Szabadidő

A macskád önző, érzéketlen és tudomást sem vesz rólad – és kit érdekel?

A macskatartás az emberi viselkedés egyik legnagyobb rejtélye. A bestiák ugyanis utálatosak, érzéketlenek, betegségeket okoznak – a világ fele mégis imádja őket. Persze az emberiség mindig padlógázzal hajt a pusztulás felé, nem mintha a macska ördögtől való lenne (ahogyan azt a középkorban hitték), de az ellene szóló tudományos érvek minden bizonyosságával szembemenve öleljük őket keblünkre.

Gyönyörűséges fóka jegyű sziámi macskám rendszeresen terrorizált: míg élt, úgy néztem ki, mint egy problémás kamasz, aki vagdossa magát. A karomon és lábamon ejtett sebek nyomai még most is láthatók. Ugyanúgy nem tudtam megválni tőle, ahogyan egy bántalmazó kapcsolatban élő nő sem tud elszakadni partnerétől: azok miatt a “nászutas” időszakok miatt, amikor viszont rendesen viselkedett. Viszonylag rendesen legalábbis.

A Vox sorolta fel azokat a megcáfolhatatlan tényeket, amelyek bizonyítják, hogy a macska önző, érzéketlen, környezetre ártalmas lény. A cikket elolvasva kiderül, hogy ha a macskákról van szó, az érzelem legyőzi az értelmet.

  1. A macskád valószínűleg nem szeret

Az angliai University of Lincoln egyik állatorvos-tudományi kutatója, Daniel Mills – aki szintén macskatulajdonos – és kollégáinak kísérleteiből kiderül, hogy a macskák nem viszonozzák gazdájuk szeretetét, legalábbis nem úgy, ahogyan arra a kutyák képesek. A kutyákat például felzaklathatja, ha gazdájuk elmegy, és jobban örülnek neki, ha visszatér. Ezzel szemben a macskákat nagyjából hidegen hagyja, hogy ott van-e a gazda vagy sem.

Japán kutatók pedig bebizonyították azt, amit a macskások nagy része már megtapasztalhatott: a macska, ha hallja is, hogy a gazdája hívja, a füle botját sem mozdítja (leszámítva talán azt, ha macskaeledellel púpozott tállal sétál el az orra előtt).

Na jó, a kutyákat 15 ezer évvel ezelőtt háziasították, és van 5,5 ezer évnyi előnyük a macskákkal szemben, ráadásul míg a kutyák az ember mellett sertepertéltek mindig, terelőként vagy védőként, addig a macskák elegerésztek a magtárakban.

A macskád önző, érzéketlen és tudomást sem vesz rólad – és kit érdekel?
  1. A macska nem mutat érzéseket

Nem, a dorombolás és a dörgölőzés nem számít. Az nem a gyengédség jele ugyanis. A lábhoz dörgölőzés például a legtöbb kutatás szerint a területkijelölést, a macska illatanyagainak terjesztését szolgálja. A dorombolásnak a University of Sussexen 2009-ben végzett kutatás szerint két fajtája van: amikor a macska enni akar, és amikor nem. Az éhes dorombolásnak más a hangfrekvenciája, sürgető és kevésbé kellemes. A tudósok szerint a macskák már tudják, hogyan kell dorombolniuk, hogy felébresszék gazdáik gondoskodó ösztöneit és enni kapjanak.

Arra is létezik bizonyíték, hogy sok macska nem szereti, ha a gazdája szeretgeti. Egy tavalyi vizsgálatban kiderült, hogy a simogatást tűrő macskák stresszhormonszintje magasabb, mint azoké, amelyek inkább elfutottak az emberek elől.

A macskád önző, érzéketlen és tudomást sem vesz rólad – és kit érdekel?
  1. A macska felér egy környezeti katasztrófával

Aki már talált a lábtörlőjén trófeaként elejtett egeret, madarat, az sejtheti, miről van szó. Még a leginkább jóllakott cicus sem állja meg, hogy ne vesse rá magát olykor védett madarakra. Bár a kutyák is vadásznak, pusztításukat össze sem lehet vetni a macskáékkal. A mérések szerint évente 1,4–3,7 milliárd madár és 6,9–20,7 milliárd kisemlős esik áldozatul karmaiknak. Ez ugyan túl nagynak tűnhet, de az biztos, hogy a levadászott madarak száma több tízmilliós, közöttük nem egy veszélyeztetett. A macskák ugyanolyan veszélyforrást jelentenek a madarakra, mint a villanyvezetékek, az autók, a szélturbinák és magas épületeknek ütközés.

A macskád önző, érzéketlen és tudomást sem vesz rólad – és kit érdekel?
  1. A macskád őrületbe tud kergetni

Sajnos a toxoplasma gondii nevű parazita és a macskaalom között kapcsolat fedezhető fel. A parazita bármelyik állatot vagy az embert is megfertőzheti, de csak a macska belső szerveiben tud szaporodni. A parazita befolyásolja a gazdaállat viselkedését: a fertőzött egér például nem fél a macskától, a macska megeszi, és így szaporodhat szabadon. A kutatók az elmúlt években észrevették, hogy a parazita az emberi viselkedést is megváltoztathatja – úgyhogy aki macskavécét takarít, csak óvatosan. Jaroslav Flegr például saját bőrén tapasztalta ezt: sokkal szétszórtabb lett, vakmerőn vezet és általában is csökkent a veszélyérzete. A parazitával fertőzött embereknél nagyobb eséllyel alakul ki skizofrénia, lassúbbak a reflexeik, gyakrabban szenvednek el autóbalesetet és követnek el öngyilkosságot. Szerencsére nem mindenki fertőződik meg, és nem mindenkiben okoz ilyen változásokat. Viszont ez egy erős érv azok számára, akik szeretnének megszabadulni valaki más manipulatív, arrogáns és fensőbbséges macskájától.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top