A 30 éve alakult Gémklub először társasjátékklubként kezdett el működni, majd tizenöt évvel ezelőtt megkezdte üzleti működését is. A cég vezetője, Aczél Zoltán eredetileg könyvrestaurátorként tevékenykedett, a klubot 1986-ban alapította.
“Az első játék, amivel játszottunk, egy német átvétel, a Nyúl és Sün volt, egész éjszakákat átjátszottunk vele” – meséli Aczél a cég zuglói székhelyén, amely úgy néz ki, ahogy egy társasjáték-rajongó elképzeli a Kánaánt. A polcokon, amerre a szem ellát, színes dobozok sorakoznak, megannyi különféle táblás, kocka- és kártyajátékkal.
“Ez itt a munka- és játékasztalunk, itt szoktunk tesztelni” – mutat rá Aczél az egyik szobában álló hatalmas asztalra. A cég társasjáték-kiadóként működik, de jelentős fejlesztői csapat gondoskodik az utánpótlásról is.
Mit csinál egy társasjáték-kiadó?
Egy ilyen cég nagyon hasonlóan működik, mint egy könyvkiadó, azzal a különbséggel, hogy itt a szerkesztőket játékfejlesztőnek hívják.
“Akárcsak a könyveknél, a társasjátékok esetében is van egy szerző, aki kitalál egy játékot – magyarázza Aczél. – Ez azonban nem csupán egy ötlet, hanem egy már játszható játék, amit jó esetben már kisebb körben ki is próbáltak. Ez azért fontos, mert a kiadónak ilyenkor egy olyan játékkal kell dolgoznia, ami már legalább a szerzője szerint jó is és működik is, vagyis megkezdődhet a tesztelési folyamat.”
Kártyajáték, kockajáték, táblás játék – a társasok világában mindenki megtalálja a kedvére valót (Fotó: Gémklub, Facebook)
Ez a folyamat rendkívül hosszú ideig is eltarthat, és bár persze sok minden függ attól, hogy milyen típusú játékról van szó, átlagosan két évig tart, mire az ötlet alapján készült játék megjelenhet a boltok polcain.
Játék, teljes komolysággal
Az első szakasz egy előválogatás, amelynek során a kiadóban egyik fejlesztője, vagy egy erre megbízott munkatárs a beküldött játékok közül kiválasztja, hogy egyáltalán melyek azok, amelyekkel érdemes foglalkozni. Ezen a rostán kihullanak azok az ötletek, amelyek egy már meglévő játék klónjai, vagy éppenséggel teljesen használhatatlanok.
“Olyan is előfordult már, hogy jó ötlettel találkoztunk, csak épp az teljesen elüt attól, amivel mi foglalkozunk – mondja Aczél. – Ilyen volt például a SmartEgg nevű logikai játék, szerintem szuper ötlet, csak nem igazán passzol a kiadó profiljába, ezért inkább segítettünk kapcsolatot találni egy olyan céghez, amely alkalmasabb egy ilyen játék forgalmazására.”
A világ változik, a társasjátékok pedig követik a változásokat
Az előválogatás tehát biztosítja a megfelelő nívót, és azt vizsgálja, hogy illik-e az adott játék a cég profiljába. Mint a fenti példa mutatja, ha ez nincs meg, akár egy jó ötlet is kihullik, a kiadó munkatársai így leszűkítik a játékok körét azokra, amelyekkel érdemes foglalkozni. Szintén ebben a szakaszban állapítják meg, hogy egy adott játék milyen célcsoport számára lehet érdekes. Megkülönböztetik a kifejezetten gyerekeknek való játékokat, a családi szórakozásra alkalmas darabokat, illetve a kifejezetten felnőtteknek, ezen belül pedig a társasjáték-fanatikusok, a gamerek számára érdekes megoldásokat.
“Ha gagyival fárasztjuk a tesztelőket, nem jönnek szívesen”
Ezután kezdődhet a hosszadalmas tesztelési procedúra, amely során először a cég fejlesztői próbálják ki a játékokat, majd a folyamatba külső tesztelőket is bevonnak.
“Nagyon fontos, hogy itt nemcsak időről és pénzről beszélünk, hanem a tesztelők bizalmáról is – mondja Aczél Zoltán. – Ha valami gagyival fárasztjuk őket, vagy játszhatatlan játékot adunk a kezükbe, legközelebb nem jönnek majd szívesen. Fontos tehát, hogy már ezen a ponton is valamennyire használható legyen a játék, aminek persze azért még lehetnek hibái.”
