Másképp mások: az Esőember örökösei

TóCsa | 2011. Április 01.
Az Esőember című film nélkül ma Magyarországon valószínűleg sokan nem tudnánk, mi az autizmus*, azt meg pláne nem, hogy csaknem százezer autizmussal élő ember él az országban. Az autizmus világnapja (április 2.) apropóján utánajártunk, vajon milyen örökösei vannak a Dustin Hoffman és Tom Cruise nevével fémjelzett filmklasszikusnak.
Otthonainkban az Üvegtigris 3

„Én már akkor aspergeres voltam, amikor még nem jött divatba ez a betegség, vagyis mielőtt még a szülők úton-útfélen aspergeresnek kiáltották volna ki a kezelhetetlen csemetéiket, csak hogy azok antiszociális kis bunkók helyett zseninek látsszanak.”

Megrendelheted a könyvet
a képre kattintva!

Az idézet Jodi Picoult Házirend című, hazánkban február végén megjelent regényéből származik, melynek főhőse a szindróma tüneteitől szenvedve, vagy éppen azoknak köszönhetően válhat kiváló képességű helyszínelővé.
Az autizmus és típusai (az Asperger- és a Kanner-szindróma) 2011-ben már annyira a köztudatban vannak, hogy simán szolgálhatnak egy krimiregény vagy akár egy animációs film (Mary és Max) központi témájául, de nem volt ez mindig így. Tudományosan már a negyvenes években diagnosztizálták a rendellenességet Amerikában, a világ nagy része csak az 1988-as Esőember című, Oscar-díjas mozi után vett róla tudomást. Közöttük volt Magyarország is, ahol tudományos szinten és a pedagógia területén a kilencvenes évek elején kezdtek csak el az autizmussal foglalkozni. Egy jól sikerült regény, film vagy színdarab nagyon sokat tud tenni, de Szilvásy Zsuzsanna, az Autisták Országos Szövetségének elnöknője szerint már egy sem lesz akkora hatással, mint az Esőember volt, hiszen efféle áttörés csak egyszer következhet be.

„Ma már szinte havi jelleggel készülnek könyvek vagy filmek a témában, és például a Claire Danes főszereplésével készült Temple Grandin című életrajzi film hiába kapott Golden Globe-díjat idén, sajnos már nem vonzott akkora figyelmet a hasonló témájú művek gazdag választéka miatt. Ez nem is feltétlenül akkora baj, mert a nyolcvanas évekkel ellentétben, ha ma megkérdezünk egy átlagembert az utcán, már jó eséllyel hallott az autizmusról” – fejtette ki az elnöknő.
A számtalan könyvnek és filmnek azonban nemcsak előnyei, hanem veszélyei is vannak, például ha rosszul ábrázolják ezt a magatartászavart. „Ilyenkor nem árt óvatosan kritizálni, mert még az autizmust rosszul ábrázoló művek is sokat segítenek abban, hogy az emberek megismerjék az autisták gondolkodásmódját. Van a piacon olyan könyv, például a Házirend, ami még feltételezi, hogy a védőoltások miatt lesz egy kisgyermek autista, pedig ezt ma már több kutatás is cáfolta – magyarázta Szilvásy. – Nemcsak az a fontos, hogy egy mű az autizmust jól ábrázolja, hanem az is, hogy ne csak az érintetteknek, az autistáknak és a hozzátartozóknak legyen élvezhető, hanem a nagyközönségnek is. Ezért volt úttörő az Esőember film vagy akár a színházi előadás is.

Az autizmus világnapjához kapcsolódó programok

– A világnap előestéjén, április 1-jén este kék színűen fog világítani a Parlament kupolája.
– Március végén a Marks & Spencer ruhaüzletlánc minden budapesti üzlete kék ruhába öltözteti a próbababákat.
– Április első hetében az Eötvös 10 Közösségi Házban megnyílik egy kiállítás egy autizmussal élő fiú és egy gyógypedagógus közösen készített homokképeiből.
– Május 19-től szeptember 15-ig látható majd a Magyar Nemzeti Galériában az autista és kortárs képzőművészek csoportos kiállítása A konkrét birodalma címmel.

