Attilában sok kérdés merült fel: Vajon él-e még a bátyja? És ha igen, akkor a testvéri szeretet elég-e a megbocsátáshoz? A Keresem a családom stábja bejárta Las Vegast, a nevadai sivatagot és a Sziklás-hegységet, hogy megtalálja a férfi testvérét. Attilának pedig azzal is számolnia kellett, hogy ha Zoltán előkerül, egy nagyon szomorú hírt is át kéne adnia a testvérének.
“Amikor a testvérem utáni kutatásba kezdtem, a Los Angeles-i nagykövetség közölte velem, hogy él, de mivel e-mailen keresztül nem tudom igazolni, ki vagyok, nem adták ki az adatokat” – mesélte Attila Lilunak, akinek nem volt lehetősége elutazni a tengerentúlra, hogy bemutassa az iratait.
“Amikor a család 1993-ban hazaköltözött Magyarországra, Zolinak már komoly kapcsolata, munkahelye volt, ezért nem akart hazajönni. Bár tervben volt, hogy később utánunk jön” – mondta Attila, aki 1994-ben telefonon beszélt utoljára bátyjával, majd megszakadt a kapcsolat.
Attila 25 éve szeretne választ kapni a miértekre, és főleg arra kérdésre, hogy eddig miért nem kereste szeretett bátyja, aki azt a tragikus hírt sem tudja, hogy az édesanyja már nem él.
A Keresem a családom stábja az amerikai Utah államban talált rá Zoltánra. A férfi Lilunak elmesélte, összesen öt gyereke van, sőt már egy unokája is, és szívesen találkozik Attilával.
Azt viszont nem igazán tudta megmagyarázni, miért nem kereste magyar családját, miért nem gondolt arra, hogy hiányzik nekik. Attila és Zoltán nagy öleléssel köszöntötték egymást. Zoltán pedig könnyek között kért bocsánatot az öccsétől. Most szembesült azzal is, milyen fájdalmat okozott az édesanyjuknak azzal, hogy a halála előtt el sem tudott búcsúzni a legidősebb fiától.
