nlc.hu
Szabadidő
“Ez a hal én vagyok” – megnéztük, hogyan készül az idei év legjobban várt animációs filmjének szinkronja

“Ez a hal én vagyok” – megnéztük, hogyan készül az idei év legjobban várt animációs filmjének szinkronja

A filmtörténetben talán nincs olyan második rész, amely az első után közel másfél évtizeddel került csak a mozikba. A Szenilla nyomában azonban a 2004-es Némó nyomában után 12 évvel érkezik, ezért úgy gondoltuk, ellátogatunk a szinkronstúdióba, hogy megnézzük, hogyan szólalnak meg magyarul az óceán lakói.

“Nyál! Levegős! Rajzfilmes!” – ilyen és ehhez hasonló utasítások hangoznak el az SDI Media Hungary újpesti szinkronstúdiójában, ahol a főszereplő hangját kölcsönző Zakariás Éva koncentrál a hangszigetelt helyiségben, hogy Szenilla tökéletesen szólalhasson meg az idén júniusban mozikba kerülő animációs filmben. Mi persze csak pislogunk, de a népszerű szinkronhang tulajdonosa rutinosan váltja a hangsúlyokat, ügyelve, hogy a képernyőn még csak fekete-fehérben látható kék halacskának a mozdulataihoz tökéletesen passzoljon a mondanivaló.

Zakariás Éva számára a Némó nyomában volt az egyik első nagy szinkron-munkája (Fotó: Simák Gergő)
Zakariás Évának a Némó nyomában volt az egyik első nagy szinkronmunkája (Fotó: Simák Gergő)

“Nem szokványos, hogy egy sikeres animációs film folytatása 12 évvel később érkezik a mozikba, ezért már most óriási várakozás előzi meg a Szenilla nyomábant – mondta Bartók Anna, a filmet Magyarországon forgalmazó Fórum Hungary marketingvezetője. – A stúdió rendkívül szigorú titoktartást követel, ezért nagyon keveset árulhatunk csak el a filmről, de annyit elmondhatok, hogy a régi szereplők mellett megjelenő új figurákat is imádni fogja a közönség.”

A Némó nyomában eredeti bemutatója 2003-ban volt (Fotó: Fórum Hungary)
A Némó nyomában eredeti bemutatója 2003-ban volt (Fotó: Fórum Hungary)

“Van, aki a mai napig Szenillának hív”

“Általában nem szoktam izgulni, de most ez nagyon ijesztő feladatnak tűnt – mosolygott  a színésznő, miután az utolsó felvétellel is végzett. – Nagyon izgultam, mert 12 évvel ezelőtt még nem nagyon volt tapasztalatom ilyen nagy volumenű produkció elkészítésében. Sokkal lazábban kezeltem, nem volt akkora tétje számomra, mint most. A Némó nyomában viszont akkora siker lett, olyan ikonikus filmmé vált, hogy most nagyon magasan van a léc. Meglepő volt és persze nagyon jól esett, hogy akkor mennyi szeretetet, elismerést kaptam utána, a szakmából és a nézőktől egyaránt.  Még a mai napig is szoktak idézgetni a filmből, vagy az ússz és evezz-t énekelgetik az emberek. Sőt! Énekeltetik velem! A Némó nyomában bemutatója után rengeteg kollégám hívott fel, küldött üzenetet, hogy milyen jól sikerült a halacska szinkronja!  Ez pedig számomra a legnagyobb elismerés, amikor olyanok “veregetik meg a vállam”, akikkel nap mint nap együtt szinkronizálok.”

Aki nem látta a Némó nyomábant – mindenképpen pótolja! – olyan filmekből és sorozatokból is ismerheti  Zakariás Éva hangját, mint a Jurassic Park, a Shrek második része, amelyben a jó tündér keresztanyának kölcsönözte a hangját, de említhetnénk a Dokik című sorozatot, illetve a Homelandet is, amelyben a főszereplő Claire Danes szólal meg az ő hangján, vagy a Férjem védelmében Kalindáját, de a Dr. House és A Vészhelyzet sorozatokban is rendszeresen hallhattuk a hangját.

“Szenilla nagyon a szívemhez nőtt, már 12  évvel ezelőtt is – mondta a színésznő. – Van, aki a mai napig így hív! Sőt, A Némó nyomában szinkronrendezője, Orosz Ildi például a mai napig sokszor Szenilliát ír a nevem helyett a gyártásvezetőnek, ha éppen velem akar dolgozni.  Azt hiszem  nem véletlen egyébként, hogy én kaptam ezt a szerepet, elég felejtős, kapkodós , szeleburdi vagyok, ilyenkor mondják a szakmánkban azt, hogy valakit pofán csapott a szerep – ez a hal én vagyok!”

