nlc.hu
Szabadidő
„Az ízlés és a design nem ugyanaz” – startol a Design Hét Budapest

„Az ízlés és a design nem ugyanaz” – startol a Design Hét Budapest

Neve ellenére nem csak a fővárosban lehet közelebbről megismerkedni a legmenőbb Magyar tervezők alkotásaival, a Design Hét Budapest azonban ennél jóval többről szól. Osvárt Judittal, a 13 éve indult rendezvény projektvezetőjével beszélgettünk.

„2004-ben, amikor a Design Hét elindult, még magát a fogalmat kellett elmagyarázni a közönségnek, meg azt, hogy ez nem valami úri huncutság” – mondta Osvárt Judit a Design Hét Budapest főhadiszállásán, ahol a kezdés előtt két nappal mindent a rendezvény plakátjai és programfüzetei borítanak. „Ezt már újra kellett nyomnunk, mert folyamatosan jelzik, hogy elfogyott, nagyon szeretik az emberek.”

A jó design demokratikus és mindenki számára hozzáférhető – Osvárt Judit, a Design Hét Budapest projektvezetője (Fotó: Design Hét Budapest)

Osvárt Judit szerint a design ma már jóval közelebb került az emberekhez, mivel a világ vezető nagyvállalatai is felismerték, hogy mekkora gazdasági versenyelőnyt jelenthet, ha egy termék vagy szolgáltatás nemcsak hatékony, de a tervezéskor gondoltak a praktikumra és az esztétikus megjelenésre is.

„Mivel a Design Hét már 14 éves, sokat finomodott, alakult a megközelítésünk – tette hozzá az egy hetes rendezvénysorozat főszervezője. – Természetesen szeretettel várjuk az érdeklődő közönséget, de szeretnénk megszólítani a gazdasági döntéshozókat és azokat is, akik a vállalkozásukkal szeretnének előrébb lépni, kifejezetten ezért szerveztünk vállalkozásfejlesztési programokat is. De gondoltunk magukra a designerekre is, olyan programokat is összeállítottunk, ami kifejezetten az ő továbbképzésüket, szakmai fejlődésüket segíti. A laikus közönség számára is élvezhető a programok jelentős része: kiállítások, divatbemutatók, fiatal tervezők bemutatkozásai, vagy éppen kézműves workshopok, gyerekprogramok is várják a látogatókat.”

„Mi kerül ezen ennyibe?”

A design sokak számára még ma is a kisujjeltartó luxus fogalomtárába tartozik, pedig ma már egyre több területen válik szükségessé formatervezők, grafikusok, gyűjtőszóval: designerek alkalmazása, a már említett versenyelőny miatt is.

„Magyarországon a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején került be a köztudatba a design, ami egybevág azzal, hogy tőlünk nyugatabbra ekkortájt kezdődött a sztárdesignerek és sztárépítészek kultusza – magyarázta Osvárt Judit. – Az olyan nevek megjelenése, mint például Philippe Starck vagy Karim Rashid azt eredményezte, hogy a design a legtöbb ember szemében az elérhetetlen luxus szinonimájává vált. Ezen nem segített, hogy ezeknek a designereknek valódi sztárallűrjei voltak és ez is az ő csodabogár-különc imidzsüket erősítette. Ettől függetlenül azért hasznos is volt, mert így tudott a design bekerülni a köztudatba, több emberhez jutott el, ez pedig valahol a design lényege, mert körülöttünk minden meg van tervezve valamilyen módon. De abban is segített, hogy az életünk jobbá váljon: a jó design demokratikus és mindenki számára hozzáférhető. A Design Hétnek pedig épp ez a lényege, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegekben tudatosítsa az ilyen és ehhez hasonló üzeneteket.”

Karim Rashid valódi sztárdesigner, sztárallűrökkel (Fotó: Tumblr)

A design tehát fontos, fontosabb mint legtöbben gondolnánk, hiszen ma már egy vállalkozás vagy épp szolgáltatás is csak akkor tud életben maradni, ha kiemelkedik a tömegből. A fiatalabbak, a startupokat építgetők ezt már jól tudják, de a középkorú cégvezetők esetében sokszor felesleges rongyrázásnak tűnik az ilyesmi.

„Klasszikus példaként szoktam emlegetni egy 50-60 év közötti cégvezetőt, aki a saját cégénél évekig ellenállt annak, hogy megújuljon a grafikai arculata – mondta Osvárt Judit. – Végül nagy nehezen mégis rászánta magát, megújultak a standjai, a katalógusai, a cég formaruhái és a többi. Ő pedig meglepődve tapasztalta, hogy a következő szakmai kiállításon olyan partnerek álltak vele szóba, akik korábban a közelébe sem mentek, mert a megjelenése nem volt kellően komolyan vehető, nemzetközi szinten semmiképpen. Hiába volt jó a terméke, egyszerűen nem volt hiteles a nemzetközi üzleti szférában. Sajnos sok ilyen gazdasági döntéshozó van, ráadásul ők leginkább a velük egy körben mozgók véleményére adnak: csak akkor szánják el magukat egy ilyen lépésre, ha azt látják, hogy a versenytársuk felvett egy designert, és megnőtt ettől a forgalma. Ezért hozta létre a Magyar Formatervezési Tanács – amelynek én is tagja vagyok – a Design Management Díjat, ami részben erre próbál megoldást találni.”

