A mérnökként tevékenykedő Pascal Cotte három éven át elemezte speciális fénytechnológiával a Hölgy hermelinnel című festményt, amelyről egészen mostanáig úgy hitték, hogy mindig is szerepelt rajta a prémes állat. Cotte azonban bebizonyította, hogy Leonardo (1452–1519) először egyszerű portrét festett, majd a képre rákerült egy apró hermelin, amelyet később nagyobbá alakított.
A Leonardo-szakértők szenzációsnak nevezték a felfedezést, hangsúlyozva, hogy az új kérdéseket vet fel a festmény történetével kapcsolatban. Az 1489 és 1490 között készült olaj- és temperafestmény Cecilia Galleranit, Ludovico Sforza milánói herceg szeretőjét ábrázolja. A herceg – becenevén a “fehér hermelin” – volt Leonardo legfőbb pártfogója a művész 18 évnyi milánói tartózkodása során.
Cotte, aki a fénytechnikával foglalkozó, Lumiere Technology nevű párizsi laboratórium egyik társalapítója, kifejlesztett egy fényvisszaverődésre épülő új technikát (Layer Amplification Method, LAM), amelynek segítségével elemezni és rekonstruálni lehet, hogy “mik történtek” a festékrétegek között egy kép születésekor.
A felfedezés nyomán új elméletek kaptak szárnyra a Leonardo-portréval kapcsolatban. Az egyik feltételezés szerint a művész azért festette rá a hermelint, hogy így szimbolizálja Gallerani kedvesét, és később a hercegnek való hízelgésből hangsúlyozta ki jobban az állatot. Egy másik teória szerint Gallerani kérte meg Leonardót, hogy fesse rá a képre az állatot, hogy a milánói udvarban mindenki előtt egyértelművé váljon a herceggel való kapcsolata – adta hírül a BBC News.
“A LAM-technológia révén lehetőségünk van arra, hogy meghámozzuk a festményt, akárcsak egy hagymát: a felszínt eltávolítva megnézzük, hogy mi történik odabent, a különböző festékrétegek mögött” – magyarázta Cotte. Hozzátette: “Felfedtük, hogy Leonardo mindig változtatta az elképzeléseit. Olyasvalakiről van szó, aki folyton hezitál: kitöröl és hozzáad dolgokat, újra és újra változtat az elgondolásain.”
A Hölgy hermelinnel című portré a krakkói Czartoryski Alapítvány tulajdonát képezi, és általában a krakkói nemzeti múzeumban látható. Az intézményben zajló helyreállítási munkálatok miatt azonban jelenleg a szomszédos királyi palotában vendégeskedik. Az 55-ször 40 centiméteres alkotás volt az egyik sztárja a londoni National Gallery Leonardo da Vinci: Festő a milánói udvarban című 2011-es kiállításának. A festményt korábban számos vizsgálatnak, köztük röntgensugaras és infravörös elemzésnek is alávetették.
