A bálnák a Mali Losinj-i öböltől 5,5 kilométerre, óránként 6-7 kilométeres sebességgel úsztak dél felé. Egészséges, 17-18 méter hosszú felnőtt példányok voltak, 10-15 percenként bukkantak a felszínre. A kutatók a megfigyelés alatt adatokat gyűjtöttek a bálnák viselkedéséről, mintát vettek a bőrükről, hogy DNS-vizsgálatot végezzenek rajtuk, és fényképeket is készítettek róluk.
A barázdásbálna a második legnagyobb állat a földön. Az óceánban élő példányok akár 27 méter hosszúak is lehetnek, ugyanakkor a Földközi-tengerben csak 20-23 méter hosszúra nőnek meg. Akár 100 évig is elélhetnek.
Veszélyeztetett fajnak számítanak, főleg az emberi tevékenység következtében fogy az egyedszámuk. Számítások szerint mindössze néhány ezer példány maradt. Kipusztulásuk egyik fő oka, hogy gyakran ütköznek nagy hajókkal a Földközi-tengeren. Az egyik megfigyelt bálnán is láthatóak voltak olyan sérülések, amelyek arra utaltak, hogy hajóval ütközhetett.
(A videó korábbi felvétel.)
Az Adriai-tengerben jellemzően nem úsznak bálnák, de tavasszal és nyáron néhány példány felbukkan a dél-dalmáciai Palagruza és a közép-dalmáciai Alma (Jabuka) szigeteknél.
Horvátországban védett állat a bálna. Az intézet felhívta rá a figyelmet, hogy az állatok békések, ugyanakkor ne közelítsék meg, ne ingereljék és ne kövessék őket hajókkal. Fotókat és videókat azonban szívesen fogadnak, mert segíthet a kutatóknak munkájukban, hogy minél többet megtudjanak az Adriai-tengerben úszó nagytestű állatokról.