Szerencsére lehet sikertörténetekről is bőven beszélni, erre pedig a magyar gasztronómia területén lehet a legtöbb példát találni.

„A vendéglátóiparban óriási bum zajlik éppen – magyarázta a Design Hét Budapest projektvezetője. – A szórakozóhelyek, bárok, szállodák, romkocsmák vagy éttermek belső tereit, grafikai arculatát elnézve megállapítható, hogy nagyon hamar nagyon magas színvonalat értek el, és nagyon komoly verseny van. A magyar vendéglátósok szerencsére hamar ráéreztek, hogy egy jó designnal vagy beltérrel sokkal több vendéget tudnak behívni az utcáról. Ehhez szükség volt arra is, hogy a gasztronómia trenddé váljon, illetve, hogy Budapest, mint turisztikai célpont felkerüljön a térképre, de ez egyértelműen pozitívan befolyásolta a magyar design helyzetét.”

Nem csak a tárgyaknak kell a design

A formatervezés világának relatíve új területe az úgynevezett service design, amely a voltaképpen a különféle szolgáltatások ergonómiai megoldásait igyekszik minél inkább úgy alakítani, hogy a felhasználók, az ügyfelek számára kényelmesebb, ugyanakkor hatékony élményt nyújtson. Elég egy postai sorban állásra vagy például egy közpark kialakítására gondolni: sokszor akár egy pofonegyszerű ötlet is elég, hogy megoldjon egy akár évtizedes problémát. Ehhez azonban olyan szakemberekre is szükség van, akik nemcsak felismerni képesek az akadályt, hanem a már említett pofonegyszerű ötleteket is elő tudják húzni a kalapból. A service design hazai szakértőivel, a Cellux Csoport tagjaival készült interjúnk is rávilágít erre, hogy sokszor akár elég csak egy tükröt felszerelni a liftek mellé, hogy a korábban a felvonó lassúsága miatt morgolódók panaszai megszűnjenek.

Csernátony Fanni (b.) és Pais Panni (j.) a service design hazai szakértői (Fotó: Design Hét Budapest)

„A service design valójában a tervezői gondolkodást ülteti át számos területre, stratégiai szempontból pedig egyre fontosabbá válik – mondta Osvárt Judit. – Nálunk is előtérbe került ez a téma, mert ma már mindenki azonnali válaszokat, megoldásokat akar. Ha például egy ügyfélszolgálaton nem elég tetszetős a belső tér, azonnal lepontozzák a felhasználók a közösségi médiában, de beszélhetnénk arról is, hogy mennyire jó egy szolgáltatás weboldala vagy okostelefonos applikációja. A designerek nagyon sok szakterületen hozzá tudnak járulni, hogy az ügyfél, a felhasználó elégedetten távozzon.”

A fenti gondolkodásmódot a társadalmi felelősségvállalással ötvözi a social design területe, ahol a felhasználóbarát ötleteket megvalósító projektek, vállalkozások a jótékonyságot is beemelik a céljaik közé.

„Említhetnénk a MagikMe kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy a fogyatékkal élő vagy mozgásukban korlátozott gyerekek együtt játszanak az ép társaikkal, de ott van például egy miskolci alapítvány, a Maacraft is, ahol a designerek által tervezett tárgyakat autista felnőttek készítenek el – magyarázta Osvárt. – Az eladott tárgyak bevétele is őket illeti, ezzel pedig mindenki jól jár, mert a felhasználó designcuccokhoz jut, miközben segíti az alkotókat is.”

Design-dán díszvendégek

A Design Hét idei díszvendége Dánia, a skandináv ország neve pedig egyet jelent a látványos formatervezéssel.

„A design mostanában egy hatalmas paradigmaváltáson megy át, mi pedig még nem tartunk ott, mint a dánok, ezért tőlük sokat lehet tanulni – mondta Osvárt Judit. – Régebben, ha a designerek végeztek az egyetemen, elhelyezkedtek egy cég gyárában vagy egy tervezőirodában, ilyenek viszont ma már nem igazán vannak. Emiatt mindneki a saját brandjét építgeti és Magyarországon is ezt látjuk a sikeres útnak: a designereknek a maguk uraként kell helyt állniuk, saját céget alapítani és a saját maguk által tervezett dolgokat értékesíteni. Ehhez viszont új képességekre, képzettségre is szükség van. Míg a designerek korábban főként művészeti képzést kaptak, most ez lépésről lépésre alakul át. Egy jó designernek ma már tudnia kell például prezentálni, jól kell tudni kommunikálniuk, és az sem árt, ha egy kis értékesítői vénájuk is van. Szerencsére a fiatalok, a 30 alatti generáció ma már kifejezetten jól kezelik a közösségi médiát, és abszolút ebben a megközelítésben gondolkodnak. Ugyanakkor ők azok, akik tisztában vannak vele, hogy mert van egy diplomájuk, attól még nem fog a lábuk elé hullani 5-10 állásajánlat, ezért a legtöbben saját vállalkozást alapítanak. Ebben is szeretnénk segíteni, van egy ingyenesen letölthető, évről évre frissülő Startup Guide-unk, ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy egyre több állami és privát támogatást, ingyenes programot is igénybe lehet venni. Például ott a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, amely rengeteg kiváló képzést tart.”

