Jeges hullámsírban végezte a Titanic, magyar orvos mentette az utasok életét
A történelem egyik legborzalmasabb katasztrófája volt az elsüllyeszthetetlennek titulált Titanic utasszállító hajó szerencsétlensége, 1500 ember vesztette életét. A hatalmas jármű 1912. április 10-én futott ki a southamptoni kikötőből, de az úti céljához, New Yorkba már nem jutott el. Április 14-én ugyanis néhány perccel éjfél előtt egy jéghegynek ütközött, és alig három óra leforgása alatt elsüllyedt. A hajón 2200 ember utazott, de csak 1200-nak volt hely a mentőcsónakokban, és végül csak 705-en élték túl a katasztrófát. A bajbajutottak segítségére a közelben járó brit Carpathia hajó sietett, amelynek orvosa egy magyar fiatalember, dr. Lengyel Árpád volt. A Carpathiára érkező Titanic-túlélőket egytől egyig ő látta el. Az orvos még a hajóútról írt levelet a családjának, amelyben arról számolt be, hogy “nagyon szomorú az utunk visszafelé, mindenütt csak sírást és jajgatást hallani”. Később egy interjúban ezt mesélte: “Találtunk négy férfit, akik 2-3 órát úsztak a jeges vízben. Mentálisan azonban eszméletlenné váltak attól a felismeréstől, hogy megmenekültek.” Lengyel Árpád a tragédia után azonnal felmondott, és soha többé nem szállt hajóra. Ennek a borzalmas éjszakának az emléke azonban örökké kísértette őt, ahogyan a túlélőket is.
Hős katonákkal a fedélzetén robbant fel a Sultana gőzhajó
Az amerikai történelem egyik legnagyobb hajókatasztrófája a Sultana gőzhajó elsüllyedése volt, 1800 ember halt meg. A hajó Vicksburgből az Illinois állambeli Cairóba tartott 1865. április 27-én, amikor a kazánjai felrobbantak. Az Észak és Dél között évekig tartó polgárháború befejeztével a katonák egy része úgy döntött, hogy a hazafelé vezető út egy részét gőzhajóval teszi meg. A probléma az volt, hogy így a megengedett 200 utassal ellentétben összesen 2500 fő tartózkodott a fedélzeten. A hajó annyira túlterhelt állapotba került, hogy mindkét kazán felrobbant, és a detonáció következtében kigyulladt a jármű. A Sultana néhány óra alatt teljesen a Mississippi vize alá került. Rengetegen haltak meg a robbanás és a tűz következtében, de voltak olyanok is, akiket magával ragadott a süllyedő hajó.
Kilőtték a hadi árut csempésző Lusitania óceánjárót és civil utasait
A Lusitania 1907-ben futott ki először a liverpooli kikötőből, és hajózott New Yorkba. A brit óceánjáró pályafutása alatt összesen 201 alkalommal tette meg ezt az utat gond nélkül. 1915. május elsején is erre az útra indult, ám hat nappal az indulása után, május 7-én Dél-Írország partjaitól nem messze eltalálta és elsüllyesztette egy német tengeralattjáró torpedója. A Lusitania oldalra borult, ezért a mentőcsónakok használata lehetetlenné vált, ráadásul a hajót nagyon gyorsan, mindössze 18 perc alatt elnyelte a víz. A közel 2000 utas közül 1200-an meghaltak a hajókatasztrófában. 1915-ben a németek korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdettek, ami azt jelentette, hogy minden hajót megtorpedóztak, amely belépett a Brit-szigetek körüli háborús zónába, hogy így rombolják a brit–amerikai gazdasági kapcsolatokat. Az utasok figyelmét az indulás előtt újsághirdetésekben figyelmeztette a hajós cég a veszélyekre, de ez nem akadályozta meg az embereket abban, hogy vízre szálljanak. Bár ez akkoriban nem volt publikus, a Lusitania hadi árut, többek között töltényeket szállított, ezért a németek később azzal próbálták magyarázni a tettüket, hogy a Lusitania felfegyverzett kereskedelmi hajóként szerintük nem tarthatott igényt polgári elbánásra.
Még el sem indult, máris maga alá temette utasait az SS Eastland
A történelem egyik legbanálisabb esete az SS Eastland tragédiája. A hajó ugyanis úgy süllyedt el és temetett maga alá több mint 800 embert, hogy el sem hagyta a kikötőt. A part mellett álló hajó a chicagói Western Electric Company munkásait szállította volna egy gyári piknikre Michiganbe 1915. július 24-én. A fedélzeten azonban olyan sok mentőcsónak volt, hogy amikor a munkások is felszálltak, a hajó túlterheltté, labilissá vált, az egyik oldalára dőlt és egyszerűen felborult. 845-en lelték halálukat ebben a hihetetlen szerencsétlenségben úgy, hogy bár csak hat méterre voltak a parttól, nem sikerült őket kimenteni a süllyedő hajóból.
Szénszállító hajónak ütközött a ködben az Empress of Ireland óceánjáró
Az 1906-ban elkészült RMS Empress of Ireland névre hallgató kanadai óceánjáró hajónak nem volt hosszú a pályafutása. 1914. május 28-án délután futott ki Quebecből, hogy eljusson Liverpoolba 1500 fős utazóközönségével. A hajó azonban éjszaka sűrű ködbe keveredett, és a kapitány nem vette észre az útjukba került hatalmas norvég szénszállító hajót. A Storstad megúszta az ütközést különösebb kár nélkül, de az Empress of Ireland olyan súlyosan megsérült, hogy felborult, és mindössze negyedóra alatt elsüllyedt. A tragédiát csak 465-en élték túl. Az áldozatok között volt Laurence Irving angol író, a túlélők között pedig Frank “Lucky” Tower, aki a szerencsés becenevet azért kapta, mert állítólag túlélte a Titanic és a Lusitania elsüllyedését is.
