 |
| A győztes Gwendoline Ruais Venezuelából Forrás: dailymail.co.uk |
Arról ugyanis nem én tehetek, hogy az esetek nagyobb részében konkrétan kitakarta a FEM3 az elméletileg élőben közvetített versenyt – Hajdú Péterrel, Tatár Csillával, Giannival, stúdióbelsővel; épp csak egy marha nagy fikuszt vagy legyezőpálmát nem raktak néha a képernyő közepére. Pedig szépségversenyt nézni igazán jó móka, a londoni szervezés pedig az elmúlt évek egyik legjobban sikerült eseménye volt. Becsüljük is meg, ugyanis bukórepülésre készülhetnek a flitteres gigashow-k rajongói: ahogy az idei, valóban tökéletes Eurovíziós Dalversennyel Köln nagyon magasra tette a lécet, amit szükségszerűen fog leverni 2012-ben az azerbajdzsáni főváros, Baku, úgy lesz nagy a kontraszt Londonhoz képest jövőre, amikor Belső-Mongóliában választják meg a világ legszebbjeit. Nem vicc, Belső-Mongólia.
De Londonból viszonylag kevés látszott a FEM3-on, annál inkább a hazai stúdióból. Tatár Csilla és Köböl Anita stabil műsorvezetőként, a másik oldalon Pantl Péter CKM-főszerkesztő, és a mellette cserélődő hímek – az induló készlet része volt Hajdú Péter is. Neki külön örültem, mert őszintén érdekelt, milyen kritikával fog illetni egy londoni, nemzetközi nagy rendezvényt egy olyan műsorvezető-producer, aki épp azzal reklámozza a Frizbi nevű műsorát, hogy Fekete Pákó a felvétel közben bekakált.
Ami viszont átjött a londoni színből, az teljesen rendben volt és profilazonosan működött. Modern ugrabugra nyitásként egy profi tánccsapattól, a Britain’s Got Talent harmadik szériáját megnyerő Diversitytől. A műsorvezető páros közepesen érdektelen, a zsűriben pedig javarészt ex szépségkirálynők. Utóbbi körülmény azért is érdekes, mert ugye aki húsz éve nyert, az nyilván nem irtja a mai versenyzőket, nem konkurencia – de a közelmúlt nyerteseinek már sokkal inkább észnél kell lenni, mert saját jövőbeli munkáikat veszélyeztethetik, ha egy hozzájuk hasonló, ámde frissebb-fiatalabb karaktert hoznak helyzetbe.
Eközben a stúdióban Hajdú Péter azon búsong, hogy a bevonuló lányok közt felfedezve a magyar indulót, milyen (szerinte) borzalmas frizurája lett a „mi lányunknak”, Szunai Lindának. Hát… ilyen furán fonott cucc. De hogy ő mindjárt felhív valakit itt Magyarországon, hogy számon kérje, miért ilyen a Linda haja… és akkor mi lesz? Hosszú dialógusok jönnek a magyar stúdióból, miközben a háttérben néha látni valamit a versenyből is, de inkább nem.
Pedig vannak sztenderdek, amiket ismer és szeret mindenki, aki egyszer is végignézett már ilyen műsort. Nem, nem csak a „világbéke” (az később jön), hanem például a köztes díjak. Mint amikor a nagybácsi a szülinapomra a húgomnak is hoz ajándékot, „nehogy sírjon, hogy ő nem kapott”. Oké, de ez kinek a szülinapja egyébként? Ha meg majd beteg leszek, ő is kap szurit? Szóval köztes díjak, címek, mint a strand szépe meg a topmodellkülöndíj – előbbi a klasszikus férfimagazinos vonal, az angol lány nyeri, míg utóbbi Kazahsztáné, kifutós kvalitások okán.
 |
| Forrás: dailymail.co.uk |
Ja, igen, ez is sztenderd, az országnevű lányok: „Ghána indiszponáltnak tűnik”, „Fülöp-szigetek merész fehérneműt választott”. Magyarország üveges tánccal készült, tegyük hozzá akkor a hazai vonatkozást is. De előbb skót vonatkozások, szintén sztenderdnek számít a szépen fotózott gyors idegenvezetés a házigazda mutatósabb tájain, közepesen felületes bemutatása egy-egy tájegységnek, szép, lazít, gyönyörködtet. Főleg ha nem kapcsolnak vissza a stúdióba, hogy Zsidró Tamás (egyébként roppant szimpatikusan, csak épp minek) előadott elméletét hallgassuk meg a nemzetközi megmérettetés terhéről. Tatár Csilla meg csak ráharap a gittre, hogy akkor itt azért végső soron a lányok fenekét és mellét is bámulják a férfiak, vagy többről szól a történet?