A jó design bizalmi kérdés

Manapság, amikor akár egy középkategóriás okostelefonon is elfutnak még a komolyabb grafikai szoftverek is, egyre többen próbálnak megélni ebből, ami persze azt is jelenti, hogy egyre több olyan botcsinálta grafikus-designer is megjelenik a piacon, akik megkérdőjelezhető szakmai hozzáértésükkel nem segítik azokat, akik időt és energiát nem kímélve szakirányú végzettséget szereztek. Illetve ott van a már említett cégvezetők, döntéshozók kérdése is, akik ugyan hajlandóak lennének áldozni a jó designra, de aztán éppen az általuk felbérelt szakembert nem hagyják érvényesülni.

„Ez egy abszolút bizalmi dolog, ahol működnie kell a kémiának – mondta Osvárt Judit. – Ahogy bármilyen alvállalkozónak, egy designernek is érdemes utánanézni, hogy milyen cégekkel dolgozott korábban és milyen munkát adott ki a kezéből. Sokan vannak a piacon, akik ezt nem tanulták, ezért felhígult a szakma. Mindenki azt hiszi, hogy ért a designhoz – természetesen van olyan, aki tényleg ért is hozzá – de fontos, hogy az ízlés és a design nem ugyanaz. A megbízónak egyszerűen meg kell bíznia a designerben, viszont ez a bizalom Magyarországon nagyon nincs meg. Viszont ilyenkor általában az a helyzet, hogy a megbízó saját magában sem bízik, így a saját döntéseiben sem. De gondoljunk bele, ha már egyszer felkutatott egy jó designert, akkor bíznia kell benne, mert ő a szakember és nem kell megkérdezni az irodavezetőt vagy az asszisztenst, hogy mit gondol, mert nem ők a szakemberek. Azért fontos a bizalom, mert tudni kell, hogy egy jó designer nem a saját stílusát fogja erőltetni, hanem olyat fog tervezni, ami megfelel az adott termékhez vagy helyszínhez. Ami a mesterség ebben, ha ezt valaki úgy tudja megcsinálni, hogy közben a saját stílusában is konzekvens tudjon maradni. Itt térünk vissza ahhoz, hogy egy jó designernek ma már tudnia kell jól prezentálni és kommunikálni. Egy jó designban ugyanis annyi gondolat, annyi mögöttes tartalom van, amit sok designer (akik jellemzően vizuális típusú emberek) nem biztos, hogy át tud adni írásban, pláne szóban.”

Családi programnak is ideális

A rendezvénysorozat a mai nappal indul, a különböző kiállítások, bemutatók, workshopok meglátogatását pedig nem csak azoknak lehet ajánlani, akik a szakmában dolgoznak vagy ott szeretnének elhelyezkedni.

„Szeretnénk, ha a nagyközönség is eljönne, hiszen itt olyan dolgokat láthatnak, amiket egyébként nem – mondta Osvárt Judit. – Inspirálódhatnak, kikapcsolódhatnak, láthatják, hogy merre tart a világnak ez a része. Lesznek például nyitott műhelyek, ahol meg lehet nézni, hogyan dolgoznak a szakemberek, de a kreativitásunkat is kiélhetjük, mert lesznek olyan helyszínek, ahol például táskát vagy füzeteket készíthet el mindenki, a saját ötletei alapján. De aki jobban szeret a háttérbe húzódni, az is megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő programot, például egy fotókiállítást, amit egyedül is megnézhet, ha akar. De olyan érdekes új területekkel is meg lehet ismerkedni, mint például a food design, ahol nem feltétlenül olyan dolgokat lehet megnézni, ami aztán bekerül a kereskedelmi forgalomba, vagy a mindennapjaink részévé válik, de elgondolkodtatja az embert az étkezéshez való viszonyáról.”

Szerkesztőségünk egyik személyes kedvence a Koino stúdió munkatársa, Kőrös Ben által tervezett, hulladékból készült szélkerék, amit – bár még csak prototípusként létezik – a Design Hét Budapest során bárki megtekinthet majd. De a programkínálat szinte zavarba ejtő: csak Budapesten 160 programra kerül majd sor, és Pécsen és Sopronban is visszatérnek a Design Hét programjai, ráadásul most újdonságként Győr is csatlakozik az eseménysorozathoz. Utóbbi helyszínen győri designerek munkáiból nyílik kiállítás, de itt is lesznek workshopok és divatbemutató is. Sopronban a városfejlesztési projektek kapnak majd komolyabb hangsúlyt, illetve az izgalmas elnevezésű Fertő-tó Reloaded című program is, a pécsiek pedig legalább 50 program közül válogathatnak majd a Design Hét Budapest során.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top