Az első lökés
Régen az iskolák sokszor megszervezték, hogy a gyerekek járjanak koncertekre, az Operába vagy a Zeneakadémia ifjúsági sorozataira, de ez ma már egyáltalán nem jellemző, ahogy a legtöbb helyen az énekórák is eltűntek, így új megoldások kellenek ahhoz, hogy a magyar gyerekek megismerhessék a klasszikusokat. “Először magát a zenét kell megszerettetnünk a gyerekekkel, csak ezután jöhet a zenetanulás” – meséli Gulyás Emese, a Budapesti Fesztiválzenekar hegedűművésze, aki sok zenésztársához hasonlóan már gyerekkorában elkezdte az ismerkedést a hangszerével. Emese szerint nem megszerettetni nehéz egy gyerekkel a zenét és a zenetanulást, hanem elérni, hogy kamaszként is kitartson mellette, amikor egyébként is túl van terhelve, és annyi más inger éri. És itt jön a képbe a jó zenetanárok mellett a Budapesti Fesztiválzenekar is, hiszen tagjai küldetésüknek tekintik, hogy a törzsközönségen túl nyissanak a gyerekek és a fiatalok irányába is. Ez nem üres frázis: a BFZ jelenleg majdnem egy tucatnyi programot szentel arra, hogy a klasszikus zenét népszerűvé tegye a gyerekek és a fiatalok körében, köztük a népszerű kakaókoncertekkel.
Gulyás Emese hegedűművész
Gyerekkoncertek kakaóval
“Ezek nagyjából egyórás, kifejezetten a gyerekközönségnek tartott koncertek, és azért ilyen rövidek, mert a gyerekek nem tudnak ennél hosszabb ideig figyelni” – magyarázza Emese a BFZ kakaókoncertjeinek lényegét. Az ideális hossz mellett a megfelelő zeneművek megtalálása sem utolsó szempont: “Ilyenkor nem Brahms-szimfónia-átiratot játszunk, hanem inkább rövid kis műveket, amiknek van egy-egy, a gyerekek számára is könnyen megérthető hangulata.” A klasszikus zenét a komplexebb élmény kedvéért különféle látványelemekkel igyekeznek színesebbé tenni, például legutóbb Emese egy kollégájának kislánya balettozott közben. A végén mindenki kap egy bögre kakaót, aminek még én is örülnék, nemhogy egy hétéves. “A kakaókoncertekkel sosem az a cél, hogy egy négy-öt éves gyereket rávegyünk arra, hogy zenéljen, hanem szórakoztatni szeretnénk. Az csak a plusz, ha a gyerek később mégis szeretne zenélni tanulni” – teszi hozzá Emese.
Ismerkedés a hangszerekkel
A BFZ muzsikusai nemcsak a zenét, hanem magukat a hangszereket is igyekeznek megismertetni a gyerekekkel. Ács Ákos, a Budapesti Fesztiválzenekar klarinétos szólamvezetője az úgynevezett Hangszerkóstoló program (tavaly csak ebből hatvanat tartottak) keretében a társaival olyan nem ének-zene tagozatos osztályokba látogat el az országban, ahol sok esetben a gyerekeknek először nyílik lehetőségük klasszikus hangszereket a kezükbe venni. “Nemrég egy szakközépiskolában jártunk Piliscsabán, és a srácoknak csillogott a szemük a hangszerek kipróbálásakor, pedig manapság a legtöbb tizenhat évesnek csak a legújabb videojátékok láttán csillan fel a szeme – meséli. – Egy jól ismert népdalokból álló kis koncerttel nyitunk, ahol hallhatják megszólalni a hangszereket. Utána bemutatjuk a hangszereinket és a jellegzetességeiket, és persze az is szóba kerül, hogyan kezdhetnek el rajtuk tanulni, ha szeretnének” – foglalja össze a Hangszerkóstolók lényegét Ákos, és persze azt is hozzáteszi, hogy az óra vége felé a hangszereket a gyerekek is kipróbálhatják. Ilyenkor jellemzően jókora sorban állás van, főképp a hegedűnél, és néha még az is előfordul, hogy sikerül új tehetségeket felfedezniük: “Legutóbb is ott volt egy kislány, akinek akár a fuvolát, akár a klarinétot, akár a fagottot adtuk a szájába, mindegyik szépen szólt. De rögtön.”
