Gazdája még ki sem mondja a “séta” szót, ez a kutyus máris úgy felvillanyozódik, mint egy karácsonyfa. Mikor pedig a bűvös szó is elhangzik, a kutyát gyakorlatilag elvesztettük – a szeme előtt ekkor már nem lebeg más, mint az önfeledt rohangálás a szabad levegőn.
Senkit ne ijesszen meg a horrorisztikus tekintet, egy teljesen átlagos, barátságos kutyusról van szó, a lelkesedése az egyetlen, ami tényleg szinte földöntúli. A gazdája szerint nála nyugodtabb kutya nem létezik, a séta előtti pillanatokban viszont kifordul magából. Ennek pedig most mind tanúi lehetünk:
