Bár a koncertet 21:30-ra harangozták be, a Sia miatt érkező rajongók – velem együtt – arra is képesek voltak, hogy az előtte fellépő Noel Gallagher koncertjének is kitegyék magukat. Elcsípett félmondatokból, a szőke parókákból és a masnis hajpántokból hamar levette az ember, kik azok, akik tutira mennek, és a nagyszínpad első métereiről akarják végignézni az ausztrál énekesnő fellépését.
A koncertet hatalmas várakozás övezte, Sia ugyanis még a Coachella Fesztiválon egy olyan színpadi produkcióval állt elő, amitől elámult a fél világ, a másnapi szalagcímek (“varázslat”, “hibátlan”) pedig szupermagasságokba emelték a negyvenéves művészt, akit végre magához ölelt a régen várt világsiker. “Sia egy nemzedék koncertjét adta!”, “Emberek ezreit ragadott magával és zavart össze ez a különleges előadás, ami sokkal közelebb áll a művészethez, mint a popzenéhez” – írta a Billboard. A Szigetre is ezt a körülbelül 60 perces előadást hozta, és a kis Maddie Zieglert, aki egy szál dresszben, parókában, minimál díszlet között is képes életet lehelni egy egész színpadba; de a kivetőn keresztül olyan sztárok is velünk voltak, mint Kristen Wiig és Paul Dano.
Sia ugyan 20 perces késéssel kezdett, de a tömeg már az első ütemek után megbocsátotta, hogy egymásnak feszült heringekként, lökdösődve, ájulósan, izzadság-, pia-, és hányásgőzben vár már egy órája. Az énekesnő a legismertebb dalait hozta el, nem maradt ki Rihanna Diamonds című slágere, sem a Cheap Thrills, a Bird Set Free, a Titanium, az Elastic Heart vagy a Chandelier, amiket nemcsak a színpadon, de a gigakivetítőkön is tökéletesen megkomponált színdarabok tettek szédítővé. Mindez annyira profi munka volt, hogy egy operatőrnek is csak fél óra múlva tűnt fel, hogy jó értelemben vett szemfényvesztés áldozatai vagyunk mindannyian. A teljes koncerten a nagy kivetítőn látható film gyönyörű kameramozgásokkal és fényekkel, óriási utómunkával kidolgozott, előre felvett anyag volt. Annyira profi volt az egész, hogy lehetetlenség volt észrevenni. Művészet és bűvészet találkozott ott.
És miközben a táncosok, a technikusok, a fénymágusok tették a dolgukat, az arcát ezúttal is parókával takaró Sia a színpad szélén mozdulatlanul állt, és miközben átengedte a reflektorfényt a színészeknek, olyat énekelt, hogy az ember nem tehetett mást, vele együtt ordította a porlepte csillagos égbe, hogy I am titanium!
Zseniális, hibátlan, lélegzetelállító, eredeti, nagyon új, érzékeny: tegnap este óta mi is kereshetjük a leíró szalagcímeket, de amíg megtaláljuk, egyet biztosan tudunk, egy Sia-koncertet egyszer az életben látni kell!
Sia és Sziget 2016 az NLCafén!
- Sia lebukott – szél fújta le a rejtőzködő énekesnő parókáját
- Sziget: Rihanna-menü nagy basszussal, light lelkesedéssel. Festipay kártyád van?
- “Beengedtek a kordon mögé, a legelső sorból nézhettem a koncertet!” – fesztiválkalandok kerekes székkel
