Magyar kislányok a dobogó legfelső fokán

Gedeon Zsófi | 2013. December 10.
Tizenhárom kislány: nemrég az akrobatikus rock and roll junior világbajnokai lettek Szentpéterváron. De kik ők pontosan? És ki az a hölgy, akinek segítsége nélkül most nem csilloghatna az aranyérem a nyakukban?
Bezzeg a mai fiatalok…! – Szeretnék új értelmet adni ennek a mondatnak! Olyan 30 év alatti magyar fiatalokat mutatunk be új sorozatunkban, akik az élet valamely területén kimagasló eredményeket érnek el, de itthon igencsak keveset vagy semmit nem tudunk rólunk. Legyen az egy középiskolás matekzseni, egy hollywoodi maszkmester, vagy egy akrobatikus rock and roll világbajnokságot nyert tánccsapat.

Kitartás, szorgalom, alázat és összetartás – ha valakik, akkor a Party Girls akrobatikus rock and rollt táncoló nagyformáció lányai tudják, mit jelentenek ezek a szavak. Miközben a próbaterem egyik sarkába kuporodva szemlélem őket, egyetlen gondolat jár a fejemben: ezeknek a tinédzsereknek nem csupán a “tisztánlátása” példaértékű, hanem a sporthoz való hozzáállásuk is.

 

Harmadszorra lettek bajnokok!

 

Írhatnék most elcsépelt közhelyeket, vagy akár emelkedhetnék coelhói magasságokba is az Oroszországban elért teljesítményük kapcsán, de szerintem bőven elég, ha annyit mondok: ami jó, azt elismerik, és pont. S tudjátok, hogy mi a legjobb az egészben? Látni azt, hogy ezek a lányok (annak ellenére, hogy még csak a gimnázium kilencedik osztályát súrolják) annyira szimpatikusan állnak az élethez, a sporthoz és egyáltalán: egymáshoz, mint sokan a harmadik ikszen túl sem. Ez – a szüleik mellett – az edzőjük, Lengyel Veronika (vagy ahogy mindenki szólítja: Roni) érdeme is.

“Hatévesen kezdtek el táncolni, s a legelejétől fogva nálam edzenek. Tulajdonképpen végignéztem, ahogy szépen lassan felcseperednek, talán ennek is köszönhető, hogy nem edző-sportoló, hanem edző és pótanya-sportoló viszony van közöttünk” – meséli két instrukcióadás között Roni, hozzátéve: biztos benne, hogy e nélkül nem tudna ilyen sikeres lenni a csapat.

 Az “aranycsapat” tagjai:
Cserveni Fanni, Dukavits Dóra, Farkas Dominika, Hargitai Petra, Hornek Andrea, Ipacs Renáta, Kis Petra, Kiss-Király Panna, Kovács Gabriella, Szy Henrietta, Telek Dominika, Novák Dorottya, Varga Nikolett

Apropó siker: milyen díjakat zsebelt be a világbajnoki cím megszerzése előtt a Party Girls? – kérdezem a lányok mozgását fürkésző edzőt. “Mind children, mind junior kategóriában megnyerték már a Magyar Bajnokságot, emellett tavaly a lengyel világbajnokságon egészen az ötödik helyig jutottak, ami nem kis szó tizenkét-tizenhárom évesen” – meséli büszkén. A lányok egyikétől azt is megtudom, hogy a verseny után két dolog motiválta őket a leginkább: egyrészt, hogy látták, hova lehet eljutni, másrészt pedig az ugyanennél az egyesületnél táncoló Szupergirls formáció, akik 2007-ben és 2008-ban is megnyerték a világbajnokságot junior kategóriában. “Hát létezik ennél nagyobb ösztönzés? Nem hiszem” – nevet Roni.

Gőzerővel készülnek a jövő évi világbajnokságra

A pótanya-edző emiatt tavaly elhatározta, hogy együtt fogja edzeni a két csapatot. “Már az első edzéseken észrevettem, hogy mennyire húzzák egymást. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem gyakoroltak külön a csapatok, a világbajnokság miatt a Party Girls edzésszámát heti kettőről négyre növeltük. A Karib-tenger kalózaira kitalált koreográfiának a tíznapos nyári “(kiképző)edzőtáborban” láttunk neki, amely azt jelenti, hogy nagyjából két és fél hónap alatt kellett összeraknunk egy olyan dolgot, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét. Úgy érzem – és az eredmény is azt mutatja –, hogy ez sikerült. Az elmúlt évek munkája most ért össze igazán” – meséli Roni, és megmutatja az Oroszországból hazahozott kupát is.

Majd gyorsan hozzáteszi: a szülők támogatása mellett még valakinek köszönettel tartoznak a csapattal; mégpedig egy mentálszakembernek. “Egy-egy nagyobb megmérettetés előtt nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is a topon kell lenniük, épp ezért a tavalyi világbajnoksághoz hasonlóan idén is a segítségét kértük. Minden eshetőségre felkészítette a lányokat, s biztos vagyok abban, hogy ezek a beszélgetések is közrejátszottak abban, hogy amikor a középdöntőben is elsők lettünk, a lányok szemében egy szikráját sem láttam annak, hogy elbízták volna magukat. Jött a döntő, felmentek a színpadra, és úgy odatették magukat, hogy az valami egészen elképesztő.” Ezt pedig szerencsére az ítészek is így gondolták.

A csapatot alkotó kislányok körénk gyűltek, s szinte mindannyian egyszerre azt mondták: a dobogó legfelső fokán, aranyéremmel a nyakukban állva, a magyar himnuszt hallgatva érezték először azt, hogy: “igen, minden befektetett perc és energia megérte ezért a pillanatért”. De van-e még feljebb ezek után? – kérdezem, mire a kis kalózok egyszerre rávágják: “naná! Az álmunk az, hogy a jövő évi ausztriai világbajnokságról is győztesként térjünk haza – s ennek érdekében mindent el fogunk követni!” .

Lengyel Veronika – névjegy
Nyolcévesen kezdett el rockizni, tizennyolc éves koráig a tánchatalomként is emlegetett szülővárosában, Szombathelyen táncolt. Táncpartnerével, Füzesi Balázzsal junior, valamint B kategóriában is többször magyar bajnokok lettek. Tizennyolc évesen Budapestre költözött: az egyetem mellett (ahol egyébként történelemtanárnak tanult) elkezdett akrobatikus rock and rollt oktatni. Az ELTE mellett elkezdte a Testnevelési Egyetemet, s megcsinálta a sportmenedzser szakot is, időközben pedig egy rock and roll edzői papírt is szerzett. Később jelentkezett a Táncművészeti egyetem divattánc szakára, táncpedagógusként szerzett diplomát. Az általa edzett formációk és párosok hét világbajnoki címmel büszkélkedhetnek (Ricsajok: 2007; Szupergirls: 2007, 2008; SOLDIERS: 2013; Party Girls: 2013).
Exit mobile version