Mi, a szülők azért, mert melegséggel tölti el a szívünket, hogy visszacsöppenünk gyerekkorunkba, a lányunk pedig, aki még csak 8 éves, azért, mert közben egyfolytában kérdezget bennünket a múltról is. Kerek szemekkel les, amikor arról beszélünk, hogy fekete-fehérben néztük a tévét, és bizony oda kellett sétálnunk a készülékhez, ha csatornát akartunk váltani. Természetesen abból a kettőből, ami volt, vagy mákosan nézhettük még a cseheket. Temérdek kedves emlék, amit a gyerekeink már nem is értenek… Hoztam néhány szívemnek kedves kockát azokból az időkből, gyere egy kis időutazásra velem.
1. Nektek volt könnyező pálmátok? És ott is elfoglalta a fél szobát? Szombat délelőtt kellett valamelyikünknek végigtörölgetni a leveleit vizes, aztán száraz ronggyal, míg anyánk bömböltette a jó ebédhez szól a nótát és csörgött-zörgött a konyhában.
A folytatásért kattints az Illúzió caféblogra!