A játékok dizájnjának fontos szerep jut a játékosok figyelmének felkeltésénél
A kritériumok a legelső szűrés során azért még aránylag megengedőek, itt a legfontosabb az eredetiség és a potenciál. Kiesnek a rostán a fent említett, profilba nem illő játékok, a könyvekkel és dobókockákkal operáló szerepjátékok, illetve az érdektelen klónok. Persze vitatható, hol van a határ az újdonságtartalmat illetően, de Aczél Zoltán szerint üzletileg biztos, hogy nem fog működni, ha valaki egy korábban sikeres játékot próbálna újracsomagolni.
“Ma már Magyarországon is igen magas igényeik vannak a játékosoknak, és szerencsére a választék is van olyan jó, hogy egy ilyen klónnak esélye sem lenne a piacon.”
A cél az élvezetes együttlét
Ha az eddigi feltételek teljesültek, megkezdődhet a tényleges játék, ami valójában komoly munka. A megállapított célcsoport alapján kiválasztott játékosoknak és a velük együtt játszó fejlesztőknek egy sor szempontot kell figyelembe venni a játék során.
“A fő cél az, hogy élvezetes legyen a játék, hogy biztosítsa a szórakozással töltött együttlétet” – mondja Aczél Zoltán, de ez persze csak a jéghegy csúcsa. Kérdés, hogy mennyire köti le a játékosokat, mennyire képes fenntartani az izgalmat, az érdeklődést a játék során. Fontos az eredetiség is, de itt érzékeny egyensúlyt kell eltalálni: lehet olyan játék is nagyon izgalmas, ami egy már meglévő megoldásra hasonlít, még ha nem is másolja azt, de egy nagyon eredeti ötletről is kiderülhet, hogy “asztalnál meghal”, vagyis játék közben egyszerűen nem működik.
Legalább ilyen fontos, hogy könnyen érthető, értelmezhető legyen a játék, nem mindegy ugyanis, hogy a szabálymagyarázás pár percet vagy egy órát vesz igénybe, mint ahogy az sem mindegy, hogy egy-egy parti 40 percig vagy 3 óráig tart.
Külföldi sikerjátékok
A “vegyes” célcsoportnak számító családi játékok esetében azt is figyelembe kell venni, hogy hányszor nyer egy gyerek, illetve egy felnőtt, vagyis milyen esélyeket nyújt a játék a különböző korcsoportok tagjainak. Bizonyos játéktípusok – például a memóriajátékok – a gyerekeknek kedveznek, míg egy összetettebb szabályrendszerű játék lehet, hogy csak a megszállott rajongók számára bizonyul élvezetesnek. Az sem elvetendő szempont, hogy mennyire van kedve a játékosoknak újra leülni a tábla mellé, vagyis hogy mekkora az adott játék újrajátszási értéke.
A játékfejlesztőknek emellett a játékosok külső reakcióit is érzékelnie kell, ebből ugyanis sokszor fontosabb következtetéseket tudnak levonni, mint akár tucatnyi kitöltött kérdőív után. Ami az érthetőséget illeti: egy tízes skálán pontozzák, hogy mennyire egyszerű vagy összetett egy játék. Fontos azonban, hogy ez nem értékítélet, nem azt határozza meg, hogy egy játék jó-e, vagy rossz, csupán útmutatást nyújt az ideális célcsoport megtaláláshoz.
Természetesen lényeges szempont, hogy a játék szerzője által kitalált téma mennyire fontos a játékosok számára. Kérdés, hogy a célközönség tekintetében releváns-e az adott téma, illetve hogy a játék témája kulcsfontosságú része-e a játékmenetnek, vagy adott esetben – a szabályrendszer megtartásával – lecserélhető valami másra.
“Előfordul olyan, hogy mondjuk egy játék teljesen jól működik, de a játékosoknak nem tetszik, hogy mondjuk zombikkal van tele, ezért feltesszük a kérdést, hogy működne-e ugyanez, teszem azt, kalózokkal. Ha igen, akkor azt javasoljuk a szerzőnek is, hogy inkább ezt az irányt kövesse” – avat be a titokba Aczél Zoltán.
