“Túró vagyok, a fehér macska! Születtem 2011.06.10.-én. 4-en voltunk testvérek.Születéskor kapott nevem Professzor, alias Profi. (Első gazdi szerint: amúgy ő volt a legokosabb az alomban, ezért hívtuk Professzor alkatú egyénnek, alias Profinak.)A Sárbogárdi úton laktunk, amely igen veszélyes környék egy cica számára. Apámat és nagynénémet ott gázolták halálra. A húgomat, Borzas Katát is elütötték, de szerencsére egy csípőimplantátummal túlélte, s azóta is vidáman ugrál a háztetőkön az új lakhelyén, Csepelen-Királyerdőn, édesanyánkkal, Grétivel. A két bátyámat elajándékozták, én pedig önként választottam a 2 házzal arrébb lévő új lakhelyemet (ahol egyébként is az időm nagy részét töltöttem). Valószínűleg a történtek után keveredtem a kútra, megérezve, hogy itt jó helyem lesz. Nem tévedtem.”
Így mutatkozik be Facebook-oldalán Túró Gróf, a jól tartott fehér kandúr, aki a XI. kerület egyik nem pontosan megjelölt Shell kútjának – és szép lassan a Facebookos kisállat-közösségnek is – ügyeletes szupersztárja. Az elmondhatatlanul fantasztikus Túró Gróf névre keresztelt állat öt éve, egy nyári hajnalon sétált be a kútra, így kezdődött közös élete a Shell dolgozóival. “Barátságos volt és éhes. Egy éppen arra járó vásárlónk egyből elszaladt a közeli éjjel-nappali kisboltba macskakajáért. Ezután mindennap, többször is jött. Az irodába rögtön beköltözött, hamar megszerettük egymást” – meséli Túró Gróf Facebook-oldalának kezelője (akivel egyébként külön vicces a lusta macska profilképe mögül társalogni).
A környéken lakók látásból már ismerték a macskát, ők mondták a benzinkúton, hogy valószínűleg a Tejföl vagy Túró névre hallgat, és bár később kiderült – mint ahogy bemutatkozásában is olvasható –, hogy eredetileg a Professzor nevet adták neki, a Túró és a magától értetődően járó nemesi rang ráragadt a cicára. Az impozáns név és a benzinkútra járó, egyre bővülő rajongótábor igényei aztán rövidesen nem hagytak más lehetőséget, mint hogy Túró digitálisan is színre lépjen – ekkor született meg a jelenleg már 2000-nél is több lájkot begyűjtő Facebook-oldala.
“Több benzinkúton élő állatot is láttunk a Facebookon, és úgy gondoltuk, Túró is megérdemli a népszerűséget. Szerettük volna megismertetni őt az emberekkel, és példát mutatni, hogy milyen boldog lehet egy befogadott állat, és ő is milyen sok szeretetet adhat” – magyarázza gazdája.
Izgalmas és további kutatómunkára érdemes adalék egyébként, hogy tényleg több benzinkúton élő állat is van a magyar Facebookon. Túrónak van például egy nagyon hasonló életrajzú párja a kutyák között: a Sell (sic!) Sanyi névre keresztelt (“tacskó anyától és ismeretlen apától született”) keverék kutya egy mohácsi Shell kúton futott be Túró Gróféhoz hasonló karriert, de sajnos 2016-ban elpusztult, illetve regisztrált a közösségi oldalon egy Shell Mihály nevű macska is, ami már tényleg kínzó kérdéseket vet fel a Shell benzinkútjairól.
De Túrónak még ebből a tömegből is sikerül valahogyan kiemelkednie, és ugyan népszerűségének misztikus formuláját felesleges lenne fejtegetni, annyi biztosnak tűnik, hogy a közösségi médiában és a fizikai valóságban egyaránt meglévő erős jelenléte, illetve az emberi képzelet formálta macskaidentitástól már-már idegen kedvessége jelentik népszerűsége kulcsát.
Mindenki macskája
Ha belepörgetünk Túró oldalába, azonnal látszik, hogy a macska hatalmas rajongótáborral büszkélkedhet: vadidegenek hordják neki az ajándékokat, és az emberek úgy fényképezkednek vele, mintha minimum Choupette Lagerfeld lenne – még a Quimby-s Kiss Tibi is a hívei közé tartozik.
Túró szóvivője is megerősítette, hogy sokan látogatják a macskát, bár minden rajongót előre figyelmeztet, hogy nem mindig olyan könnyű elcsípni a népszerű állatot: “Többen is jönnek Túróhoz látogatóba Budapestről, Székesfehérvárról, Miskolcról és még sorolhatnánk. Ilyenkor általában kapni is szokott ajándékot, macskakaját, néha játékot. Ezúton is nagyon köszönjünk mindenkinek! Nekünk már természetes, hogy nemcsak magunknak, hanem Túrónak is csomagolunk ebédet. Túró azonban szabad macska, aki szabadon jár-kel, így nem mindig jön össze a várt találkozás.”
