Ha valakinek esetleg ismeretlenül csengene a név – amire azért Magyarországon látunk esélyt, lévén, hogy a gyorséttermi hamburger zenei ekvivalensét képviselő country pop nálunk kevésbé, az USA államaiban viszont ijesztően népszerű –, gyorsan nézzük meg, mit érdemes (?) tudni a nőről, aki arról lett ismert, hogy megannyi sztárral szakított már, és ezek jelentős részéről érzelmes slágert is tudott írni. Ő bizony Taylor Swift. Nem véletlen, hogy az USA egyik legnépszerűbb szatirikus műsorában, a Jon Stewart által vezetett Daily Show-ban hivatkozási ponttá is váltak a cukormázzal gazdagon leöntött Taylor Swift-nóták: “ez a hír olyan régi, hogy Taylor Swift azóta írt három szakítós dalt” – hangzott el a vitriolos megjegyzés a műsorvezető szájából, és valóban, sokan körülbelül ennyit tudnak a nem egészen 26 éves, Grammy-díjakkal gazdagon ellátott énekesnőről.
Mielőtt tovább mennénk, azért vessünk egy futó pillantást a számokra: Taylor Swift 1989-ben született, 14 évesen kezdett zenélni, első albumát 2006-ban adta ki. Az azóta eltelt időben több mint 40 millió példányban vették a lemezeit, de ennél is fontosabb, hogy dalait mintegy 130 millió példányban töltötték le a különböző digitális zeneáruházakból. Ezzel eddig nagyjából 200 millió dollárt keresett, amivel az eddigi legfiatalabbként felkerült a Forbes magazin által rendszeresen összeállított, a 100 legbefolyásosabb nőt összesítő listájára.
A Spotifyt már megtörte, az Apple a soros
Taylor Swift főleg azzal került be a hírekbe tavaly, hogy eltávolíttatta a dalait a Spotify online zenei streamingoldal választékából, mert úgy érezte, a Spotify előfizetéses modellje mellett működő, reklámokkal támogatott ingyenes szolgáltatás megkárosítja a keményen dolgozó művészeket. Hiába lázongtak a rajongók, és hiába bizonygatta a cég vezetője, Daniel Ek, hogy közel kétmilliárd dollárt fizettek már ki a kiadóknak, Taylor hajthatatlannak bizonyult. Gyász.
A zeneipar önjelölt Rosa Parksa most hétvégén újra felvonta ívesre szedett szemöldökét, majd összevonta azt, és csodatevő Tumblr-fiókján keresztül a világ jelenlegi legértékesebb vállalatát, az Apple-t vette célba. Kifakadásának oka a cég rövidesen induló zenei streamingszolgáltatása, az Apple Music volt, mivel a vállalat azt találta mondani, hogy az Apple Music felhasználói számára igénybe vehető, három hónapos ingyenes próbaidőszak lejátszásaiért nem fizetne jogdíjat az érintett művészeknek.
Ne a zenészekkel fizettessék meg!
Na, ez betette az ajtót Taylornál, aki úgy fogalmazott, hogy ez a húzás “sokkoló, kiábrándító és teljes mértékben szembemegy ennek az egyébként progresszív és nagylelkű vállalatnak a szellemiségével”. Ez különösen azért pikáns, mert az énekesnő legújabb albumát, az 1989-et épp az Apple WWDC nevű rendezvényén mutatták be néhány hete San Franciscóban.
Persze az Apple főhadiszállásán ez a mondat valószínűleg több nyakkendősnek (illetve farmerdzsekisnek, ha a normcore-király CEO-ra, Tim Cookra gondolunk) heveny gyomorfekélyt okozott, akik valószínűleg már látták maguk előtt, ahogyan a tini rajongók bosszúból iPhone 5c-t égetnek az Apple főhadiszállása előtt.
Úgyhogy mára az Apple minden fórumon a földig hajolva esedezik Taylor úrnő bocsánatáért. “Hallunk téged, Taylor Swift!” – írta egy tweetben Eddy Cue, a cég internetes szoftverekért és szolgáltatásért felelős részlegének alelnöke, hozzátéve, hogy az Apple mégis fizetni fog a művészeknek a letöltött dalok után, a három hónapos próbaidő alatt is. ENNYIKE – ahogy az énekesnő rajongótáborának gerincét alkotó tinik mondanák.
Kétszázmillió dollár, és sír a pénzért?!