Bár elvileg nem számít, hogy egy teljesen kidolgozott játékról van szó, vagy éppen skiccekkel teletűzdelt kísérleti változattal, elvégre a játszhatóság a legfontosabb elem, de gyakorlatilag jelentősen befolyásolhatja a játékosok kedvét, főleg ha azt látják, hogy a szerző sok munkát és szeretetet fektetett a játékba.
Sok a kalóz, kevés a zombi
A következő lépcsőben a kiadó belső egyeztetés során megvizsgálja, hogy az adott játék mennyire illeszkedik a kiadó aktuális kínálatához. Ilyenkor a fejlesztői csapat egy sor szempontot kap a vezetőségtől, amelynek fényében meg kell vizsgálnia az adott játékot.
“Ilyenkor megnézzük, hogy milyen célcsoport számára tudunk az adott évben játékokat kínálni – magyarázza Aczél. – Például tegyük fel, hogy kifejezetten olyan játékot keresünk, amelyet fából lehet legyártani. Ilyenkor olyan ötleteket keresünk, ahol lényeges, hogy a játék egyes részei fából legyenek, hogy azokat jó legyen kézbe venni. Az első kérdés, hogy van-e ilyen játékötlet egyáltalán, illetve ha nincs, akkor van-e olyan, amit ebbe az irányba tudunk módosítani.”
A játék kerettörténete fontos, de a játékmenet a kulcs – ha az működik, a többi csak hangulati elem (Fotó: Gémklub, Facebook)
Az is lényeges szempont, hogy a kiadó milyen játékokat tervez piacra dobni egy adott évben. A Gémklub nemcsak saját gyártású kiadványokkal foglalkozik, hanem külföldi sikerjátékok honosításával is. Ennyi játék között pedig előfordul, hogy egy adott évben egy-egy célcsoport számára már rengeteg jó cím gyűlt össze, hasonlókat ezért már egy idő után nem keresnek a fejlesztők.
“Persze előfordulhat olyan is, hogy egy-egy játék annyira zseniális, hogy bár nem keresünk hozzá hasonlót, de egyszerűen nem tehetjük meg, hogy nem adjuk ki – teszi hozzá Aczél. – Ilyenkor általában az történik, hogy egy azonos kategóriájú külföldi játék magyar kiadását üti ki a sorból.”
Bár a trendek gyorsan változnak, előfordul, hogy egy játékfajtából vagy -stílusból túlkínálat alakul ki. Ilyenkor, maradva a fenti példánál, ha Dunát lehet rekeszteni a kalózos játékokkal, a kiadó nem fog további kalózosakat keresni. De ha érkezik egy ígéretes játék, ami történetesen kalózos, megnézik, hogy kalózok helyett működne-e zombikkal, cowboyokkal, vagy bármi egyébbel.
A tesztelés legmélyebb bugyra
Ha egy játék a fenti összes akadályt sikerrel vette, bekerülhet a legszűkebb tesztkörbe, ahol maga a játékfejlesztés történik.
A játék grafikája nem létfontosságú, de fontos tényező a játékosok figyelmének megragadásában
“Ezen a ponton még előfordulhat, hogy egy játék, bár izgalmas, eredeti és jó játékélményt nyújt, de még vannak hibái – mondja Aczél Zoltán. – Például lehet, hogy egy parti túl sokáig tart, vagy kiegyensúlyozatlanak a nyerési esélyek, de van benne annyi kakaó, hogy érdemes legyen továbbfejleszteni. Persze lehet, hogy a játék már teljesen ki van dolgozva, ebben az esetben csak azt kell tesztelni, hogy jó-e úgy.”
A fejlesztőknek sokszor egyszerűbb dolga van egy kiforratlan játékkal, mint egy olyannal, amelynek a szerzője mereven ragaszkodik az elképzeléseihez. Ennek oka pusztán annyi, hogy a félkész játékot még egyszerűbb alakítani. A tesztelők ilyenkor addig próbálgatják a játékot, amíg meg nem oldják a feltárt problémákat, szigorúan ügyelve arra, hogy a játék sava-borsát nyújtó vonásokat a lehető legjobban megőrizzék.