Ács Ákos klarinétművész
Oda is eljusson, ahol maguktól nem hallanák
A Budapesti Fesztiválzenekar nemcsak az iskolákra, hanem a Közösségi hét kereteiben más intézményekre gondol. Tavaly például az SOS Gyermekfalvakban jártak (idén a Pető Intézetbe és vidéki iskolákba mennek), ahol kamaraprodukciókkal népszerűsítették a klasszikusokat. A hegedűművész Illési Erika vallja, hogy az egyórás produkciók elképesztő hatással vannak a gyerekekre. “Az a titkunk, hogy bevonjuk a gyerekeket a muzsikálásba. Van egy narrátor, aki a darabok között mindig magyaráz egy kicsit, és sok zeneműnél segít, ha egy történetet is kapnak a zene mellé. Tudnak közben táncolni, a végén pedig hangszereket kapnak a kezükbe, és együtt muzsikál a társaság.” Erika szerint nagyon fontos, hogy a legifjabb generáció is halljon róluk, főleg azért, mert sokakhoz nem ér el a klasszikus muzsika, és ami talán ennél is fontosabb, hogy a tehetségek eljuthassanak zeneiskolába vagy zenetanárhoz. Sajnos nem kellően köztudomású, hogy a zenetanulás milyen pozitív idegrendszeri hatásokkal jár a gyerekkorban, ami később segítheti a matematika- vagy akár a nyelvtanulást, sőt egyáltalán a kapcsolatteremtési készségeket a mindennapi életben.
Illési Erika hegedűművész
Nemcsak a gyerekekre, hanem a fiatalokra is figyelni kell
A klasszikus zene gyerekkorban történő megszerettetése sem kis feladat, de még ennél is nagyobb falat, hogy a tinédzserek és a fiatal felnőttek között se veszítse el a vonzerejét, ugyanis kamaszként és fiatal felnőttként sokan megfeledkeznek a klasszikusok szépségeiről, hogy csak jóval később, negyvenesként térjenek vissza. Így volt ezzel részben Herboly László, a BFZ ütőse is, aki gyerekként került a zene közelébe, de csak felnőttként szerette meg. “Zongorán kezdtem, és azt utáltam – foglalja össze a probléma lényegét. – Mindig menekültem a zene elől, de valahogy mégis visszajutottam. Többszörösen visszaeső vagyok.” A gimnáziumban például egy gyönyörű lány miatt kezdett újra próbákra járni, akinek meglátott a vállán egy hegedűtokot. Mára persze már a zenét és a zenélést is imádja, sőt vallja, hogy a klasszikus zene csajozáshoz is tökéletes segédeszköz, mivel a stílus mindegy, a lényeg, hogy az ember zenész legyen. László aktív részese a BFZ Midnight Music rendezvénysorozatának is, ahol sokkal közvetlenebbül, egy fiatalabb közönséghez akarják eljuttatni a muzsikájukat.
Herboly László, a BFZ ütőse
Babzsákokon ül a közönség, a zenészek között
Azzal, hogy az éjféli koncertek fél tizenkettőkor kezdődnek, és a szokásosnak mondható helyszínek helyett a zenekar a Millenárison játszik, a zenekar egy másik generációhoz is eljut. László elmondása szerint a Midnight Musicra főképp a huszonévesek járnak, akik nagyon élvezik, hogy a zenekar nem egy színpadon áll, hanem a babzsákokon helyet foglaló közönség közé ül be, és a zenészek nem kiöltözve, frakkban vagy öltönyben, hanem hétköznapi ruhában játszanak, ami egyfajta oldottságot ad a közönségnek. A Midnight Music közönsége eleve a Facebookon szerveződik, ami szintén meghatározza a közönség összetételét. A zenészek tapasztalatai szerint sok fiatal csak ilyen későn ér rá szórakozni, ezért is ilyen sikeres a rendezvénysorozat a köreikben.
A bőség zavaraA fent említett programokon túl a zenekar számos egyéb eszközzel próbálja népszerűsíteni a klasszikus zenét a gyerekek és fiatalok körében. Erdődy Orsolya, a BFZ ügyvezetőigazgató-helyettese foglalta össze az NLC-nek a legfontosabbakat.
|
