“Saját termésű almakóstolót küldök” – írta Horthy Hitlernek

Még a megnyitó előtt találkoztam Bősze Ádám zenetörténésszel, a kiállítás szervezőjével, aki  igazi kincset, egy eredeti, 18. századi kottát visz majd a megnyitóra. “Ez egy 1784-es opera kézirata, egy viszonylag ismeretlen szerzőtől. Az egyetlen olasz zenemű, amit a bécsi udvar számára írtak. A bemutató előadáson maga Mozart is ott ült, és állítólag olyan lelkes volt a dallamoktól, hogy később bizonyos motívumokat felhasznált a Figaro házasságában is. A kor szokása szerint egy akkor híres zeneműkiadó – pénzügyi támogatót keresve –, Würthenbergi Erzsébet ajánlotta, hátha így ráveszi, áldozzon pénzt a kiadásra. Ez egyébként nem történt meg…” – meséli a zenetörténész, aki szerint a zenei antikvárius valahol a kukás és az antikvárius között áll. A kottáknak pedig sokkal kevesebb becsületük van a piacon, mint a könyveknek. S hogy hogyan került a magyar gyűjtőhöz a különleges darab? Nos annak kalandos története van.

“Egy magánkönyvtárat számoltak fel, és negyedórát adtak, hogy árat mondjak. Kissé hazardírozva, de megvettem a hagyatékot, és már kint is voltam az ajtó előtt egy doboznyi papírral. Sokáig azt gondoltam, hogy túlfizettem, aztán megtaláltam a kottát – és öt napig kutattam, kinek a szerzeménye lehet ez. Mire kisimultam, hogy mégsem csináltam rossz vásárt, rájöttem a szövegkönyvvel való összehasonlítás során, hogy semmit sem ér. Hiányzott ugyanis a második része. Ez gyakran megesik, bele kellett törődnöm. Aztán hogy, hogy nem, nem sokkal ezután egy férfi jött az üzletembe, és kottákat hozott. Messziről kiszúrtam a partitúra második részét. Csakhogy nem adta el, másoktól is árakat akart hallani. Türelmesen vártam, de nem hívott vissza, így én kerestem meg. A kotta második része mellett még számtalan érdektelen dolgot vettem meg tőle, hogy ez is hozzám kerüljön. Az opera kézirata pedig a szívemhez nőtt, három éve én őrzöm, ha valaki jó árat kínál érte – egye fene, eladom, a kiállítás erre talán jó alkalom lesz!”

Hitler kenderesi almát majszolt?

A Földvári Antikvárium egyik ritka darabja Horthy Miklós Adolf Hitlernek címzett autográf levele. A levelet külföldön vásárolták néhány éve egy magángyűjteményből, most eladásra kínálják a kiállítás után.

“A kormányzói fejléces papíron olvasható német nyelvű levél nagyon jó állapotban maradt meg – mondja Földváry Zoltán antikvárius. – Aki magánál tartotta, vigyázott rá. Hogy ő, vagy még Hitler titkársága fűzte le, és ezért van az oldalán két lyuk, azt ma már nem lehet megfejteni, mint ahogy azt sem, hogy ki írta rá pirossal, hogy Horthy. Mi a levél hitelességére, ahogy más általunk kínált ritkaságra – korlátlan garanciát vállalunk.”

Az 1938. november 19-én kelt, német nyelvű levél magyar fordítása:

Kedves Führer Úr és Birodalmi Kancellár úr!

A “Pátria” fedélzetén ígértem Önnek, hogy saját termésű almakóstolót küldök. Ezennel beváltom ígéretemet, mivel az almák már elég érettek. Az egyik dobozban jonatán és kenderesi renet almák vannak, az előbbiek pirosak, az utóbbiak zöldessárgák. A másik dobozban butul almák és nyolc-kilenc körte van. Nevükön nevezem őket, hogy a következőkben az önnek leginkább ízlőket tudjam elküldeni.

Baráti üdvözlettel: Horthy

Einstein levele

A vásáron lehet majd látni Albert Einstein eddig nem publikált, kéziratos levelét is, amit 1928. december 10-én írt akkori asszisztensének, Herman Müntznek. Ezt a koppenghágai Herman H. J. Lynge & Søn antikvárium hozza el. Ebben a kéziratos levélben – amelyhez tartozik egy kézzel megcímzett boríték is, további megjegyzésekkel – a teleparallel gravitáció elméletét magyarázza el a tudós. Einstein ezzel a megoldással próbálta meg egyesíteni a gravitáció és az elektromágnesesség elméletét. A ritkaság ára 115 000 euró.

Szerette vagy nem szerette?

Szabó Dezső és Kaffka Margit kapcsolatát az utóbbi időben többen újragondolták. Mindketten tanárként kezdték pályafutásukat – 1910-ben ismerték meg egymást, együtt küzdtek a tanárok státusrendezéséért, az emberibb tanári fizetésért. Amikor a férfi a Nyugat munkatársa lett, még szorosabbá vált a kapcsolatuk. Gyakran találkoztak, rendszeresen leveleztek egymással. Bár a szerelem nem került reflektorfénybe, a vonzódásnak számos jele akadt. Ezek közé sorolják az Abaúj Antikvárium jóvoltából a vásárra kerülő Kaffka Margit Mária évei című regényének első, 1913-as dedikált kiadását is. A kötetet Szabó Dezsőnek ajánlotta írónő.