Ha ez megvan, akkor külsős tesztelőkhöz kerül a játék, majd megkezdődnek az utolsó simítások: a játékszabály megírása is külön tudomány, saját logikája van. Aczél Zoltán elmondása szerint még a legjobb játékoknál sem szokott elég jó lenni a szabályleírás, ezért azt mindenképpen tökéletesre kell csiszolni, hogy mindenki számára érthető legyen. A legutolsó tesztkörben pedig új játékosok kapják meg az adott játékot, olyanok, akik még korábban sosem látták. Ez az igazi teszt, hiszen itt nincs ott a fejlesztő sem, a játékosoknak a szabályleírás alapján kell boldogulnia. Itt dől el minden, hiszen nem mindegy, hogy mennyi ideig tart megérteni és elkezdeni egy játékot.
Száz órától négy évig
“Nagyon különböző, hogy egy-egy játék tesztelése meddig tart – teszi hozzá Aczél. – Egy egyszerűbb, gyerekeknek szánt játékról sokkal kevesebb tesztelés után lehet már tudni, hogy fog-e működni, míg egy igazán komplex, gamereknek való darab ennél jóval tovább tart. Előbbi esetben akár száz óra alatt is készre lehet tesztelni egy játékot, a legtöbb cím körülbelül két évig tart, de volt már olyan játék, aminél 4 évig tartott, mire elkészült. A magyar gamerközönség nagyon kritikus, abszolút képben vannak az újdonságokkal, és elég magasak az igényeik. Magyar címet még nem is adtunk ki ebben a kategóriában, bár teszteltünk egy párat, de igazából egyik sem volt olyan jó, ami versenyre tudott volna kelni a külföldi címekkel.”
A kész játék el kell hogy adja magát (Fotó: Gémklub Facebook)
A kiadónak azt is mérlegelnie kell, hogy egy-egy játék “készre fejlesztése” hogyan befolyásolja a költségvetést. Függ attól is, hogy mennyire egyszerű vagy bonyolult egy játék legyártása, hány apró figura, játékkártya, milyen tábla kell hozzá. Illetve azzal is számolni kell, hogy milyen gyorsan “mozognak” az adott játékok: egy-egy komolyabb, gamereknek szánt játék esetében akár több év is lehet, mire a raktárkészlet kifut, addig pedig áll a befektetett pénz.
Videojáték, internet: nem ellenfél
Bizonyára az olvasókban is felmerült már a kérdés, hogy napjainkban, amikor már a zsebünkben hordott okostelefon is képes egy komolyabb videojáték futtatására, ki az, aki kartonlapokkal és dobókockákkal múlatja az idejét. Vagyis hogy a videojátékok nem jelentenek-e konkurenciát a társasnak. Aczél Zoltán szerint ilyenről szó sincs.
“A célközönség, és most nem a családosokra és a gyerekekre gondolok, a játékos emberekből áll – mondja a Gémklub vezetője. – Aki szeret játszani, annak mindegy, hogy mivel játszik. A saját gyerekeim haverjai sokat lógnak nálunk, ilyenkor vagy a gép előtt ülnek, vagy az asztalnál, vagy ha többen vannak, akkor a földön, és társasoznak. Sőt még olyan is előfordul, hogy amíg várnak a körükre, közben fél kézzel kirakják a Rubik-kockát.”
Lényeges szempont, hogy egy játék hány és milyen “alkatrészből” áll össze
Ezt a trendet felismerték a kiadók is, ugyanis a sikeres játékoknak sokszor elkészítik az okostelefonra letölthető, vagy épp ingyenesen, online játszható verzióját is. De a komplexebb stratégiai játékoknak is megvan az okostelefonos verziója, ezek a megoldások pedig nemhogy gyengítenék egymást, épp ellenkezőleg: szinergia figyelhető meg a kettő között.
“Az asztali társasjátékok piaca dinamikusan nő – mondja mosolyogva Aczél. – A fiatalok a Facebookon szerveződve hetente találkoznak, több százan jönnek össze, csak Budapesten egy hétvége alatt társasozni. Ilyenkor beülnek egy romkocsmába vagy más társasági helyre, hál’ istennek egyre többen. Mint említettem, a játékélmény nagyon fontos, ezt a videojátékoknál általában a látvánnyal teremtik meg, de a fizikai játékok esetében az együttlét számít, az a fontos, hogy egymás szemébe tudjunk nézni közben.”
További cikkek társasjátékról az NLCafén:
- 7 társasjáték a 90-es évekből, amivel most is szívesen játszanánk
- Itt a tökéletes társasjáték macskamániásoknak: a cicajenga
- 26 bölcsesség, amit az 1979-es Gazdálkodj okosanból tanultunk
