“Bizonyára ez az első alkalom, hogy egy apa a lánya nevét viseli”
Ezrével rohangálnak az utakon a férfierőt jelképező Mercedesek, így bizonyára meglepő, ha belegondolunk, hogy az autó egy tízéves kislányról kapta a nevét. Mercedes, azaz spanyolul elegancia. Ezt a nevet választotta Emil Jellinek 1889-ben született gyermekének, akiért valósággal rajongott. Az újdonságokra éhes üzletember elsőként vett részt autóversenyeken, és minden évben új kocsit készíttetett magának, amelyeket mindig lányáról nevezett el. Jellinek támogatta a Daimler autók sorozatgyártását, egy kikötéssel: ha lánya után a Mercedes nevet kapják. A márkanév ihletőjének ugyan nem sok ideje volt rá, hogy mindezt élvezhesse, mert fiatalon meghalt, de a róla elnevezett Mercedesek világhírűvé váltak. Apja mintha előre tudta volna ezt, saját vezetéknevét is Jellinek-Mercedesre változtatta.
Királyi eledel volt egykor a mai gyorskaja
Volt idő, amikor királyi lakomák főattrakciója volt a Margherita pizza. Raffaello Esposito pizzasütő 1889-ben, 125 éve készítette el először Umberto király és felesége számára a nemzeti színben pompázó pizzát zöld bazsalikommal, piros paradicsommal és fehér mozzarella sajttal. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egyáltalán megszületett ez az ötlet. A történet szerint ugyanis az uralkodó pár útja során megéhezett, így megkérték a pizzasütőt, hogy készítsen nekik valamit enni. A királynénak annyira ízlett az új étel, hogy a kreatív szakács hálául róla, Margherita királynéról, azaz Savoyai Margitról nevezte el az ínyencséget. A híressé vált szakács pizzériája ma is működik Nápolyban, a királyné kedvenc ételét pedig azóta is világszerte eszik nap mint nap.
Nők és férfiak is divatoznak az unisex ruhában
A garbó hivatalosan hosszú ujjú pulóver, kerek nyakkivágással és csőszerű, visszahajtható “gallérral”. A gyakorlatban viszont ma már számos változata elterjedt. Talán nincs is olyan nő, akinek a ruhatárában ne szerepelne legalább egy ebből a viseletből. Bár már 120 évvel ezelőtt is hordták biciklisták és matrózok, hogy ne fázzon a nyakuk, és az 1900-as évek elején Noel Coward színész is előszeretettel viselte, és népszerűsítette a férfiak körében, igazi hódító útjára mégis csak az 1930-es években indult, amikor a svéd származású filmcsillag, Greta Garbo beleszeretett a ruhadarabba. Mivel a mozi akkor már tarolt, nem volt nehéz a többnyire garbót viselő színésznőnek megkedveltetnie az egész világgal. Így nem véletlen, hogy ő lett a névadója a kedvelt felsőrésznek, amelyet ma már egyaránt hordanak nők, férfiak és gyerekek. Népszerűségét talán annak is köszönheti, hogy rendkívül praktikus, hiszen több funkciót betölt – pulóver és sál is –, és bármikor, bármihez felvehető.
Senki nem gondolná, miért Marionette a Marionette
A madzagon lógó, pálcikák segítségével mozgatott babák évezredek óta kedvencei a színházi, bábszínházi előadásoknak. Már az egyiptomiak, a rómaiak és a görögök is használták e népszerű, sokszor humoros előadási módszert. Amit viszont nem sokan tudnak, hogy elnevezésének eredetét egy olyan nőre vezetik vissza, akire valószínűleg senki nem gondolna. A francia eredetű szó, a mariole, a “kis Mária szobor”-ból ered, így a marionette elnevezést Szűz Mária nevére vezetik vissza, akiről az első bábut mintázták, és akiről valószínűleg elismerésként nevezhették el a mára már külön művészeti formát képviselő marionette-et.
Az egyetlen nő, akiről bútort neveztek el
Manapság inkább díványként nevezzük azt a kárpitozott ülőbútort, amelyet egy bátor, intelligens hölgyről, Juliette Récamier-ről neveztek el. Mégis mindenki tudja e név hallatán, hogy a rekamiéra gondolunk. A nemesi rangú nő a 19. századi irodalmi és politikai körök vezető egyénisége, és a Napóleonnal szembeni ellenállás egyik központi alakja volt. Mégsem e tevékenysége, hanem a róla elnevezett bútordarab miatt maradt fenn a neve. Hozzájárult ehhez persze az is, hogy művészetkedvelő lévén elsőként bútorozta be rezidenciáját etruszk stílusban. Antik görög ruhákat hordott a francia direktórium alatt, és ezzel jelentősen hozzájárult a császárság alatt uralkodó antik stílus népszerűsítéséhez. Madame Récamier-t, illetve a róla elnevezett ülő- és fekvőhelyet Jacques-Louis David festménye örökítette meg1800-ban.
Évezredek óta hódít a Kleopátra-frizura
Kleopátra nőiességéről és házi szépségpraktikáiról rengeteg anekdota szól: imádta, ha naphosszat aloe verával masszírozták, szamártejben fürdött, hogy fiatal és bársonyos legyen a bőre, sminkje pedig titkos összetevőket tartalmazott. Mégis, az egyiptomi uralkodónőről elnevezett hajviselet az, ami évezredek óta nem megy ki a divatból. Mi ennek a titka? Valószínűleg az, hogy Kleopátra – sok nő példaképeként – maga is számos férfit elvarázsolt a külsejével, többek között a híres hadvezért, Julius Ceasart is. Frizuráját nemcsak maga találta ki, hanem előszeretettel variálta is: haját festette – ehhez számos anyagot, például indigót használt –, és díszítő elemekkel dobta fel az eredetileg rövid, egyenes, maximum vállig érő, frufrus hajviseletet. Ma már, a modern korra aktualizálva, a kreatívabb nők loknikkal, hullámokkal is kiegészítik ezt.
