Zac Efron szellemeket lát

Viki
Ha már Hollywood annyi pénzt feccölt Zac Efron felfuttatásába, kár lenne veszni hagyni a srácot. Legalábbis valószínűleg ezt gondolja néhány szivaros stúdiófőnök, akik nyilvánvaló tehetségtelensége ellenére is előszeretettel foglalkoztatják a High School Musical egykori zászlóshajóját, míg őt is utol nem éri az Orlando Bloom-féle eltűnőmutatvány.
Oké, bizonyára tíz-tizenkét évvel fiatalabban én is megvettem volna bármilyen újságot, amelyben ő van a poszteren, és megkérdeztem volna a lap szakértőjét, hogy ha álmomban Zackel szexeltem, akkor teherbe tudok-e esni (amire bizonyára az lett volna a válasz, hogy ha álmodban védekeztetek, akkor biztosan nem), de most már azért objektívebben tudom kezelni az ilyen tömeghisztéria kiváltására tenyésztett szépfiúkat. Ezúttal azt kéne elhinnem neki, hogy az öccse elvesztése miatt érzett mély gyászában lemond az életéről, csak az általa látott tesó szellemének él, és közben egy új szerelem lehetősége mozdítja ki ebből a bénult állapotból. Hiába az amúgy egész ügyes film és a műfajhoz képest egyáltalán nem csikorgó dialógusok, Zacnek ezt egyszerűen nem tudom elhinni.

Csaba
Patrick Swayze és Demi Moore a Ghostban annak idején némi segítséggel (Whoopi Goldberg formájában) odáig jutottak, hogy a szellem Swayze nagy nehezen meg tudta csókolni a még mindig az élők között tanyázó Demijét. Azóta kb. húsz év telt el, a technika is fejlődik, ezért Zac Efron már egészen odáig jut, hogy simán végigszexel egy estét a temetőben (uh, biztos nagyon hideg lehet a sírkő a fenék alatt…) egy kísértettel. Hiába, ő már akkora sztár, hogy a szellemek is elalélnak tőle. A Charlie St. Cloud halála és élete egyébként olyan, mint egy korrekt tévéfilm vasárnap délután. Nem ingerel elkapcsolásra, nincs benne semmi akció, így a nagy zaj sem zavar meg minket, ha netán elbóbiskolnánk, és húsz perc után már úgyis tudjuk, mi lesz a történet vége. Lagymatag romantikus-misztikus dráma egy sebzett szívű szépfiúról, akiben az a legjobb, hogy a még mindig csodálatos Kim Basinger játssza az anyukáját, csak kár, hogy túl kevés játékidőt kapott. Amanda Crew-nál meg igazán lehetett volna szimpibb lányt találni a női főszerepre.

Rendezte: Burr Steers
Szereplők: Zac Efron, Amanda Crew, Kim Basinger, Ray Liotta
Eredeti cím: Charlie St. Cloud
A film honlapja: www.charliestcloud.com »
Forgalmazza: UIP-Duna Film
Értékelés: 2,5/5 (Viki: 2,5, Csaba: 2,5)

Viki
Kezdjük azzal, hogy a film száznegyven perces. Száznegyven!!! Mi a szösz tarthat két és fél órán át egy karatésan pattogó kiskölyök történetén? A válasz: beilleszkedési zavarok, tiniszerelem, mester és tanítványa viszony, kínai országimázs-bemutató, valamint pár kötelező akciójelenet. Will Smith és Jada Pinkett Smith is a film producerei voltak, így valószínűleg nem tudtak betelni azzal, hogy a saját csemetéjüket bámulják a vásznon, megfosztva szegény Harald Zwart rendezőt a normális vágás lehetőségétől. Valamiért Amerikában a közönség imádta a filmet, pedig nem több az 1984-es eredeti dagályos felduzzasztásánál. Az a film már akkoriban is rossz volt, és az idő, a modern technika és Jackie Chan együtt is kevesek voltak ahhoz, hogy javítsanak rajta.

