Aki a nyolcvanas-kilencvenes években volt gyerek, annak minden bizonnyal nem kell bemutatni a következő ikonikus tárgyakat és jelenségeket, amik akkor körülvették mindennapjainkat. Idővel az emlékek egy része megszépül, ezért most mi is kellemes nosztalgiával tekintünk vissza azokra a csodás kilencvenes évekre.
Szociális média? Az mi? Inkább kérjük, de rögtön, a számítógépterem kulcsát!
Már akkori szemmel sem tűnt a legízlésesebb választásnak ez a mégis népszerű holdjáró.
Nagyon bánhatta, akinek nem volt Tamagocsija. Még most is visszasírjuk őket néha.
Amikor még a bilifrizura számított írtó menőnek.
Milyen igaz…
Ha épp meguntuk a Tamagocsit, a Tetrisszel töltöttünk el felesleges órákat.
Mielőtt visszavittük volna a kikölcsönzött VHS-t a videotékába, nem volt szabad elfelejtenünk visszatekerni az elejére a filmet. Ne szívjon már a következő…
És hát kicsit máshogy is öltözködtünk, ugye…
A lányoknak nem kell bemutatni ezt a csodás fülbevalómatrica-készletet, amelyből a hónap minden napján jutott egy pár a füleidre.
Soha nem fogjuk elfelejteni, mennyit játszottunk a gusztustalan műtakonnyal. Bárhol, bármikor. Aztán egyszer csak kiszáradt. Mi meg megöregedtünk.
A walkmanes zenehallgatást sem felejtjük el a kiszemelt fiúval vagy lánnyal.
Egyre többeknek lett mobiltelefonja. Nagyok is voltak, vezetékesek is, de a mieink!