Arccal vezérelt gépek és séta a fotóinkban – ezek a technológiák törnek be az életünkbe 2018-ban

A nagy tech-cégek évről évre összeállítják a technológiai trendekkel kapcsolatos előrejelzéseiket, idén sem történt másképp. Az Ericsson Hot Consumer Trends jelentéséből válogattuk ki a legizgalmasabbnak ígérkező újdonságokat.

Az előrejelzés bevezetőjében megjegyzik, hogy a különféle kütyükkel egyre jobban telítődő világunkban frusztráló és a hatékonyságot jelentősen csökkentő tényező, hogy a felhasználóknak minden egyes digitális eszköz kezelőfelületét meg kell ismerniük és el kell sajátítaniuk a használatát. Napjainkban az úgynevezett „flat design” az egyik uralkodó irányzat, amelynek lényege, hogy a weboldalak tervezői nem használnak háromdimenziós effekteket az egyes gombok kiemelésére, ennek eredményeként viszont az átlagos felhasználók körülbelül 22 százalékkal lassabban navigálnak a weboldalakon.

A jövőben azonban ez nem így lesz, ugyanis az érintőképernyők és a mesterséges intelligenciák, önfejlesztő neurális hálózatok, valamint a gépi tanulás (machine learning) világában ez pont fordítva történik majd. Vagyis a gépek alkalmazkodnak hozzánk, és akár egy szavunkból, sőt akár az arckifejezésünkből megértik majd, hogy mit akarunk tőlük. Ehhez szükség lesz az 5G mobilinternet-szabvány bevezetésére is.

Csak gyorsan, dióhéjban: az 5G a jelenleg legelterjedtebb 4G (vagy LTE) mobilnetes szabványt fogja leváltani. A technológiát már most is tesztelik az USA bizonyos államaiban, de a világ más részein is, széleskörű elterjedése 2020-ra várható. Erre szükség is lesz, ugyanis a Gartner elemzőcég prognózisa szerint addigra világszerte 20,8 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre a jelenleg 6,4 milliárd helyett.

A mobilos adatátviteli technológia fejlődése (Fotó: Imgur)

Elődjéhez képest az 5G elképesztő sebességre lesz majd képes. Míg most, a 4G-szabványt használva egy HD-minőségű rövidfilm letöltése nagyjából egy órát venne igénybe, az 5G-vel egy egész estés, fullHD felbontású filmet is letölthetünk mindössze néhány másodperc alatt. Arról nem beszélve, hogy sokkal stabilabb kapcsolatot is jelent majd, most ugyanis a 4G-adatforgalmazásba könnyen bezavarhat egy rossz helyen álló épület, de akár a wifi-adók jelei is.

Testünk lesz az interfész

Ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé lesz szükségünk billentyűzetre vagy egérre, ha egy géptől szeretnénk valamit. Bár nálunk a nyelvi akadályok miatt még kevesen, de az angol nyelvterületen élők közül már egyre többen használnak ma is hangvezérelt digitális segédeket – mint például az Apple Sirije, vagy a Google „OK, Google” paranccsal indítható asszisztense. De aki látott már például XBox játékkonzolhoz csatlakoztatott Kinect előtt ugráló gyerekeket, sejtheti, hogy mekkora jövő előtt állnak az olyan technológiák, amelyeket egy kézmozdulatunkkal vagy például fejbiccentéssel vezérelhetünk. Illetve a mai okostelefonokban is előfordul mosolyérzékelő funkció, hogy a közös fotókon ne komor arccal bámuljanak a kamerába a szereplők. Kapható olyan tévé is, amelynek csak integetnünk kell, a távirányító keresgélése helyett: ha felfelé vagy lefelé mozgatjuk a kezünket, a hangerőt állíthatjuk vele, míg jobbra-balra intve a csatornák között tallózhatunk.

Felejtsük el a távirányítókat, a kezünk mindig kéznél van!

Azok közül, akik már ma is aktívan használják a hangvezérelt asszisztenseket, nem kevesebb, mint 81 százalék gondolja úgy, hogy nagyjából 5 éven belül fognak eltűnni az egerek és a klaviatúrák az asztalainkról. Bár ez első hallásra optimistának tűnhet, csak gondoljunk bele, hogy ha valakinek 2004-2005 környékén azt mondjuk, hogy öt éven belül nyoma sem lesz a telefonok nyomógombjainak, valószínűleg jót kacagott volna. Ehhez képest az első iPhone-t 2007-ben mutatta be az Apple.

