Amíg az angyalok dolgoznak

Az utolsó hétvége és különösen a december 24-e pedig minden évben külön kihívást jelent. Becsomagolni az eddig remekül elrejtett ajándékokat úgy, hogy a csemeték ki ne szúrják, mi történik,  lerohanni a közértbe még venni ezt-azt, utána sütni, főzni, vagy éppen minden erőnket latba vetve belefaragni a tartóba a fenyőfát, hogy a délutáni, nagy családi karácsonyfa-díszítésre az is meg legyen – és még sorolhatnám… Szóval tényleg nem könnyű feladat. És lássuk be, a legtöbb tennivaló a kicsiknek egyáltalán nem szórakoztató…

Mit tehet az ember? Megpróbálja a legtürelmesebb énjét felölteni és viselni a megpróbáltatásokat, hogy aztán este, a vacsora és a gyerekek ajándékbontása után hullafáradtan egy pohár borral a kezében idejekorán elaludjon a fotelban…

Vagy megpróbálkozik a szinte lehetetlennel? Azaz megfogadja, hogy az idén nem így lesz, és valamilyen megoldást keres!

Arra gondoltam, milyen klassz volna, ha találnék egy jó kis helyet, egy csodálatos, gyönyörű ünnepvárót, ahová apa és nagypapa elvihetné a kicsiket, amíg otthon, így már nyugodtan folyik a készülődés. Egy helyet, ahol minden értük van, csupa-csupa színes gyerekprogram várja őket – színházi előadások, koncertek, kézműves-foglalkozások stb. És ahol nem utolsósorban, a büfében egészséges finomságokat lehet kapni, így a család lágyszívű férfitagjai még a lányok hízelgésének engedve sem tömhetnék tele őket édességekkel, amitől aztán éjfélig pörögnek…

„Álmodj királylány” – mondom magamnak, egy kisebbfajta csoda kellene, ilyen nem létezik, keress valami általánosat, és érd be azzal…

Aztán úgy látszik, szerencsém van, vagy az angyalok mégis jól dolgoznak, mert rátalálok egy olyan ajánlatra, ami mindezt tudja: „Angyalváró hétvégék” a VAM Designban. Hmm… A cím kedves, a programok első olvasatra tetszenek…

Az idén megpróbálom. Lehet, hogy van olyan asszonytársam, akinek így már egy kicsit sok az angyalokból, de én adok nekik egy esélyt – rajta, mutassák csak meg, mit tudnak!