“Ez a hal én vagyok” – Éva és Szenilla nagyon összenőttek (Fotó: Simák Gergő)

Zakariás Évának két héten át, naponta több órát kellett a stúdióban töltenie, a Disney-Pixar filmek esetében ugyanis az átlagosnál jóval szigorúbb feltételeknek kell teljesülniük, hogy a nézők a stúdiótól megszokott minőséget kapják.

“Ha más filmeken dolgozom, általában nagyobb a művészi szabadságom, de  a Disney nagyon ragaszkodik ahhoz hogy olyan legyen a magyar hang  mint az eredeti. Pontosan annyit szabad csak visszaadni intenzitásban, hangerőben, játékban mint ahogy azt az eredeti szereplő csinálja – mondta Zakariás Éva. – Szenilla eredeti hangja Ellen deGeneres. Ő sok mindenben másképp formálta meg Szenillát, mint azt én tenném. Kevésbé szeleburdi, kevésbé kapkodós, kevésbé lökött. Sokszor nem értettünk egyet a színészi játék terén, ez rendesen megnehezítette a dolgomat! Én sokszor mentem volna  a saját fejem után, erősebb indulatokkal, nagyobb, intenzívebb vagy több  játékot, érzelmet csempésztem volna  bele a szinkronba, de ilyenkor végtelen nyugalommal és türelemmel visszafogott  a rendezőnő, Dobay Brigitta és a hangmérnök, mert mindennek ugyanolyannak kellett lennie, mint az eredetiben. Amennyire Ellen mosolyog, vagy amennyire bánatos, annyira lehet csak hallatszódnia a hangban is, nem lehet sem több, sem kevesebb. Ezért sokat vitatkoztam Ellennel!”

“Nyál” és “rajzfilmes”

Mint minden szakmának, a szinkronnak is megvan a maga zsargonja, ezért muszáj volt megkérdeznem, hogy mit takarnak a fent már említett utasítások, Zakariás Éva pedig készségesen válaszolt is.

“A nyál annyit jelent, hogy az embernek ki van száradva a szája, ilyenkor csattanó hangokat lehet hallani a felvételen” – mondta a színésznő, akit gyakran az utcán is megállítanak és megkérdezik, hogy ő-e a hangja egyes filmek vagy sorozatok szereplőinek, reklámoknak. “Ha ezt mondja  a rendező, akkor inni kell egy korty vizet. A rajzfilmes akkor hangzik el, ha a színész nagyon elváltoztatja a hangját, azaz nagyon elmegy rajzfilmes irányba, főleg, mivel a Disney-nél nagyon  ügyelnek rá, hogy a szereplők emberi hangon beszéljenek. Ha pedig levegős a hang, akkor túl visszafogott, bensőséges lett a szinkron.  Egy szó, mint száz, rengeteg dologra kell odafigyelni: legyen tele érzelemmel, de legyen hangereje is, mert éppen sok a szereplő az adott jelenetben, vagy hangos a környezet, de nem szabad túlkiabálni sem. A hangunkkal érzékeltetjük a képen látható mozgást is, vagy épp azt, ha a szereplő a háta mögött álló emberhez beszél. Ilyenkor kicsit meg kell emelni a hangunkat, mintha odaszólnánk valakinek a szoba másik oldalán.”

Egy-egy jelenet (vagyis egy tekercs, ahogy a szinkronos zsargonban hívják) átlagos tévéfilmeknél – stúdiótól függően – jellemzően 20-40 másodpercig tart, Zakariás Éva szerint egy óra alatt 25-30 jelenetet is fel lehet venni kényelmesen, akkor is, ha nem egyedül, hanem egy partnerrel folytat párbeszédet. Sőt, ennyibe még az is belefér, hogy a felvétel előtt elpróbálják a dialógust, hogy tökéletes legyen. A Disney-Pixar maximalizmusát mutatja, hogy a stúdió filmjeinél óránként 10-12  darab, 10-20 másodperces tekercs fér bele ugyanennyi időbe.

Nem létező arcok mimikája

“Sokkal nehezebb egy animációs film szinkronja, mert minden nagyon aprólékos – tette hozzá Kránitz Lajos András, a Szenilla nyomában hangmérnöke. – Az animátorok mindent megrajzolnak, ami kifejezi a karakterek hangulatát, lelki állapotát. Ráadásul, ahogy Éva is mondta, a Disney-filmeknél minden színész a saját hangján szólal meg, nem szabad rajzfilmesre venni a figurát, mivel az az elvárás, hogy ne rajzfilmhangon beszélő animációs filmet lássanak a nézők, hanem rendes mozifilmet, legalábbis ezt az élményt kell megteremtenünk.”

Ahogy Kránitz Lajos András is mondta, a nem létező karakterek megszólaltatása kemény dió, mivel a színészeknek már meglévő, ám teljes mértékben az eredeti szöveghez passzoló mimikával kell dolgozniuk. Amikor Zakariás Évát kérdezem, hogy mi a titok nyitja, érdekes megfigyelést oszt meg velem.