Szelektív lesz a hallásunk

Van, akinek ehhez már most sem kell hardver, az Ericcson szakértői azonban azt várják, hogy rövidesen egyre szélesebb körben fognak elterjedni az olyan fülhallgatók, amelyek sokkal többet tudnak, mint kedvenc slágereinket eljuttatni a dobhártyánkig. Kezdjük ott, hogy ma már egyre több gyártó kínálja a vezeték nélküli, aprócska gomboknak tűnő fülhallgatókat, amelyekhez már nincs szükség a telefonokon a jellegzetes jack-dugóra, így rövidesen a kabátzsebben gordiuszi csomóvá tekeredő drótok is csatlakoznak majd a ceruzával visszatekert magnókazetták letűnt világához. A fülhallgatók következő generációja azonban ennél is többet fog tudni, olyannyira, hogy az előrejelzés szerint eljöhet egy olyan kor, a nem is túl távoli jövőben, amikor már éjszakára sem vesszük majd ki a fülünkből az aprócska eszközöket, mivel a legújabb zajszűrő technológiáknak köszönhetően így biztosíthatjuk majd a zavartalan éjszakai pihenést.

A vezeték nélküli fülhallgatókkal nemcsak zenét hallgatunk majd (Fotó: Tumblr)

Ennél jóval futurisztikusabb, azonban már prototípusként létező megoldás az azonnali fordítást lehetővé tévő fülhallgató: a Pilot nevű fordítógépre az Indiegogo közösségi adománygyűjtő oldalon gyűjtötte össze a támogatást Andrew Ochoa feltaláló, aki nem kevesebb, mint 4,4 millió dollárt kalapozott össze a sci-fi filmeket idéző technológiára. De mi is írtunk már a Google Pixel Buds nevű megoldásáról, amely hasonlóan működik. Az Ericsson előrejelzésében pedig azt prognosztizálja, hogy már három éven belül megjelenhetnek az olyan fülhallgatók is, amelyek lehetővé teszik, hogy egy teremben ülve kiválasszuk, melyik emberek hangját szeretnénk hallani, és kik azok, akikre nem vagyunk kíváncsiak.

A mesterséges intelligencia leszámol az álhírekkel

Bár a közösségi oldalak a felhasználói kommunikáció felszabadítását és a mindenki számára hozzáférhető diskurzusok illúzióját ígérték, a valóságot ezzel szemben az úgynevezett visszhangkamrák létrejötte jelenti, amelyekben az azonos véleményen lévő emberek erősítik egymást, és a lehető legkevesebbet foglalkoznak a tőlük radikálisan eltérő álláspontot képviselőkkel folyó érdemi eszmecserével.

Az álhírek fogalmával Donald Trump amerikai elnök ismertette meg a világot

Mindezt tetézi, hogy a tavalyi évben az egész világ a szemtanúja lehetett, milyen könnyű az álhírekkel megvezetni a hiszékeny tömegeket, sőt sokszor akár az újságírókat is. A Facebook első embere, Mark Zuckerberg már meghirdette az álhírek elleni fellépést, a közeli jövőben pedig várható, hogy a közösségi platformokon keringő információk valóságtartalmát, azaz a rideg, kőkemény tényeket mesterséges intelligenciák ellenőrzik majd. Így lehetővé válik a szavazatokért szépeket hazudó politikusok vagy az önmagukat táplálkozási vagy épp orvosi szakértőnek képzelő celebek holdkóros tanácsainak leleplezése is.

Jönnek az intelligens reklámok

Aki rendszeresen internetezik, bizonyára látott már mindenféle online reklámot, a felugró ablakoktól az olvasott szöveget kitakaró megoldásokig. Egyik sem nyerte el a felhasználók általános tetszését, az pedig külön idegesítő, amikor rákeresünk egy tetszőleges termékre, meg is vásároljuk, majd utána még akár hónapokig is ugyanannak a terméknek a reklámjával bombáznak minket a különféle hirdetői hálózatok (rátok nézek, Google és Facebook).