Csaba
Mindig is azt a nézetet vallottam, hogy remake-elni a rossz filmeket kell, mivel ilyen esetekben esély van rá, hogy értőbb kezekben ugyanabból a sztoriból akár valami jó is kisülhet. Az 1984-es A karatekölyök sajnos már annyira rossz volt (folytatások ide vagy oda), hogy a lehető legtöbb turbózás is édeskevés volna a számára, pedig a Jackie Chan és Smith família alkotta filmkészítők meg sem próbálkoztak ilyesmivel. A sztorit áthelyezték Kínába, Mr. Miyagiból Mr. Han lett, a főszereplők közül eltüntették a fehér bőrűeket, és a bunyókat kicsit ügyesebben koreografálták. Kb. ennyi a változás. És arról se feledkezzünk meg, hogy mivel Kína volt olyan kedves, és beengedte az amerikai filmeseket a falai közé, azok nem győztek eleget hálálkodni és sok-sok turisztikai látványosság képével (és a szegénység látszatának elkerülésével) csókolni meg egykori vendéglátóik hátsóját.

Rendezte: Harald Zwart
Szereplők: Jaden Smith, Jackie Chan, Taraji P. Henson
Eredeti cím: The Karate Kid
A film honlapja: www.karatekid-themovie.com »
Forgalmazza: InterCom
Értékelés: 2/5 (Viki: 1,5, Csaba: 2)

Viki
Amikor meghallottam, hogy a Maléna és a Cinema Paradiso rendezőjének új filmje kerül a mozikba, egyből rohantam megnézni, és még a hossza sem tartott távol, hiszen ha valaki, akkor Giuseppe Tornatore mestere az epikus filmkészítésnek. Az olasz mestertől sosem állt távol a személyesség, és a Baariában minden eddiginél tovább megy. Szicíliai szülővárosának és részben saját családjának kívánt emléket állítani egy hatalmas, színes és kalandos életúttablóval, egy klasszikus családtörténetet elmesélve. A gond csak az, hogy a sztorik valahogy sosem állnak össze egésszé, és a Baaria végül nem más, mint egy jópofa történetekből építkező szkeccsfilm, ahol a karikatúra jellegük miatt nehéz bárkivel is azonosulni. Ez nem akkora baj, mert ezeken a sztorikon érezni, hogy megtörténtek (vagy legalábbis a fantáziában megestek), a szicíliai kisváros hangulata szinte tapintható, és a fényképezés és a zene is remek. Egyszerűen csak többet vártam. Én telhetetlen.

Csaba
Monica Bellucci félpucér cameójáért én Giuseppe Tornatore rendezőnek bármit meg tudok bocsátani, és csak azt sajnálom, hogy annyi oka van bocsánatot kérni nézőitől. A mester, aki egykor a legmonumentálisabb történeteket is biztos kézzel vezényelte le, most ettől a 20. századon átívelő családtörténettől egyszerűen meginog, és láthatóan nem tud mit kezdeni a lehetőséggel, hogy pénzt adtak neki élete legszemélyesebb mozijának elkészítéséhez. Próbál annyira olasz lenni, hogy ettől a filmje már inkább az olasz nemzet karikatúrájának hat, és a természetfeletti elemek és az olcsó szimbólumok beemelése is nehezíti ennek az amúgy rögvalóra épülő mozinak a befogadását. A hangulat remek, még Koltai Lajost is sikerült megfelelően pótolni, de ez bizony egy Tornatorétól még édeskevés. Mintha csak egy öregember válogatott sztorijait látnánk, különösebb rendszerezés nélkül.

Rendezte: Giuseppe Tornatore
Szereplők: Francesco Scianna, Margareth Madé, Raoul Bova
Eredeti cím: Baaría
A film honlapja: www.baaria-lefilm.com »
Forgalmazza: Palace Pictures
Értékelés: 3/5 (Viki: 4, Csaba: 2)

Jean átlagos életet él: kellemesen telnek a napjai munkahelyén, az építkezéseken és otthon, ahol szerető felesége és fia várja. Jól érzi magát a mindennapjaiban. Egy nap, mikor fiáért megy az iskolába, találkozik Chambon kisasszonnyal, a fia tanárnőjével. A nő különleges, elegáns, igéző, mint még egyetlen nő sem, akivel eddig találkozott. A véletlen találkozás fordulópontot jelent jól szervezett életében. Lehetőség a változtatásra vagy sajnálatos tévedés? Film a megcsalásról és a megcsalás következményeiről, francia érzékenységgel.

Rendezte: Stéphane Brizé
Szereplők: Vincent Lindon, Sandrine Kiberlain, Aure Atika
Eredeti cím: Mademoiselle Chambon
A film honlapja: www.rezofilms.com/distribution/mademoiselle-chambon »
Forgalmazza: Cirko Film – Másképp Alapítvány