“
Túró mustrálja az adományokat
A Gróf és egy fiatal rajongó
Ha viszont összejön, Túró engedelmesen fogadja a simogatást és a kényeztetést, gazdái szerint kimondottan szereti, ha abajgatják. A napközben sokat csavargó Túró egyébként nem csinál semmi különöset – átlagos macskához híven többnyire lustálkodik és örömmel veszi az ölébe pottyanó javakat, rossz időben az irodába helyezett dobozában, jó időben kint, autókon vagy bokrokban, esetleg a szomszédnál pihen. Különleges ismertető jegyei közé tartozik mondjuk az izgalmas szexepilnek számító kacska bal fül, ami – ahogy a gazdiktól megtudtuk – egy túlságosan heves fülvakarás következménye, de ettől eltekintve Túró tényleg átlagos, jóvágású kandúr. Többkomponensű sztárságának kulcsa tehát csak részben (bár nagy részben) vezethető vissza elragadó személyiségéhez – a másik fontos elem az ügyesen szerkesztett Facebook-oldala lehet.
“Kis kaja, csavargás, pihi”
Rengeteg persze a netes állathíresség a magyar közösségi médiában is. A kutyás frontról elsősorban Demény, a kötsög neve lehet ismerős, a macskásoknál pedig egyértelműen Erzsi (For President) a legkiterjedtebb rajongótáborral bíró egyed – ők egyébként abban is hasonlítanak, hogy mindketten publikáltak már könyvet, de még abban is, hogy az őket megszólaltató gazdik eléggé otthonosan mozognak a szövegalkotásban: Erzsi gazdája, Homonnay Gergely angol-német szakos tanár és évek óta újságíróként dolgozik, Demény szócsöve, Magos Judit pedig magyartanárként végzett. Emellett, vagy még inkább ebből adódóan az ő hangjukba sokkal erősebben vegyül a társadalmi felelősségvállalás felvétele. Erzsi például fontosabb és eredményesebb harcosa az ellenzéki politikának, mint Juhász Péter, míg Demény inkább a felelős állattartásért blogol.
Túró egyik kartondoboz-otthona
Túró Grófnak ezzel szemben nincsen markáns üzenete, az ő tone of voice-a végletekig letisztult módon a macskalét esszenciáját igyekszik megragadni, amit tökéletesen példáznak a közösségi média kommunikációs formáival még épp hitelesen kacérkodó kérdései: “Sziasztok! Mit csináltok? Én csak a szokásos, egy kis kaja, csavargás, pihi.” vagy olyan nyers, manifeszt kijelentései, mint: “Macska vagyok. Nem szeretem az esőt.”
Túró Gróf és az őt megszólaltató benzinkutasok épp ezért úgy képesek kihasítani egy szeletet a szinte ijesztően strukturált cukiállat-iparból, hogy közben talán a legautentikusabb és leginkább sallangmentes módon sikerül leírniuk egy macska belső világát.
Ugyanakkor hiába mondható Túró Gróf kifejezetten apolitikusnak és mindenféle véleményformáló megnyilvánulástól diplomatikusan tartózkodónak, azért a benzinkúthoz való kötődése mégis megnyitja a teret némi óvatos marketingtevékenység előtt. Persze azt sietve le kell szögeznünk, hogy Túró Gróf ezt is a nevéhez méltó nemes eleganciával, a jó ízlés határain bőven innen teszi.
Nyerjél benzint Túró Gróffal
Mert Túró most már nyereményjátékot is vezet: először tankolni kell, aztán készíteni egy fotót Túróval (vagy lehetőség híján a fotójával), amit aztán feltöltünk az oldalára, és máris esélyesek vagyunk rá, hogy visszanyerjük a tankolás árát. Az első kör sajnos május 26-án lejárt, de úgy tűnt, a játék elég jól pörög a Facebookon, szóval lehetséges, hogy lesz még újabb forduló is. Arra a kérdésre viszont, hogy Túró Gróf jelenléte tényleg meglendítette a benzinkút forgalmát, nem igazán tudnak mit mondani a macska gazdái, mivel Túró rajongótábora már egyáltalán nem csak fizető vásárlókból szerveződik: “Sosem néztünk számokat, statisztikai adatokat erre vonatkozóan. A legtöbben gyalogosan jönnek hozzá. A vásárlók, akik amúgy is hozzánk járnak, ottjártuk alkalmával ismerték és szerették meg Túrót.”
A hírnévből azonban ennyi és nem több Túró Grófnak – hiába a nagy népszerűség, azt azért mégsem szeretnék, ha a macska teljes munkaidőben a benzinkút arca lenne: “Túrót nem tennénk ki ennél nagyobb feladatnak – magyarázza a macskát megszólaltató gazdi. – Ő szabad macska, akit meg lehet csodálni, simogatni. Semmire nincs kényszerítve, nincs bezárva. Szeretnénk, ha megmaradna egy átlagos macskának, aki egy benzinkúton éldegél.”
