Csilla és Maboa majmok! Egészen pontosan a Nyugat-Afrikában honos, mandrill nevű ritka majomfaj képviselői a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Figyelmünkre most azért érdemesek különösen, mert a két állat frigyéből április 27-én született egy nagyon helyes mandrillkölyök.
A most világra jött kicsivel együtt már kilenc egyed él Budapesten ebből a Nyugat-Afrikában őshonos, ritka majomfajból. Az anyaállat, a tízéves Csilla maga is budapesti születésű, a kölyök apja, Maboa 11 esztendős, és 2006-ban került a magyar fővárosba a hamburgi Hagenbeck Állatparkból. A kölyök ugyan még főként anyjába csimpaszkodva ismerkedik a világgal, ám amikor a csapat a kifutón tartózkodik, meglehetősen jól láthatja a nagyközönség is.
Az apróság egyébként nincs egyedül a fiatalságával, hiszen a mandrillok csapatában egy márciusi születésű, és egy tavaly ősszel világra jött kölyök is legfiatalabbak korosztályát képviseli. A budapesti csapat tehát meglehetősen jól szaporodik.
A páviánok rokonsági körébe tartozó mandrillok (Mandrillus sphinx) jellegzetes külsejű állatok, különösen ami a hímeket illeti. A hím állatok arca ugyanis kék és vörös színekben pompázik, és ugyanilyen harsány színeket viselnek a hátsó felükön is. Valamivel szerényebb mértékben ezek a színek a nőstényeken is megjelennek. A Fővárosi Állat- és Növénykertben egyébként nagy hagyománya van a mandrillok tartásának, olyannyira, hogy a főkapu melletti pénztárfülkék sarkán is egy-egy kőből faragott mandrillszobor ül már 1912 óta (ezeket a szobrokat egyébként Maugsch Gyula mintázta meg).
| Kölykök, fiókák, apróságok mindenütt |
| Az Állatkert szinte minden pontján cseperedő kisállatokkal találkozhatunk. Szépen fejlődik a januárban született gorillakölyök, a márciusi születésű zsiráfborjú, illetve az áprilisban napvilágot látott orangután is. Kölykök vannak a gyűrűfarkú makiknál és a vöröshomlokú makiknál, és kölyke van az óvilági majmokat képviselő jávai languroknak és aranyhasú mangábéknak is. A sörényes juhoknál még februárban született bárány, de szaporodtak a vízityúkok is. |
A nőstények hathónapos vemhesség után általában egyetlen utódot hoznak a világra. A kölyök nevelése ugyan elsősorban az anyaállat feladata, ám bizonyos mértékig a hím is részt vállal belőle. Részben közvetett módon, hiszen a vezérhím gondoskodik a csapat védelméről, részben pedig közvetlenül, ugyanis a hím mandrillok gyakran maguk is cipelik és kurkásszák a kölyköket, és a megfigyelések szerint játszanak is velük.
A szabad természetben a mandrillok ritkuló állatfajnak számítanak, olyannyira, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) sebezhetőnek minősítette a faj természetvédelmi helyzetét. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott fajmegmentő tenyészprogramok közül az egyik kifejezetten a mandrillok megmentésével, védelmével, állatkerti szaporításával foglalkozik. Ezt a tenyészprogramot egyébként, amelynek munkájában közel félszáz állatkert vesz részt Európa minden területéről, a Fővárosi Állat- és Növénykertből irányítják. A magyar főváros állatkertjében vezetik az egyedeket nyilvántartó központi törzskönyvet, és itt készítik el az egész európai állományra vonatkozó tenyésztési, párosítási terveket is.
Forrás: www.zoobudapest.com »
Fotó: Bagosi Zoltán
