Szabadidő

A halál torkából mentette meg a pingvint, legjobb barátok lettek

Mikor 1976-ban, Uruguay partjainál rátalált az olajfoltban fuldokló pingvinre, Tom még nem tudta, hogy a madár hamarosan a legjobb barátja lesz.

Tom Mitchell gimnáziumi tanár 1973-ban döntött úgy, hogy változtat addigi életén, és ennek első lépcsőjeként családja nyugodt, sussexi otthonát Argentínára cserélte. Mitchell a Daily Mail című brit lapnak írt publicisztikájában elmondta, kalandra és új élményekre vágyott, ezért mondott igent egy ottani gimnázium állásajánlatára.

A halál torkából mentette meg a pingvint, legjobb barátok lettek

Mikor megérkezett a dél-amerikai országba, Tom még csak nem is sejtette, hogy hamarosan életreszóló barátságot köt majd egy pingvinnel. Pedig így történt. Alig három évvel kiköltözése után, Tom egy jó barátja uruguayi nyaralójában töltötte a téli szünetet. Azt írja, utolsó estéjén a tengerparton sétálgatott, mikor pingvinekre lett figyelmes.

“Először észre sem vettem a hatalmas fekete olajfoltot, ami elborította az egész partot. Mikor közelebb mentem, láttam, hogy több száz, ha nem több ezer elpusztult pingvin teteme borítja a partot.” Tom azt mondja, annyira sokkolta a látvány, hogy azonnal elindult haza, ám a szeme sarkából mozgásra lett figyelmes. “Az olajtól iszamos pingvin utolsó erejével feltápászkodott a földről és verdesni kezdett a szárnyával. Olyan volt, mintha így jelezné hogy küzd az életéért.”

 Az összezavarodott tanár először nem tudta, mit tegyen, végül úgy döntött, hazaviszi a madarat és megtisztogatja. “Nem volt egyszerű a dolog, a pingvin egyszer alaposan belém is csípett, de nagy sokára végül rájött, hogy nem bántani akarom. Onnantól kezdve hagyta, hogy alaposan lecsutakoljam.” Miután végeztek, Tom úgy döntött, visszaviszi a madarat a partra.

A halál torkából mentette meg a pingvint, legjobb barátok lettek

Csakhogy hiába akarta őt visszaengedni a társaihoz, a madár egy tapodtat sem mozdult mellőle. “Többször megpróbáltam, de hiába. Jött utánam. Egy idő után már csurom víz voltam a hatalmas hullámoktól, ezért elindultam hazafelé. Útközben kitaláltam, hogy ha visszaérek Argentínába, majd átadom a madarat az állatkertnek, és ettől meg is nyugodtam.”

Erre végül sosem került sor. Tom még aznap este elnevezte a pingvint: a Juan Salvador nevet kapta egy spanyol regény főszereplője után. Onnantól kezdve a madár haláláig elválaszthatatlanok voltak.

Olvass még több különleges barátságról az NLCafé oldalán: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top