Főételként tehetünk a madáretetőbe fekete napraforgómagot, cinkegolyót, egy kis zsiradékot és almát is. A legfontosabb téli madáreleség egyértelműen a napraforgómag, annak is a nem sózott, nem pirított, magas olajtartalmú fekete (ipari) változata. A szotyiba érdemes további apró szemű magvakat – kölest, muhart – keverni, a legegyszerűbb, ha állatkereskedésekben, barkácsáruház-láncokban kapható magkeveréket vásárolunk.
Az olajos magvakhoz hasonlóan fontos téli etetőanyag az állati zsiradék: a nem sós vagy kifőzött szalonna, a faggyú, illetve a ma már szinte bármely élelmiszerbolt állateledel-kínálatában szereplő cinkegolyó. Legalább ilyen jó, ha lágy sajtot is kiteszünk valamilyen vízszintes felületre, akár az etető sík tetejére, mert ezt is nagyon szeretik a madarak, különösen a vörösbegyek.
Gyümölccsel, elsősorban a legolcsóbb almával is etethetjük a madarakat. Ezeket lehetőleg szúrjuk fel bokrok és fák ágcsonkjaira, de néhány darabot a talajra is tehetünk, így a madarak a hóesésben is hozzáférhetnek, míg a földre szórt élelem mindaddig elérhetetlen számukra, amíg el nem takarítjuk a havat.
Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nemcsak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos, száraz levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért fontos, hogy az élelem mellett vizet is mindig helyezzünk ki.
