Nők, akik kiérdemelték a Nobel-díjat

Lefényképezték a vitamint – Négy nő
a fizika és a kémia élvonalában

Marie Curie és lánya, Irène Joliot-Curi

Maria Skłodowska-Curie az egyetlen nő, aki kétszer is Nobel-díjban részesült, először 1903-ban, majd 1911-ben. Ő volt egyébként az első nő, aki átvehette ezt a rangos elismerést, mert felfedezte a polóniumot és a rádiumot. A legfontosabbat azonban akkor még nem tudta, hogy ezeknek az anyagoknak a sugárzása halálos, így nem sokkal később világraszóló munkája okozta a halálát.

Szinte kísértetiesen hasonló sorsra jutott Irène Joliot-Curie is, a híres Curie házaspár lánya, aki felfedezte a mesterséges radioaktivitást. 1935-ben szülei után ő kémiai Nobel-díjat kapott, de a radioaktivitás okozta leukémiát ő sem tudta elkerülni.

Maria Goeppert-Mayer 1963-ban kapta Nobel-díját az atommag héjmodelljének megalkotásáért. Marie Curie-n kívül a mai napig ő az egyetlen nő, aki fizikai Nobel-díjat kapott. Dorothy Crowfoot Hodgkinnak pedig sikerült az, amit akkor még lehetetlennek tartottak: elkészítette az első röntgenfelvételt a B12-vitaminról, ezt 1964-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazták.

Az egyetlen nő, aki közgazdasági Nobel-díjat kapott

Elinor Ostrom amerikai közpénzügyekkel foglalkozó közgazdász 2009-ben a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettje lett a gazdasági kormányzás, elsősorban a közjavak elemzésében elért eredményeiért. Ő az első és egyetlen nő, aki eddig ilyen elismerést tudhat a magáénak.

“Amerika legveszélyesebb nője” is Békedíjat kapott

Igencsak színes a Nobel-Békedíjasok palettája: megtalálható közöttük Teréz anya, de az a nő is, aki lekörözte II. János Pál pápát.

Kalkuttai Boldog Teréz, ismertebb nevén Teréz anya tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, ezek közül a legnagyobb az 1979-ben neki ítélt Nobel-Békedíj volt. Halála után hat évvel boldoggá avatták.

Jane Addams 1931-ben kapott Nobel-Békedíjat az amerikai női egyenjogúságért és választójogért vívott harcáért. Radikális aktivistának tartották, az FBI évtizedeken keresztül megfigyelte, és Theodore Roosevelt elnök “Amerika legveszélyesebb nőjének” nevezte.

Mairead Corrigan Maguire, miután nővérének gyermekeit halálra gázolta az IRA, Betty Williamsszel együtt megalapította Írországban a Béke Embereinek Közösségét, amelynek tevékenységéért 1976-ban mindketten Nobel-Békedíjat kaptak.

Ang Szán Szu Csí 1991-ben vehette át ezt a kitüntetést a burmai demokráciáért és emberi jogokért való erőszakmentes küzdelméért. Egy évvel később Rigoberta Menchú Tum guatemalai emberi jogi harcost tüntették kiNobel-Békedíjjal az etnokulturális megbékélésért végzett munkájának elismeréseként.

Teréz anya, Jane Addams, Meiread Correigan, Áng Szán Szu Csí

Wangari Muta Maathai kenyai környezetvédő és politikus 2004-ben kapta meg Nobel-Békedíját. Ő volt az első afrikai nő, aki kiérdemelte ezt. A “Fák Asszonyának” hívják, különösen a nők nyernek bátorítást tőle helyzetük javításához.

Leymah Roberta Gbowee libériai békeaktivista, aki véget vetett a második libériai polgárháborúnak tíz évvel ezelőtt, és sokat tett a nők jogainak és biztonságának védelméért, 2011-ben kapott Nobel-Békedíjat, de megosztva Ellen Johnson-Sirleaffel, Libéria miniszterelnökével, Afrika első választott női államfőjével és Tavakkul Karmán jemeni újságírónővel.

