Nick Fury: Zűrös csodaügynök (1998)
Nick Furyról manapság mindenkinek Samuel L. Jackson legendás Marvel-figurája ugrik be, pedig egyszer már egy nála is nagyobb legenda bújt a figura bőrébe. David Hasselhoff már azelőtt Marvel-hős volt, mielőtt a filmekben divatossá váltak volna a Marvel-hősök. A Zűrös csodaügynök (az eredetiben Agent of Shield) magán hordozza az összes gyerekbetegséget, ami miatt a szuperhősfilmeket sokáig egyáltalán nem lehetett komolyan venni. Béna trükkök, iszonyatos színészi játék – eskü, hogy még a Hoff az egyik legmeggyőzőbb –, valami halálos vírus, náci kísérletek, fagyasztott ivadékok és még sok más ínyencség, ami miatt azért bűnös szórakozásnak elmegy vasárnap délután. Egyébként az olcsóságérzetre az lehet a magyarázat, hogy a film tényleg olcsó volt: a mozikasszákat elkerülve egyenesen VHS-re/DVD-re szánták.
Anakonda 3: Az ivadék (2008)
“…egy 60 láb hosszú kígyó.”
Az egyik vadász a vadásznő fülébe: “Nekem is van egy olyan.”
Igen, jól látod, az Anakonda 3 pont olyan szexista mocsok, amilyennek a fenti idézet alapján tűnik, de a jó hír az, hogy meg sem próbál másnak látszani. “Érzi a félelmed, és amikor már meglátod, túl késő” – hirdeti a szlogen a filmet, és valóban igaz: ha ezt a filmet megnézed, akkor neked már úgyis mindegy. Nem mintha az első két Anakonda jó film lett volna, de azok legalább tisztességes B-filmek voltak, viszont a harmadik résszel sikerül elmerülni a ZS-kategóriában. Szőrös mellkasú emberünk ezúttal profi kígyóvadászként veti be magát a dzsungelbe – amúgy a romániai erdőkbe, ugyanis ott forgatták –, hogy a leírhatatlanul gagyi CGI-jal megrajzolt óriáskígyóra vadásszon, ugyanis az megszökött egy zárt laboratóriumból.
La Casa 4: Witchcraft (1988)
A film számos címen tombolt a VHS korszakban. Olasz filmről van szó, ezért mondjuk el, hogy a La Casa 4 a hivatalos címe, de Witchcraft címen ennél is többen ismerik, de ha Ghosthouse 2 címen találkozunk vele, akkor se csodálkozzunk. Amúgy ha nem tudtad volna, a La Casa 3 a Gonosz halott nem hivatalos folytatása volt, szóval van itt csavar rendesen. A lényeg, hogy a sztori egy elhagyatott, vihar által sújtott szigeten játszódik, ahol elszabadul a gonosz, és lesújt David Hasselhoffra is, aki a film 95 perce alatt számos alkalommal bizonyítja, hogy egyszerűen képtelen hitelesen megijedni. Hiába, miért ő féljen, inkább tőle féljenek. Amúgy egészen megdöbbentő, hogy Linda Blair sok évvel Az ördögűző után még mindig démonok által megszállt nőket alakított…
Dancing Ninja (2010)
Nem könnyű David Hasselhoff rajongójának lenni. A filmjei többsége például nemhogy a magyar, de még az amerikai mozikba se jut el, ráadásul még a torrent oldalakról sem nagyon tölthető le, pedig ott aztán tényleg minden szemetet meg lehet találni. A Dancing Ninjáról így kénytelen vagyok látatlanban, pusztán az előzetes és a hozzá készült klip alapján nyilatkozni. A film amúgy A Beverly Hills-i Nindzsa című, sajnálatos módon a magyar mozikban is futó alkotás folytatása volt eredetileg, csak aztán átírták egy kicsit, hogy ne az legyen. A sztoriban egy fiú áll a középpontban, aki nindzsa szeretne lenni, a Hoffot pedig vélhetően azért szerződtették, hogy az előzetesben minél többször elmondhassa a “dancing ninja” szókapcsolatot, és egy szőke parókával nőnek öltöztethessék.
Cowboys Run (2005)
Most komolyan, milyen lehet egy amerikai film, aminek a címére rákeresve még egy előzetest sem találsz a youtube-on? Jobb híján kénytelen vagyok hinni a nézői kommenteknek. “A végefőcím nyolc perces volt, és bakiparádéval súlyosbították. Felért egy kínzással.” “Azon agyaltam, vajon a színészek elolvasták-e a forgatókönyvet, mielőtt aláírtak ehhez a szeméthez.” “A filmet egy ócska digitális kamerával vették fel, és a végeredmény egyáltalán nem tűnik profinak. Olyan volt, mint egy rossz amatőrfilm.” Mindehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy azért Hasselhoffot így is szívesen megnéznénk cowboyként. Bónusz infó: a rendező annyira szégyellte a végterméket, hogy levetette a nevét a stáblistáról.