 

„Az a dolgom, hogy érzékenyítsem a témát a társadalom felé” – Kulka János, az Autisták Országos Szövetségének tiszteletbeli nagykövete.

Kulka János
az Autisták Országos Szövetségének
tiszteletbeli nagykövete
Fotó: Sanoma Archív / Steindl Gabriella

Már az Esőember színpadi változata előtt is volt kapcsolat ön és az Autisták Országos Szövetsége között?
– Ez a kapcsolatot, vagy ma már bátran mondhatom, hogy barátságot a szervezettel kizárólag a darabnak köszönhetem, és azon belül is Orlai Tibornak, aki a Belvárosi Színházban látható előadás producere. Ő ambicionált a szerep elvállalásakor, hogy lépjek kapcsolatba autistákkal és egy velük foglalkozó pszichológussal, akitől lehetőséget kaptam, hogy szerdánként részt vehessek a rendszeres klubfoglalkozásaikon.

A találkozás olyan jól sikerült, hogy most már ön az AOSZ tiszteletbeli nagykövete. Ez milyen feladatokkal jár?
– Azért vagyok, hogy segítsek az emberekkel megismertetni ezt a betegségnek nem nevezhető magatartási zavart, és érzékenyítsem a témát a társadalom felé ebben a gyakran durva, önző és nagyon nem nyitott országban. Néha olyan érzésem van, hogy az autisták sokkal teljesebb személyiségek, mint mi vagyunk, és talán sokkal szabadabbak is nálunk. Ezt próbálom megmutatni az embertársaimnak, valamint azt is, hogy ők sokkal több és másfajta figyelmet igényelnek, mint az úgynevezett normális emberek.

A művészet mennyire alkalmas eszköz erre?
Az Esőember színdarab kapcsán olyan visszajelzéseket kaptam, hogy nagyon hasznos tanítás és egy lépés az elfogadás útján, ráadásul szerencsére nagyon sokan látják. Fontos az, hogy az emberek felismerjék ezeket a köztünk járó angyalkákat – ahogy én hívom őket –, és tudják azt, hogy mi az, amit szeretnek, mi az, amit nem, és mi az, ami váratlan reakciókat válthat ki belőlük.

Volt már téma korábban is az autizmus magyar színházi előadásban?
– Börcsök Enikő főszereplésével mutattak be egy előadást Nem senki lény címmel a Trafóban. Ez egy különböző autizmussal foglalkozó irodalmi művekből összeállított színházi est. Egy monodráma.

Hol találkozhatunk önnel a világnapon?
– Részt veszek a sétán, ami reggel tízkor indul a Vigadó tértől, ahonnét átmegyünk a Kossuth térre. Ott felolvasok egy direkt erre az alkalomra írt szöveget, délután negyed négykor lesz egy Mary és Max filmvetítés a Puskin moziban, ahol szintén ott leszek.

További autizmussal foglalkozó filmek:

Gyilkos túra (1972) – felejthetetlen jelenet a bendzsós autista sráccal
Gilbert Grape (1993) – Leonardo DiCaprio, mint magatartászavaros kisgyerek
Nevem Sam (2001) – Sean Penn autistaként küzd a gyereke felügyeleti jogaiért
Aviátor (2004) – Howard Hughes, a különc autista milliárdos élete
Mozart és a bálna (2005) – Két Asperger-szindrómás különös szerelme
+
A kód neve: Merkúr, Margot az esküvőn, Áldott a gyermek, Nell, a remetelány

*Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Bár a rendellenesség etiológiája (eredete) ismeretlen, a genetikai tényezők fontosnak tűnnek. Okait jelenleg is kutatják. (Forrás: Wikipédia)

Exit mobile version