Egészen apró GPS-készülék segítségével a világon először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja.
Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével végzett kutatás során a világon elsőként alkalmaztak sikeresen kis tömegű, alig 0,6 grammos geolokátort, amellyel a madarak vonulási és telelési területét térképezték fel. A kutatók öt molnárfecskét és négy partifecskét jelöltek meg az apró készülékekkel. A GPS adatai szerint ezek a kis testű madarak a tavaszi vonulás során napi 620-1080 kilométert repülnek..
A fecskék hátára kis hátizsákként helyezték el az apró geolokátort, melyek 2-5 percenként rögzítették az adatokat. Az eszközök nem befolyásolták a madarak mindennapi életét. A geolokátorokból nyert adatokból az MME kutatói megtudták, a molnárfecskék az afrikai telelési időszakban üregeket, odvakat is használnak éjszakázásra, mely magyarázattal szolgálhat arra, miért érkezik vissza kevés, hagyományos gyűrűzéssel jelölt madár Afrikából.
A Szaharától délre vonuló madárfajok csaknem kétharmadának drámaian csökken az egyedszáma Európában és Magyarországon. Ezek közé tartoznak a fecskék is. A Tisza közel 600 kilométeres magyarországi szakaszán a partifecske-állomány a kilencvenes években számolt 30 ezer párról mára 3 ezer párra, a molnárfecskék száma pedig országosan a felére csökkent 2015-re.
A drámai megfogyatkozás okainak feltárásához nélkülözhetetlen, hogy a kutatók megismerjék a vonulási és telelési területeket és a madarakat ott érő hatásokat is.
Riasztóan csökken a fecskék állománya
