Fifti-fifti
Adam huszonéves, egészséges életet élő fiatal, akit rákkal diagnosztizálnak. Az orvosa szerint a túlélési esélye mindössze ötven százalék. A Fifti-fifti az ő útját követi nyomon a diagnosztizálástól kezdve, a kemoterápiákon és a párkapcsolati problémákon keresztül egészen az életmentő műtétig. A helyzetek mindenkinek ismerősek lesznek, ha máshonnan nem is, a filmekből és az újságcikkekből egészen biztosan. A film ezeket mégis úgy jelenti meg, hogy az újdonság erejével hatnak, ugyanis ahogy Adam sem sajnáltatja magát, úgy a film sem sajnáltatja Adamet. A Fifti-fifti inkább arról szól, hogy ha az ember szerencsés, akkor milyen sok segítséget kaphat ilyenkor a barátaitól és a rokonaitól, sőt még azt is bemutatja, hogy a rákos daganat bizony néha hasznos lehet a csajozásnál. A film az élni akarásról és az életörömről szól, és ugyan vannak zsepinedvesítő pillanatai, alapvetően végig vicces darab. A kórházban befüvezve ténfergés, vagy a kezdő pszichológuslány bénázó segíteni akarása annyira őszinte pillanatok, amilyeneket csak ritkán láthatunk filmekben. Ezt a magyar bemutató előtt egy héttel egy Golden Globe-jelöléssel is elismerték.
Rendezte: Jonathan Levine
Szereplők: Joseph Gordon-Levitt, Seth Rogen, Anna Kendrick
Eredeti cím: 50/50
Forgalmazza: Fórum Hungary
Értékelésünk: 5/5
Életrevalók
A férfibarátságról őszinte filmet készíteni a látszat ellenére nem egyszerű dolog, főleg ha az ember azt a közhelyet is bedobja, hogy egy gazdag fehér és egy csóró fekete haverkodjon össze egymással. A dolgot itt azért megbolondították egy picit, hiszen a gazdag fehér tolószékbe van kényszerítve, mivel nyaktól lefelé teljesen béna, míg a csóró fekete az ő nem túl felkészült ápolója. A fiú eredetileg csak azért jelentkezett az állásra, mert kellett neki egy újabb elutasítás ahhoz, hogy tovább kapja a munkanélküli segélyét. Érdekesek a szereplők, izgalmas motivációkkal. A dúsgazdag Philippe csak azért választja maga mellé a gettóból jött Drisst, mert némi izgalomra vágyik, és elege van a környezete folytonos sajnálkozásából. A srácot is csak a pénz motiválja eleinte, de ez a találkozás mindkettőjükből a lehető legjobbat hozza ki. Az olyan jelenetek, mint amikor gyorshajtva menekülnek a rendőrök elől, majd amikor megállítják őket, azt tettetik, hogy Philippe-pel a rohama miatt kórházba kéne sietni, veszettül szórakoztatóak, és hatalmas életörömöt sugároznak. Ráadásul az Életrevalók arra is megtanít, hogy kevés idegesítőbb dolgot tehetünk egy beteg ember kapcsán annál, hogy folyton csak sajnáljuk, és mindig igyekszünk politikailag korrekt módon viszonyulni hozzá.
Rendezte: Eric Toledano, Olivier Nakache
Szereplők: Omar Sy, François Cluzet, Audrey Fleurot
Eredeti cím: Intouchables
Forgalmazza: Budapest Film
Értékelésünk: 4/5
Táncoló talpak 2.
A pingvinek valóban előkelő helyet foglalnak el a Föld legcukibb állatainak szentelt toplistákon, de csak addig, amíg nem kezdenek el popslágereket énekelni. Az első Táncoló talpak film pozitívumai közé sorolhatjuk, hogy lélegzetelállítóan nézett ki, és ezt a folytatásban némi 3D-vel még sikerült is fokozni. A „jé, milyen frankón animálták a vizes szőrt” jellegű felkiáltásokon túl azonban az élmény olyan, mintha a Jégkorszakot keresztezték volna az Alvin és a mókusokkal, ami első ránézésre nem egy túl nyerő kombináció. Az első rész szenzációját sem tudták ellőni még egyszer, hiszen másodjára már nem lett volna elég egy táncoló talpú pingvin. Az új jövevény ezúttal már repülni akar, ami elvileg nem egy tipikus pingvintulajdonság, de itt persze ez is összejöhet. A daloló pingvinek továbbra is idegesítők, de ami ezen kívül van (a figurák, a rajtól leszakadó garnélarákok, a csapdába esett oroszlánfóka), az mind aranyos és működik.
