A modern kor vívmányai a régmúlt nyomában
A feljegyzések szerint a szigetvári csata során felvert szultáni sátor alatt helyezték el Szulejmán szívét. Az 1570-es években a sátor helyén emelt szentély a zarándokok egyik kedvelt célpontja lett, majd egy település alakult ki. A helyet egy régi pergamenen “Turbék”, azaz “sír” felirattal jelölték meg. 1693-ban pusztult el, amikor a Habsburgok kiűzték a törököket Magyarországról, és a települést a földdel tették egyenlővé. Így a város létezését csupán néhány feljegyzés bizonyítja, pontos helye ismeretlen.
Pap Norbert – a Pécsi Tudományegyetem professzora – és csapata két éve nyomoz Szulejmán szultán szíve után. A kutatást a török kormány finanszírozza. A magyarok minden rendelkezésükre álló régi és modern eszközt bevetnek: régi feljegyzések, levelek, dokumentumok éppúgy részét képezik a kutatási anyagnak, mint a legmodernebb számítógépes grafikával elkészített modellezés. Ezzel próbálják meghatározni, hol lehetett Szulejmán sátra a szigetvári csata során. A kutatások folyamán bőséges mennyiségű régi török eredetű tárgyi bizonyítékot találtak, mely alátámasztja elképzelésüket a sátor egykori helyét illetően: ezt Szigetvártól kb. 4-5 kilométerre északra, egy domb tetején határozták meg.
A Magyar–Török Barátság Parkja Szigetvár határában
A kétkedők
Többen azonban már eleve abban is kételkednek, hogy Szulejmán szívét valóban a testétől külön temették el. Nicholas Vatin, a Centre National de la Recherche Scientifique kutatója szerint kizárt, hogy a szív magyar földben pihenjen, mert az eljárást, amely ezt lehetővé tenné, az iszlám vallás tiltja.
Az Isztambuli Egyetem azon a véleményen van, hogy Szulejmán szívének keresése nem más, mint a magyarok törekvése arra, hogy Szigetvár felkerüljön a turisztikai célpontok listájára, Törökország részéről pedig csupán nosztalgia az Oszmán Birodalom fénykora után. Álláspontjuk szerint egyetlen módja lenne megbizonyosodni arról, hogy Szulejmán testét a szívétől külön temették el: ha a szultán Konstantinápolyban lévő maradványait megvizsgálnák. Ez azonban elképzelhetetlen. A szultánok szervei szentek, senki nem meri őket megérinteni.
Pap Norbert, a kutatás vezetője (Fotó: Csortos Szabolcs, UNIVPécs)
Nosztalgia az oszmán aranykor után
Képzeljük csak el: ha lenne bármi mód arra, hogy a magyarság dicső időszakát megidézhetnénk, mondjuk Mátyás király idejéből, nem szeretnénk-e megtenni? A törökök nosztalgiája tehát valahol érthető.
És hát mondjuk ki: Szulejmán neve jó befektetésnek számít manapság. Az “arany korszak” évei hatással voltak a török építészetre, a kultúrára, az irodalomra, a politikára és a filmekre is. A török kormány jelentős pénzösszegeket fordít régészeti ásatásokra és az oszmán kori épületek helyreállítására, mint amilyen például a magyarországi is. A szigetvári mecset kutatási és helyreállítási munkálataira a törökök mintegy kétmillió eurót szánnak. A szigetvári vár, a látogatóközpont és szállodák kialakítására a környéken – a hírek szerint – egymillió eurót különítettek el.
2016-ban, a szultán halálának 450. évfordulóján, jó alkalom lenne a legenda felgöngyölítésére. A török kormány kedvező hozzáállása magának a miniszterelnöknek is köszönhető: Recep Tayyip Erdoğan maga is közismert csodálója Szulejmán szultánnak.
