Ő az úr, neki mindent lehet és kandúrságának teljes tudatában behódoltatta a lánycicát az akaratának. Ha az “Úr” a “Szent Dobozban” óhajt aludni, ami amúgy a Kifli (a lány) tulajdona, akkor odamegy, és addig harapdálja a Kifli fülét, amíg az behódol, nyújtózkodva kilép a dobozból, és egy “nyaú” kíséretében arrébb mászkál. Valami hasonló lehet a kutyás-cicás vegyes családoknál, amikor őmacskaságát nem hatja meg egy cseppet sem, hogy akad egy kutya is a házban.
A menő macskák bizony simán ellopják a kutya fekhelyét, és képesek utána nagyon ártatlan arccal pillogni, hogy mégis, mi rossz van abban, ha ők pont az eb ágyában óhajtanak szunnyadni.
És persze ismét bizonyítékot nyert a tézis: a kutyák tudnak ritka bambák lenni, amikor elfogadják, hogy a macska az úr a házban.
A folytatásért kattints a Bouvet caféblogra!
