A dél-amerikai tevefélék leginkább veszélyeztetett faját az európai fajmegmentési program keretében tartják és szaporítják a Szegedi Vadasparkban. Legutóbb három évvel ezelőtt bővült az állatkert vikunyacsaládja. A vikunyák (Vicugna vicugna) a többi teveféléhez hasonlóan viszonylag fejletten születnek, hamar, egy-két órán belül lábra állnak, sőt már a születésük napján szaladgálnak is.
Az Andok 3500-5500 méter magasságban elterülő füves, kavicsos területein őshonos faj a kipusztulás szélére került, mivel rendkívül értékes szőréért kíméletlenül irtották. Számuk az 1500-as években a milliót is elérte, a 20. század közepére már csupán 15 ezer maradt belőlük. Pedig hajdanán az indiánok olyan módszert alkalmaztak a vikunya értékes gyapjának nyírására, amellyel megvédték az állatokat; az európai hódítók a legegyszerűbb és legaljasabb módot választották, leölték őket. A természetvédelem sikertörténetének számít, hogy végül megmentették a fajt. A szigorú védelem mellett újra az indiánokra bízták az állatok nyírását, a hasznot pedig náluk hagyták. Ezzel ismét növekedésnek indult a természetben élő vikunyák száma.
Ügyesek, gyorsak a vikunyák
A 90 centiméteres vállmagasságú, ötvenkilós tömegű tevefélék a természetben családi közösségben élnek, a kisebb 5-15 nőstényből álló csoportokat egy hím vezeti, a magányos csődörök pedig “agglegény társaságokba” verődnek. Törékeny testalkata ellenére a vikunya nagyon ügyes és gyors hegymászó. 4500 méteres magasságban, ahol a levegő már nagyon ritka, akár 47 kilométeres óránkénti sebességgel is képes futni, mivel tüdejében több léghólyag van, mint egy síkvidéki emlősében, és vörösvérsejtjeinek száma is igen magas.
A Szegedi Vadaspark dél-amerikai körútján mind a négy dél-amerikai teveféle látható, a vikunya és a tőle származó háziasított alpaka éppúgy, mint a vad guanakó és a hasonlóan termetes, szintén háziállat láma.
Íme a mindössze egyhetes vikunyabébi
Még egy cuki fotó a vadaspark vikunyabébijéről