A 2125 kilogrammos Cassini űrszonda utolsó jelei pénteken 13 óra 55 perckor érkeztek meg a Földre, az űreszköz ekkorra már belépett a Szaturnusz légkörébe, mivel a Cassiniről érkező jeleknek 86 percre volt szükségük ahhoz, hogy eljussanak a Földre.
Fotó: NASA
Az atmoszférában lefelé száguldva a szonda egyre jobban hánykolódott, amint a sűrűbb rétegekbe merült, majd megszűnt a rádiókapcsolat a Földdel. Mire elérte a nagyjából 1500 kilométerrel lejjebb örvénylő felhőréteget, a bolygóba zuhanó Cassini űrszonda meteorként felizzott, és darabjaira hullott.
A program vezetői azért döntöttek a küldetés befejezése mellett, mert az előre tervezett pályamódosításokhoz szükséges rakéta-üzemanyag mennyisége már nagyon lecsökkent. A NASA kutatói a megsemmisítéssel akadályozták meg, hogy az űrszonda a földi élettel beszennyezzen egy esetleges életcsírát tartalmazó helyet.
A Szaturnusznak és környezetének közeli vizsgálatát célzó küldetést eredetileg négyévesre tervezték, de mivel a Cassini túlteljesítette a várakozásokat, a kezdeti sikerek hatására a mérési programot kétszer is meghosszabbították: először 2010-ig, majd 2017-ig.
Néhány adat a Cassini űrszonda küldetéséről:
- Jelenleg a Szaturnusznak 62 holdja ismert, ehhez a Cassini 7 felfedezéssel járult hozzá.
- Több mint 453 ezer képet küldött a Földre Szaturnuszról, annak gyűrűiről és holdjairól.
- Működése során a Cassini 219 keringést végzett a Szaturnusz körül, 62-szer került közel a Titanhoz, 19-szer az Enceladus holdhoz, 8 alkalommal pedig más kisebb jeges holdakat tanulmányozott közelről.
- A Cassini a legmesszebbre küldött űreszköz, amely pályára állt egy égitest körül, a Huygens pedig az eddig legtávolabbi helyen hajtott végre sima leszállást.
- A Cassini űrszondán lévő 12 tudományos műszer közül kettő berendezés fejlesztésében magyar kutatók és mérnökök is részt vettek.
A NASA oldalán megnézheted a Cassini legfontosabb felfedezéseit bemutató galériát.
Itt pedig az űrszonda által elküldött utolsó képeket láthatod.