Például Cambridge-ről, erről a valóban patinás egyetemvárosról, ha épp az angliai képeket is beadják, ott is turistáskodtak a lányok a verseny előtt, sőt amolyan rögtönzött vitafórumot is tartottak a helyiekkel – na, és itt már jött is a világbéke, mint válasz arra, hogy mire jó ez az egész. Egyébként ne írjuk le olyan gyorsan ezt a kört, mert speciel abban igenis van valami, hogy olyan nemzetek delegálnak jó csajokat, majd nézik a versenyt a tévében (összesen 140 ország közvetítette az eseményt), mely országok egyébként előszeretettel ütik-vágják egymást más szituációban.
A mi lányunk már nem sokáig tud tenni a népek barátságáért, mivel a kihívások során kiderül, hogy 28. lett, ergo nem jutott tovább. Sebaj, jön vigaszként a Blue fiúcsapat, ezek is már rápattannak minden haknira, nyáron az Eurovízión indultak egy inkább rossz, mint átlagos produkcióval; az egykori szuperszexi boyband fáradt, itt-ott tokát villantó középkorú férfiak négyesévé lett. De legalább ők nem Fekete Pákó székelésével támasztanának meg romló nézettségi adatokat, ha értik, mire gondolok. Az pedig kifejezetten cuki, ahogy a stilizált (vagy épp túlrittyentett) népviseletbe öltözött lányok „népek tánca” címszóval egy remixre ropják, mindenki a maga nemzeti duhajkodását előadva – és egyik-másik olyan mackó, hogy hozzájuk képest Gesztesi Károly is balettművész. De ez is szép ebben, az amatőr nekibuzdulás.
 |
| Szunai Linda Fotó: Fazekas István / hvg.hu |
Aztán stúdió, nagyon hosszan, mondják, mondják, mondják, le is maradunk a következő továbbjutók elejéről, amit megfejelnek azzal, hogy az utolsó név kimondása előtt is visszakapcsolnak a stúdióba, megkérdezni a befutó Giannit, hogy mit gondol arról, hogy kiesett az olasz lány. Izgi. Nagy nehezen azért csak visszakapjuk Londont, mert végre jön az örök, a mindenki kedvenc része, az igazi sztenderd, amikor a szpíker mikrofonnal lép a versenyzőkhöz, hogy kiderüljön, miért nem inkább agysebésznek mentek ezek a lányok. Szerethetően felületes dialógusok nyelvi akadályokkal nehezítve („Most mondja el spanyolul! Neki mondja! Ööö… spanyolul mondta?”). Egymást kell jellemezni, a leghosszabb, még a szinkrontolmácsot lefagyasztó sztori valahol ott akadt el, hogy „Most pedig megkérdezzük Miss Venezuelát, hogy mit szól a teázáshoz?”.
A végeredmény ismertetése alatt tök véletlenül pont nem a magyar stúdiót mutatják (pedig mondjuk behívhatták volna ÖsszeEsküvők Marcit, kilincsekről beszélgetni), így láthatjuk, ahogy Puerto Rico harmadik, Fülöp-szigetek második lesz, és győz Venezuela (megint). De maga az élmény, az így alig negyven százalék volt. Bezzeg amikor Horváth Éva és István Dani közvetített ilyen versenyeket az RTL-en! A cuki-vicces bulvárhíradós srác, aki minden hímsovén szexizmustól mentesen tudta értékelni a hölgyek báli megjelenését, és a volt szépségkirálynő, aki nálánál húsz évvel fiatalabb lányokat minősített kiégettnek, elhasználtnak, roppant szórakoztatóan. Okkal került a TV2 kistestvérére most ez a produkció, de igazán jó az lett volna, ha letudják egy szinkrontolmáccsal az egészet. Az eredeti, londoni show ugyanis nagyon nagy volt, önmagában azt nézni élmény – és nem volt olyan perce, amikor megérte azt lecserélni a FEM3 (gyaníthatóan az ÖsszeEsküvők díszletéből eszkábált) stúdiójára.
Világbéke!