Shirin Ebadi Iráni bírónő, ügyvéd a demokráciáért, a nők és a gyermekek jogaiért folytatott erőszakmentes harcáért kapta meg a díjat 2003-ban. Ő volt az első iráni és az első muszlim nő, akit a díjjal kitüntettek, de ezt az iráni hatóságok elkobozták tőle. 165 jelölt közül nyerte el az elismerést, megelőzve a sokkal esélyesebbnek tartott II. János Pál pápát.

Nils Holgersson hozta meg az első női irodalmi Nobel-díjat

Selma Ottilia Lovisa Lagerlöf többek között a mindenki által ismert mese, a Nils Holgersson csodálatos utazásainak köszönhetően kapta meg 1909-ben az irodalmi Nobel-díjat, a nőírók  közül elsőként.

Grazia Deledda 1926-ban kapott Nobel-díjat könyveiért, színházi darabjaiért; Sigrid Undset pedig 1928-ban Kristin Lavransdatter című könyvéért, amely egy nő életét mutatja be a születésétől a haláláig.

Pearl S. Buck 1938-ban lépett a kitüntetettek táborába. Ő lett az első amerikai nő, akit irodalmi Nobel-díjjal jutalmaztak. Könyveinek fordításai népszerűek voltak Magyarországon is, de a második világháború után feledésbe merültek.

Grazia Deledda, Pearl S. Buck, Gabriela Mistral, Selma Ottilia Lovisa

Gabriela Mistral chilei költőnő és diplomata 1945-ben kapta meg a rangos elismerést. Költészetének tárgya a szerelem, az anyai szeretet, valamint az együttérzés. Nelly Sachs-nak 1966-ban ítélték oda az irodalmi díjat, művei megragadó erővel ábrázolják Izrael sorsát. Nadine Gordimer 1991-ben első dél-afrikaiként kapta meg ezt a kitüntetést. Műveiben a faji megkülönböztetés ellen emel szót. Toni Morrison 1993-ban kapott Nobel-díjat, sokat tett az afroamerikai irodalom előmozdításáért; Wisława Szymborska pedig 1996-ban.

Elfriede Jelinek 2004-ben lett irodalmi Nobel-díjas, mivel regényei, színdarabjai különleges nyelvi erővel leplezik le a társadalmi klisék abszurditását. Doris Lessing 2007-ben, 87 évesen lett a díj birtokosa, ezzel ő lett minden idők legidősebb irodalmi díjazottja. Műveiben kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt. Herta Müllert 2009-ben tüntették ki. Legutóbb Alice Ann Munro kapta meg a kitüntetést 2013-ban, odaítélésének indoklásában “a kortárs novella mesterének” nevezik az írónőt.

Orvosi Nobel-díj a HIV vírus felfedezéséért

Az orvostudományban is taroltak az elmúlt több mint száz évben a nők. Gerty Cori 1947-ben kapott orvosi Nobel-díjat az agyalapi mirigy hormonjainak az állatok vércukorszint-szabályozásában betöltött szerepét írta le. Rosalyn Sussman Yalow 1977-benkapta meg a díjat az antitesteket használó peptid hormonok mérésére alkalmas Yalow-Berson módszer kifejlesztéséért.

Barbara McClintock 1983-ban részesült e kitüntetésben a génáthelyeződés kutatásáért; Rita Levi-Montalcini pedig 1986-ban a növekedési faktorok felfedezéséért. A legidősebb Nobel-díjas volt 2012-es halálakor. Christiane Nüsslein-Volhard 1995-ben kapott orvosi Nobel-díjat. Bebizonyította, hogy az embriók olyan génekkel rendelkeznek, amelyek értelmezik az anyai eredetű üzeneteket.

Gerty Cori, Barbara McClintock, Linda Buck, Francoise Barré-Sinoussi

Linda Buck 2004-ben vehette át a Nobel-díjat a szaglósejtek és a szaglószerv feltérképezéséért. Legutóbb Elizabeth Blackburn nyerte el az orvosi Nobel-díjat Carol W. Greiderrel közösen, 2009-ben, a telomert fenntartó enzim, a telomeráz felfedezése miatt. Előttük Françoise Barré-Sinoussi vehette át 2008-ban a kitüntetést a HIV vírus felfedezéséért.