“A lényeg, hogy ne legyél sok – mondta Zakariás Éva. – Csak annyi érzelem, vagy játék legyen a hangodban, amennyi jelen esetben a hal arcán látszik. Viszont számomra érdekes különbség az amerikai filmekben hogy ott a színészek sokszor többet, nagyobbat játszanak a mimikájukkal, miközben van, hogy a hangjuk ehhez képest nem igazodik, kicsit laposabb, mint az arcjáték. Valahogy úgy érzem, hogy mi európai emberek sokkal intenzívebben éljük meg az érzelmeinket, ezért ezt hangban is szeretnénk mi színészek visszaadni. Azt el kell mondanom, hogy a jó szöveg az egyik legfontosabb alapja a jó szinkronnak!  A dramaturgok profizmusán múlik, hogy a magyar szöveget úgy írják meg, hogy ráférjen a szereplő szájára. A jó szöveggel az ember együtt siklik, mint  a hajó a vízen. Előfordult például, hogy felvétel közben nem jött ki jól egy mondat. Nem illett szájra, nem volt elegendő a szótagszám például, vagy nem eléggé fejezte ki az eredeti szöveget a magyarra lefordított mondat. Ilyenkor megpróbáljuk mi megoldani, átírni a szöveget, de olyan is előfordult, hogy segítséget kellett kérnünk a dramaturgoktól. Volt rá példa, hogy az eredeti szövegben elhangzott valami egy bizonyos hangsúllyal, amire fél órán keresztül próbáltunk egyetlen szót rámondani, és egyszerűen nem működött. Átírattuk a szöveget, és egyből stimmelt.”

Zakariás Éva jelenleg a Hadart Színház társulatában játszik, ezért adja magát a kérdés, hogy a színészet, a szinkron, illetve a tévés-filmes munkák közül melyiket szereti inkább.

“A színház és a szinkron van az első helyen. Egyik nélkül se tudnék meglenni!” – válaszolja a színésznő, akit mostanában az  Apácák és az Őrületek tornya című darabokban láthatnak a színházrajongók, valamint most készül az Orfeum című előadásra, amelynek május 21-én lesz a premierje az Újpest Színházban.

“Hogy mit szeretek a szinkronban? A színpadon nagyobb a korlátod. A külsőd, a korod miatt csak bizonyos határok között tudsz játszani. A szinkronban viszont rengeteg minden lehetsz: eljátszhatsz egy huszonévest, mert a hangod megvan hozzá, vagy egy hatvanévest, mert a hangod megvan hozzá. Eljátszhatsz egy 190 centis szőke bombázót, mert a hangod megvan hozzá, de egy rakás szerencsétlenséget is akár, mert a hangod megvan hozzá.”

Jó magyar szinkron – rossz magyar szinkron

“Nem vagyok hajlandó eredeti nyelven filmeket nézni, én szinkronhívő vagyok”  –  mondta Zakariás Éva, aki saját elmondása szerint moziba nem nagyon szeret járni, mert végig szakmai dolgokon gondolkodik, a szinkrontól kezdve a rendezésig. “Nagyon ritka, hogy annyira el tudjam engedni magam, hogy ezeket a dolgokat ne vegyem észre, ahhoz nagyon jónak kell lenni a filmnek. A szinkronból viszont nem engedek! Bár sajnos mostanában sokan vannak, akik szerint régen jobb volt a magyar szinkron. Én viszont azt is tudom, hogy mindez miért van: ma már annyi csatorna, annyi műsor, annyi film van, hogy egész egyszerűen nincs elég idő arra, hogy mindig tökéleteset lehessen gyártani. Amikor egy rendező azt mondja, hogy egy nap két-három film szinkronját is  fel kell venni, akkor ne csodálkozzunk, ha nem minden tökéletes. Amikor az idővel versenyeznek a szinkronrendezők, a hangmérnökök, a színészek, dramaturgok és gyártásvezetők, úgy nagyon nehéz minőséget gyártani. Persze azért ma is vannak jó szinkronok. Sőt!  Csak épp a megnövekedett mennyiség miatt kevésbé érezhető.”

“Sajnos sokszor kevés az idő a szinkronra, de szerencsére a mozifilmekre több hét áll rendelkezésünkre – mondta Kránitz Lajos András. – De azt sem szabad elfelejteni, hogy a filmek-sorozatok egyre bonyolultabbak, egyre összetettebbek, több a karakter és az akció is. Hasonlítsuk össze a Columbo egy epizódját egy mai CSI-epizóddal például. Az előbbiben nem voltak bonyolult jelenetek, egyszerre csak egy szereplő beszélt, ma már sokkal pörgősebbek a filmek. De, ha összehasonlítjuk például a Rain Mant egy mai filmmel, akkor is jól láthatóak a különbségek.”

További cikkek animációs filmekről és szinkronról az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top