Az első felvétel – Lemaradt Ferenc József feje
Az első magyarországi felvételt a Sziklay testvérek, Arnold és Zsigmond készítették, a Lumière-gyár egyik technikusával, Thermmel 1896-ban, a millennium apropóján, ezt azonban sosem láthatta a nagyérdemű, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. Azt azonban már igen, amint az arisztokraták hintói megérkeznek a millenniumi ünnepségek megnyitójára. Ugyanebben az esztendőben készült egy felvétel a Lánchíd hídfőjénél, a sétáló embereken kívül az látható rajta, amint a szekerek ráhajtanak a hídra. Ezt a filmet először szabadban, a Váci utcán vetítették le.
Az első magyar film – A tánc
1901. április 30-án vetítették le az Uránia Tudományos Színház előadásának illusztrációjaként. A filmben a kor nagy sztárjai, Blaha Lujza, Fedák Sári, Márkus Emília és Hegedűs Gyula, valamint az Operaház balerinái szerepeltek. A 18 jelenetből álló mű a tánc történetét mutatja be a görög táncoktól a csárdásig. Márkus Emília Salome-táncát kétszer kellett felvenni, mert a szalag elégett, ami akkoriban nem volt olcsó mulatság. Amúgy az igen hosszúnak számító, 500 méteres filmtekercs nem maradt fenn, ma csak a sajtóban megjelent képeket ismerjük.
Az első teljes estés mozi – Ma és holnap
1912-ben került a mozikba az első teljes estés magyar film, Kertész Mihály Ma és holnap című alkotása. Négy évvel később, Ferenc József halálának évében készült el Jókai Mór Mire megvénülünk című regényének filmváltozata, melynek hosszúsága már elérte a mai filmekét.
A Leányfurfang forgatásán. Balról: Kertész Mihály, Mészáros Alajos, Berky Lili, Bécsi József operatőr, Berky Kató és Ihász Aladár
Az első reklámfilm – Egy divatrevü
Ma már elképzelhetetlen, hogy a híradóba bekerüljön egy hosszabb divatrevü, de 1925-ben ez lehetséges volt. Akkor vetítették az első magyar reklámfilmet, mely a Magyar Filmiroda Részvénytársaság gyártásában készült Magyar Híradók egyikébe. Sokan meglepődtek a mozikban 1925 januárjában, amikor a politikai hírek között megjelent önálló egységként, de még nem reklám felirattal a Reiter-cég divatrevüje.
Az első beszélő mű – Noé bárkája
Az Egyesült Államokban 1927-ben mutatták be az első hangos filmet, s két év múlva már a hazai alkotások is megszólaltak: 1929-ben Kertész Mihály magyar nyelven készített hangos beköszöntőt Noé bárkája című filmjéhez. A következő évben magyar nótákat hallhattak a mozilátogatók Gaál Béla Csak egy kislány van a világon című alkotásában.
Az első hangosfilm – A kék bálvány
1931. április 29-e jelentős dátum a magyar filmművészet történetében, ekkor kezdődött meg Budapesten, a Corvin filmgyár Gyarmat utcai telepén az első hangosfilm gyártása. A kék bálványt 1931. szeptember 25-én mutatták be Jávor Pál főszereplésével. A mű egy birtokát elvesztő, kétségbeesésében Amerikába kivándorló, majd egy szerencsés fordulattal hazatérő báró történetét mesélte el, és sem a kritikusoknak, sem a nézőknek nem tetszett. Az igazi áttörést csak a második magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj hozta meg Kabos Gyula és Csortos Gyula máig legendás alakításával.
Az első színezett film – A beszélő köntös
1941-ben csak kipróbálták a színes filmtechnikát is idehaza, Radványi Géza A beszélő köntös című alkotása nem színes film.
Az első színes film – a Ludas Matyi
Az első teljes hosszában színes magyar filmet, a Ludas Matyit 1950-ben mutatták be Soós Imre főszereplésével. Az elmúlt évtizedekben a kópia színei teljesen kifakultak, így néhány éve digitális technikával felújították és a hangokat is helyreállították.
Az első rajzfilm – A kiskakas gyémánt félkrajcárja
1951-ben készült el A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotás Macskássy Gyula irányításával. A rendező már a harmincas években is készített rajzfilmeket, de azok reklámok voltak.
Az első filmsorozat – A Tenkes kapitánya
1963-ban készült, és egy évvel később mutatták be A Tenkes kapitányát Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Pécsi Ildikó, Krencsey Marianne, Szilágyi István főszereplésével. Az 1956-tól működő Magyar Televízió korábban sporteseményeket és színdarabokat közvetített, első saját gyártású műsorai pedig magazinjellegű összeállítások, illetve stúdiójátékok voltak.
Forrás:
- Wikipédia
- Múlt-kor
- Ludwig múzeum
- YouTube-információ
- Filmtett – Erdélyi Filmes Portál