Abból az országból nézve, ahol állítólag 47 ezer forintból meg lehet élni egy hónapban, akár felháborítónak is tűnhet egy 25 éves fruska nyafogása, főleg amikor 200 millió dollár pihen a bankszámláján. Swift becsületére legyen mondva, hogy elég aktívan jótékonykodik, és az elmúlt években több millió dollárt adományozott különböző célokra, köztük oktatásra (tanárok fizetésének a kiegészítésére, az olvasás népszerűsítésére, zenei oktatóközpont létesítésére), de támogatta környezeti katasztrófák áldozatait, az LGBTQ-közösségek küzdelmét, beteg gyerekeket és egy csomó egyéb alapítványt is. Michelle Obama sem a két szép szeméért tüntette ki 2012-ben a The Big Help Award nevű elismeréssel, amelyet jótékonysági munkájáért kaphatott meg.
Megajánlhatjuk neki tehát, hogy nem az ötödik malibui villájára költené az Apple-től befolyó összeget, főleg ha belegondolunk, hogy háromhavi bevételről van szó, ami ilyen pénzügyi háttér mellett valószínűleg egy olcsóbb ebédet jelent Beverly Hills valamelyik elegáns éttermében (de maradva a jótékonysági vonalnál, valószínűleg kevesebb, mint amiből egy alapítványt tisztességesen támogatni lehetne). Akkor viszont mire a nagy hiszti?
A keményen dolgozó zenészek
Taylor Swift eléggé önzetlen – saját bevallása szerint nem maga miatt állt a sarkára: “Ez nem rólam szól. Szerencsére már az ötödik albumomat adom ki, és el tudom tartani magamat, a zenészeimet és a csapatomat csak azzal, hogy élőben koncertezek. Ez most arról az új énekesről vagy bandáról szól, akik épp most adták ki az első kislemezüket, és akik ezért nem kapnak majd semmit. Vagy egy fiatal dalszövegíróról, aki most kapja meg az első csekket, és arra számít, hogy végre kilábalhat az adósságaiból. Vagy épp arról a producerről, aki fáradhatatlanul dolgozik, hogy valami újat hozzon létre, akárcsak az Apple mérnökei… de velük szemben a producer mégsem kap majd egy fillért sem, bár negyedéven át játsszák majd a dalokat, amiken dolgozott.”
Ez azért eléggé rendes dolog, hogy az új klipjében fél Hollywoodot felvonultató énekesnő gondol a “kicsikre” is. Ami ennél meglepőbb, az az Apple reakciójának a sebessége. Bár a Spotify sem ült sokat a babérjain, itt tényleg arról van szó, hogy egy 25 éves lány alig 24 óra alatt elérte, hogy a világ legértékesebb vállalata visszavonulót fújjon, és átgondolja az ingyenes három hónap ötletét. Persze az Apple esetében valószínűleg kevésbé a feltörekvő zenészek támogatása, mint inkább a fent említett pénzügyeket és a cég imázsát érintő botrány elkerülése lehetett a fő motiváció.
“Az eredeti terv lényegében azt jelentette volna, hogy az Apple Music a művészekkel finanszíroztatja bevezető kampányát” – mondta megkeresésünkre válaszolva Jankó Bálint, az LWp Kommunikáció stratégiai igazgatója. “Ezek a tervek nyilvánosságra kerülése óta felháborodást okoztak a zenészek között, de egy Taylor Swift erejű márka kellett ahhoz, hogy a cég meggondolja magát. Taylor Swift tudatosan építi rajongótáborát, akik a digitális kor szülöttei – a Z generáció –, ők otthonosan használják a közösségi médiát, és hangot is adnak véleményüknek. Ha az Apple magára haragítja őket, az a cég számára kommunikációs katasztrófával ér fel.”
Mindenki megnyugodhat tehát, a fiatal művészek nem lesznek kihasználva, és Taylor sem ír újabb szakítós számot az Apple-től való távozásáról (bár egyelőre még nem erősítették meg, hogy aláírta volna a megállapodást az Apple Musickal). A kérdés innentől az lesz, hogy azok a fiatal rajongók, akik előnyben részesítik az ingyenes csatornákat (a már említett “reklámos” Spotifyt, a YouTube-ot, illetve kevésbé törvénytisztelő módon a torrentoldalakat), mit szólnak majd, ha fizetniük kell a tartalomért. Persze ez így volna helyes, és valószínűleg az almás készülékek birtokosainak zsebpénzéből futja majd arra a havi pár dollárra. A téma akkor forrósodhat fel újra, ha a lényegesen olcsóbb androidos készülékek zenei megoldásait is fizetőssé teszi Taylor Swift következő kiborulása, mert akkor már a kelet-európai Z-gen felhasználók haragjával is szembe kell majd néznie. Ők pedig lényegesen kevésbé engedékenyek, mint a jómódú amerikai tinik.
További hírek Taylor Swiftről az NLCafén:
- Zokogva vette át rákbeteg édesanyjától zenei díját Taylor Swift – videó
- Őrült dolgot tettek Taylor Swifttel
- 1988 + Aerobic + Taylor Swift = videó