Rendezte: George Miller
Eredeti cím: Happy Feet Two
Forgalmazza: InterCom
Értékelésünk: 3/5
Trancsírák
Szerencsére a horrorparódiák műfaját lehet sokkal viccesebben és ötletesebben is művelni, mint ahogy azt a Horrorra akadva sorozatban láthattuk. A Trancsírák című filmet egyetlen, ám nagyon jó ötletre húzták fel, ami ráadásul működik is. Az átlagos horrorokban az erdőben kockás ingben mászkáló, enyhén redneck kinézetű, láncfűrészes alakok többnyire degenerált sorozatgyilkosok, akik emberhúsból főzik otthon a vacsit, de mi van akkor, ha egy filmben ezekből a fickókból egyszerű és jószívű figurákat faragnak, akik csak meg akarják javítani az erdei nyaralójukat? Annyi, hogy az erdőben bulizó egyetemisták lazán sorozatgyilkosnak nézik őket. A két kis csapat közti konfliktus számos vicces és bizarr helyzetet eredményez. Az egyetemisták ijedtükben elképesztő, első blikkre gyilkosságnak látszó balesetekben vesztik életüket, ami csak még inkább gyanússá teszi hőseinket. A zseniális alapsztori persze körülbelül egy óra alatt kifullad, de addig mindent kihoznak a helyzetből az alkotók. Bár a végén már ásítunk párat, az első óra nagy röhögései bőven kárpótolnak minket ezért.
Rendezte: Eli Craig
Szereplők: Tyler Labin, Alan Tudyk, Katrina Bowden
Eredeti cím: Tucker and Dale vs Evil
Forgalmazza: Ristretto Distribution
Értékelésünk: 4/5
Elena
Asszonysors Oroszországban. Vannak filmek, ahol a rendezők nem egy erős sztorival vagy nagy fordulatokkal próbálnak operálni, hanem azzal, hogy milyen hűen adják vissza a leghétköznapibb történésekben rejlő drámát. Ha jól csinálják (lásd például a román filmeket), a lassúságuk ellenére ezek a mozik is tudnak nagyon izgalmasak lenni, de ha nem, akkor csak annyi marad meg bennünk, hogy öt percen keresztül néztünk egy ötvenes éveiben járó asszonyt reggelizés közben, miközben ezen kívül nem történt a vásznon semmi. Filmünk sajnos a rosszul sikerült alkotások közé tartozik, és még az sem segít rajta, hogy az utolsó harmadában azért némi történetbeli érdekességet (az asszony megöli a saját férjét) is sikerült beiktatni.
Rendezte: Andrei Zvyagintsev
Szereplők: Nadezhda Markina, Andrey Smirnov, Aleksey Rozin
Eredeti cím: Elena
Forgalmazza: Vertigo Média
Értékelésünk: 2/5
A legsötétebb óra
Ha 2011-ben amerikai fiatalként mondjuk egy texasi kisvárosban vagy New Yorkban támadnak rád az űrből érkezett alienek, az kifejezetten snassznak számít, ezért A legsötétebb óra cselekményét áthelyezték az egzotikusnak számító Moszkvába. Persze a fiatalok itt is amerikaiak, de mégis más egy új környezetben összecsapni a bolygónk elpusztítására törő idegenekkel, mint a filmekben már ezerszer elpusztított Fehér Ház árnyékában. Az űrlények ezúttal energiával táplálkoznak, embereket bomlasztanak, és nem törődnek azzal, hogy egy karácsonyi filmtől alapvetően nem ezt várnánk.
Rendezte: Chris Gorak
Szereplők: Emile Hirsch, Olivia Thirlby, Rachael Taylor
Eredeti cím: The Darkest Hour
Forgalmazza: InterCom
