1. A Costa Rica-i óriáskövek
A tökéletesen gömbölyű és sima kövekre a 30-as években bukkantak rá a helyi földművesek. Miután kiásták őket az a szóbeszéd járta, hogy aranyat rejt a belsejük, ezért fel is robbantottak egyet, de az óriáskőben nem találtak semmit. Senki se tudja mikor és mi célból készülhettek. Azt gyanítják, hogy egy ősi kultúra részeként égitestek ábrázolására használhatták.
2. A bagdadi elem
Ez a különleges tárgy lehet a bizonyíték arra, hogy az ősi Mezopotámiában már ismerték az elektromos áramot még mielőtt mi felfedeztük volna. A szintén 30-as években talált cserépedények belsejében található fémrúd köré tekert rézhenger 1 volt feszültség előállításra képes. Hozzá kell tenni, hogy az edények hitelessége még ma is vitatott a kutatók körében.
3. A Voynich-kézirat
A Voynich-kézirat minden bizonnyal a legrejtélyesebb könyv amit valaha találtak. Ismeretlen a szerzője, a nyelv amin íródott, és az illusztrációk furcsa, azonosíthatatlan nővényeket és szimbólumokat ábrázolnak.
Az írásszakértők évtizedek óta próbálják megfejteni sikertelenül. Bár többen azt állítják, azért nem lehet, mert nem is valódi. Erre abból is lehet következtetni, hogy a kézirat egyetlen elirást vagy javítást sem tartalmaz.
4. Dél-amerikai aranyfigurák
A különös madárszerű figura az Inka Birodalom idejéből származik. Egyes kutatók arra gondoltak, hogy valamiféle repülőgépet ábrázol, amit meg szerettek volna építeni. Két német kutató, Algund Eeboom és Peter Belting is erre a következtetésre jutott 1996-ban és meg is építették. Motort szereltek rá, és megdöbbenésükre nem csak manőverezni tudtak vele, de kikapcsolt motorral is irányítható maradt.
5. A genetikus korong
Az eddig nem teljesen azonosított, rendkívűl erős anyagból készült korong a prehisztorikus korból származik és az embriófejlődését ábrázolja, megdöbbentő pontossággal. A másik oldalán egy bizar emberi koponya látható. Elképzelésük sincs a kutatóknak, hogyan juthattak ezen információk birtokába a korunkban használt mikroszkópok és képalkotó eszközök nélkül.
6. Az antiküthérai szerkezet
Az antiküthérai szerkezet valószínűleg a valaha tervezett legrégebbi számítógép, amivel a bolygók állását és a holdfogyatkozást vizsgálták. Keletkezése i. e. 205-re tehető, ami kb. 1000 évvel azelőtt volt, hogy hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein. A szerkezetre 1902. május 17-én bukkantak 40 méter mélységben a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, egy az i. e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban.
