Liszt Ferenc “szerelmi álmai”

Különös szenvedélyek: zene, nők, vallás

Liszt nemcsak virtuóz zongorajátékával és hatalmas zenei tudásával, hanem meglepően modern felfogású párkapcsolataival is a figyelem középpontjába került, bárhol járt a világban. Nőfaló volt, de a nők nem is nagyon akartak távol maradni tőle. Színésznők, énekesnők, költőnők, írónők, grófnők és hercegnők egész sora hevert a lábai előtt. Liszt megnyerő külsejű, magas, szikár termetű, fehér arcú, zöld szemű férfi volt, haja bohém módra hosszú és lobogó. Kicsattant az erőtől, állandóan sietett, szenvedélyesen magyarázott, amivel elbűvölte rajongóit. Visszaemlékezések szerint a koncertjein a nők eksztázisban sikongattak és ájuldoztak, egymást taposták egy-egy hajfürtjéért. Mindent, amihez hozzáért, ereklyeként gyűjtöttek, még a csészéje alján maradt kávézaccot is. Egy weimari udvarhölgy például ékszerbe foglaltatta Liszt elhajított szivarvégét. Liszt nők tömegeit hódította meg, nősülésre azonban soha nem adta a fejét.

Idősebb hölgyekkel is akadt dolga, például Goethe és Beethoven egykori szeretőjével, de fiatal nők is szaladgáltak körülötte tanítványai közül. A nőknél elért sikerében segítette őt az is, hogy rendkívüli módon tudott udvarolni, illemtudó volt, sok nyelven beszélt, áradt belőle a szenvedély, így semmi sem akadályozta abban, hogy a szebbik nem kegyeibe férkőzzön.

Belépő a nagyvilági életbe – Botrányos viszony

A mindössze 16 éves Liszt bemutatkozása megbotránkoztatóan indult Párizsban, a zenei élet központjában, ahol csodagyerekként már ilyen fiatalon zongorázni tanított másokat, többek között az egyik francia miniszter lányát, Caroline Saint-Criqet. Miután az apa rájött, hogy nem csak zenélni tanítja a lányát, azonnal kidobta Lisztet az előkelő házból.

Hűtlenség és vadházasság

21 évesen már a francia elittel, többek között Chopinnel járt egyik bálról a másikra. Egy ilyen alkalommal találkozott élete legnagyobb szerelmével, a nála hat évvel idősebb Marie d’Agoult grófnővel, egy francia arisztokrata feleségével. Szerelem volt ez első látásra. Először titkolták viszonyukat, de egy év múltán a nő elhagyta férjét, és Liszttel Svájcba költöztek. Az egész sajtó a hatalmas botránytól zengett. Három gyermekük született, de csak egyikük maradt életben, a kislányuk, Cosima. Szintén nagy port kavart, hogy nem házasodtak össze, évekig éltek együtt törvénytelenül. A felkapott zongorista eközben bejárta a világ koncerttermeit, ahol nők ezrei rajongtak érte, ő pedig sok esetben élt is a lehetőséggel. Tíz év után Marie-val külön költöztek, és a nő regényt írt Lisztről, amelyben többek között beszámol a férfi hűtlenségeiről. A zongoraművész még kapcsolatuk alatt megírta az Années de pélerinage-t (Zarándokévek), Marie-val tett utazásainak lírai felidézéseként, amikor még felhőtlenül boldogok voltak.

A kurtizán bosszúja

Marie elvesztését viharos románc feledtette Liszttel, Lola Montés, a híres kurtizán segítségével, aki előzőleg az orosz cár és a bajor király szeretője volt. Liszt egy idő után kiadta a kritikán aluli viselkedéséről hírhedt nő útját, de ő bosszút állt, roppant kellemetlen helyzetbe hozva a zongoristát. Egy ünnepélyes fogadáson, ahol maga a német császári pár is jelen volt, beviharzott a bálterembe és meztelenül adott asztaltáncot Lisztnek címezve.

Férjes asszonyt szöktetett

Caroline Sayn-Wittgenstein hercegné nem annyira szépségével, mint inkább gazdagságával bájolta el a művészt. Otthagyta férjét és elszökött Liszttel. A hercegné nemcsak pénzzel, hanem szellemi síkon is támogatta párját, ihletet is adott műveihez. Liszt Caroline hatása alatt írta legsikeresebb zongoraműveit, köztük zongoraversenyeit, de ekkor komponálta a Faust-szimfóniát is. Megismerkedésükkor született meg a Szerelmi álmok is, amelynek keletkezéséről Liszt később így ír: „Évekkel ezelőtt születtek, amikor az emóció és a fantázia írásra kényszerített.” A hercegné később Lisztet is faképnél hagyta.

Az utolsó felvonás – Titkos szerelem

Liszt vonzereje idősebb korában sem csappant meg, még halála előtt is rajongtak érte a nők. A mester utolsó, különös és titkos kapcsolatát tanítványával, Lina Schmalhausennel, több könyv és film is feldolgozta, így például az Utolsó rapszódia című film, és Alan Walker Liszt Ferenc utolsó napjai című könyve is, amely a nő kiadatlan naplója alapján íródott. Ez a fiatal lány állt Liszt mellett utolsó napjaiban, egészen 75 éves korában bekövetkezett haláláig. Egy weimari tanítványa így vallott a zeneszerzőről annak halála után, felfedve hódításainak és jellemének titkát: „Hogy milyen példátlan vonzerőt gyakorolt Liszt a nőkre, gyakran borzongva láttam. És ez öregségére sem hagyott alább. Lovagiassága volt az egyik tulajdonsága, ami a női nemet hozzá vonzotta – s egyben bizonyíték volt nemes jellemére.”

Caroline Sayn-Wittgenstein (balra) és Lina Schmalhausen

Forrás:
Alan Walker: Liszt Ferenc
Alan Walker: Liszt Ferenc utolsó napjai