Halálos átverés (2001)
2001-et azért illik mindnyájunknak piros betűvel beírni a naptárba, mert ekkor történt meg utoljára, hogy David Hasselhoff egy filmben komolyan vette a színészkedést. Ez nem jelenti azt, hogy jól is ment volna neki, de kétségtelenül próbálkozott. A Halálos átverés a kilencvenes évek erotikus thrilleres hullámának kései érkezője, ami megcsalásokról, valamint a megcsalás miatti bosszúról szól, van benne néhány forgatókönyvírói csavar és természetesen szaftos szexjelenet is. A filmet látva szinte már megdöbbentő, hogy nem csak DVD-n jelent meg, hanem néhány moziban is játszották. Ami még megdöbbentőbb, hogy ebben a listában még ez számít a legjobb filmnek…
Zsaru az égből (1996)
Minő véletlen, hogy alig egy évvel Az élet mindig drága premierje után ismét itt egy film, amiben menő terrorista-bűnözők épp a Szövetségi Bank aranykészletét próbálják eltulajdonítani, csakhogy van valaki, aki ezt nem nézi jó szemmel. Ebben a filmben a Hoff bizony John McClane üzemmódba kapcsol, hogy szétrúgjon pár segget, és a sztori ezt egy percig sem titkolja: a Die Hardot az évek során rengetegen próbálták másolni, de senki sem csinálta annyira pofátlan és szégyentelenül nyilvánvaló módon, mint a Zsaru az égből. Az már csak a bónusz infó, hogy a film maga is pocsék lett. Hiába, másolni is tudni kell.
Modern muskétások (1992)
David Hasselhoff alakítja D’Artagnant, Thomas Gottschalk pedig Porthost? Ide nekem azonnal a filmet! A Modern muskétások mai környezetbe helyezte A három testőr történetét, és még azzal is csavartak egyet a sztorin, hogy a modern igazságosztók egyike most nő (az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag jobb sorsra érdemes Alison Doodyja), és lovak helyett ezúttal motorozva vadásszák le a gazfickókat. A film bájához rengeteget hozzátesz, hogy az előzetesére jelenleg csak német szinkronnal lehet ráakadni a youtube-on, hiszen a Hoff amúgy is tiszteletbeli német.
Véres leszámolás (1990)
Hoff nemcsak John McClane-t próbálta másolni, hanem a nagy Chuck Norrist, illetve Sylvester Stallone-t is, amikor ebben a nyolcvanas éveket megidéző tucat-akciómocsokban egy kisvárost egyedül ment meg a gaz, bűnöző motorosbandától, és a helyi, korrupt sherifftől. A Hoff némi arcszőrzettel próbál keményíteni a Knight Rideres szépfiús imidzsén, ráadásul a figurájának van egy házikedvenc pumája is, és a film egyik jelenetében valamiért nindzsának öltözik, jó eséllyel azért, mert 1990-ben ez még annyira menő volt.
Sharknado 3: Oh Hell No! (2015) és Sharknado 4: The 4th Awakens (2016)
“Ez a legrosszabb film, amit valaha is láthatsz” – mondta röhögve a fanok kérdésére a Hoff, amikor a Sharknadóban való szerepvállalásáról kérdezték. “Az első volt a legrosszabb. A második annál is rosszabb. Megtiszteltetést benne lenni a harmadikban” – nyilatkozta annak idején, és érdemes volt hinni neki, még egy ilyen erős életmű mellett is. A harmadik részben a cápatornádó Washingtonban tör ki, míg a negyedikben Las Vegasban, Hasselhoff pedig Gilbert Shepard tábornok szerepében veszi fel az emberevő cápákkal a harcot, persze csak egy kicsi, de hozzá rendkívüli módon passzoló mellékszerepben.
+1
Killing Hasselhoff (2017)
A filmet a cikk írásának idejéig még sehol sem mutatták be, ugyanakkor büntetően mókásnak tűnik. Arról szól, hogy van egy játék, amiben arra lehet fogadásokat kötni, hogy melyik celeb hal meg leghamarabb, és aki jól tippelt, nyerhet egy rakás pénzt. A főhős (Ken Jeong) egy behajtónak lóg egy csomó pénzzel, és mivel ő is fogadott a celebhalálokra, ezért úgy dönt, hogy kinyírja David Hasselhoffot, mert ezáltal nyerhet egy rakat pénzt. Epekedve várom.