A kevésbé hatékony, de annál idegesítőbb online reklámok is a fejlődés útjára léphetnek

Annak ellenére nem érkezett még el a várva várt fejlődés ezen a téren, hogy az emberek egyébként nem lennének ellenségei a számukra valóban releváns és hasznos hirdetéseknek. A mesterséges intelligencia azonban itt is segíthet: a kommunikációnkat elemző algoritmusok idővel megtanulhatják, milyen módon lehet az egyes embereket a leghatékonyabban meggyőzni bizonyos termékek vagy szolgáltatások megvásárlásáról. Ugyanakkor ezek a technológiák a felhasználók számára is hasznot hajthatnak, segítségükkel ugyanis jóval könnyebben össze lehet majd hasonlítani a konkurens termékek árát és jellemzőit.

Vége a méricskélésnek, a jövőben így vásárolunk bútort!

A mesterséges intelligencia mellett a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) és a virtuális valóság (VR) kaphat még jelentősebb szerepet a hirdetők kezében. Például képzeljük el, hogy a következő autónkat akár a nappalinkban ülve is „körbejárhatjuk” és megnézhetjük minden zegét-zugát, egy VR-sisak segítségével. Ami pedig az AR-t illeti: mi is megírtuk, hogy már létezik olyan applikáció, amelynek segítségével hasonlóan kényelmesen mérhetjük fel, hogy nézne ki egy új kanapé a lakásban, vagy hogyan férne el az új ebédlőasztal a régi helyén.

Beléphetünk majd a fotóinkba

Az előbb említett virtuális valóság segítségével rövidesen lehetővé válhat olyan „fényképek” készítése, amelyekbe például egy VR-sisak segítségével be tudunk majd „lépni”. A 360 fokos videók rögzítését lehetővé tévő eszközök ma már egyre kisebbek és olcsóbbak, és nincs messze az az idő, amikor egy ilyen kamera akár az egész napunkat rögzítheti majd, akár egy miniatűr drón, akár egy, a testünkre erősített kiegészítő formájában.

Képzeljük el, hogy a nyaraláson készült képeket nem csak végigpörgetik az itthon maradt rokonok, hanem a nagymama kisétálhat a családtagok közé a szálloda erkélyére és ő is úgy láthatja a naplementés panorámát, mintha ott állna a kellemesen meleg járólapokon. Ehhez a virtuális valóságon kívül az úgynevezett light field fotózásra lesz szükség, ami annyit jelent, hogy az exponálógomb megnyomásakor nem csak az élesre fókuszált dolgok jelennek majd meg a képen, hanem a gép az összes létező fényinformációt tárolja majd, így utólag is bármikor ránagyíthatunk, ráfókuszálhatunk egy nekünk tetsző részletre. Ez a technológia már létezik is, a Lytro nevű cég még 2006-ban kifejlesztette az első light field kameráját.

A light field fotók bármelyik pontjára akár utólag is ráfókuszálhatunk (Fotó: Wikipedia)

Ha pedig megjelennek a szobaként bejárható fotók, nem kell majd sokat várnunk az olyan, virtuális valóságban használható kesztyűkre, amelyek segítségével akár meg is érinthetjük a „képen” látható tárgyakat, vagy akár embereket is.

A virtuális valóságban a tapintást lehetővé tévő kesztyűk is már léteznek prototípusként

Így fog kinézni a szép új világ, várhatóan 3-5 éven belül, de akkor még nem beszéltünk az olyan technológiákról, mint az önvezető autók, az egyre szélesebb körben elterjedő drónok, amelyek már ma is gondoskodnak házhozszállításról, a jövőben pedig könnyen elképzelhető például az önjáró, robotizált tűzoltó-, vagy rendőrdrónok megjelenése is.

Ennyi technológiához természetesen energiára is szükség lesz. Ez egyrészt magával hozza majd az eddigieknél hatékonyabb megújuló energiaforrások és a mostaniaknál tartósabb és nagyobb kapacitású akkumulátorok megjelenését. Az egyik leggyakoribb igény, amit a különféle digitális eszközök felhasználói megfogalmaznak, hogy például egy okostelefont ne kelljen 1-2 naponta feltölteni, hanem azok bírjanak ki legalább egy hetet egyetlen töltéssel. Ja, és ha lehet, ne egész éjszaka kelljen tölteni az eszközt, hanem néhány perc alatt legyen újra bevetésre készen. Ha minden az Ericsson előrejelzései szerint történik, ezek a csodaaksik is hétköznapjaink részei lehetnek, akár 5 éven belül.