A dél-koreai téli olimpia egyik futurisztikus látványossága az Asif Khan brit építész által tervezett Hyundai-pavilon. Az épületet a Vantablack VBx2 nevű különleges, nanotechnológia segítségével előállított anyaggal vonták be. Ez az anyag elnyeli a látható fény 99,96 százalékát, vagyis annyira fekete, hogy az emberi szem képtelen érzékelni a mélységeit, ezért érdekes optikai csalódásokat képes okozni. Egészen pontosan, a Vantablacket kifejlesztő Surrey NanoSystems szerint itt valójában nem is lehet színről beszélni, sokkal inkább a színek teljes hiányáról. Az ilyen anyaggal kezelt felületek annyira feketék, hogy a térbeli objektumok is síknak látszanak.
A Vantablack nevű nanoanyaggal bevont Hyundai-pavilon a téli olimpia egyik látványossága (Fotó: Getty Images)
A pavilon négy hajlított falát vonták be az anyaggal, a falba pedig apró izzókat építettek, ettől a hatás olyan, mintha a látogatók kilépnének az űrbe.
Az építész a CNN-nek adott nyilatkozata szerint azt reméli, hogy az épület filozofikus élményben részesíti a látogatókat, akik átélhetik, milyen „belépni a a végtelen űrbe és így a végtelen lehetőségek világába”.
„Ha egy felületről szinte semennyi fény sem verődik vissza, akkor nem fogjuk látni” – magyarázta Ben Jensen, a Surrey NanoSystems egyik alapítója a hírcsatornának. „Ilyenkor az agyunk egyszerűen a feketével helyettesíti a látványt.”
„Hatalmas lehetőség az építészet számára, hogy megtörhetünk alapvető szabályokat” – magyarázat Khan. „Ezzel az anyaggal a háromdimenziós dolgokat síkká varázsolhatjuk, elnyelhetjük a fényt annak visszaverése helyett. Ez olyan, mintha kikapcsolnánk a gravitációt.”
A Vantablack tréfát űz az emberi szemmel
A Vantablack anyag különlegessége, hogy apró, szénatomokból álló hengerekből, úgynevezett karbon nanocsövekből áll. Egészen pontosan egyetlen négyzetcentiméterén körülbelül egymilliárd ilyen kis csövecske található. Ennek eredménye, hogy a beérkező fényt szinte teljesen elnyeli, és hővé alakítja. A nanocsöveket rendkívül erős fényű lámpák alatt „növesztik”, miközben 430 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletre hevítik.
„A karbon nanocsöveket úgy lehet elképzelni, mint nagyon hosszú fűszálakat” – magyarázta Jensen. „Képzeljük el, hogy emberként több száz méter magas fűszálak között sétálunk. Gondoljunk bele, hgy mennyi napfény jutna el hozzánk.”
Asif Khan épülete felborítja a konvenciókat (Fotó: Getty Images)
A Khan által használt Vantablack VBx2 nevű származék már nem nanocsövekből áll, ehelyett ez egy spray formájában felvihető borítás. Az eredeti Vantablacket különféle űrkutatási alkalmazásokra fejlesztették ki még 2014-ben, a szuper fekete anyag azonban annyira megtetszett a világnak, hogy Jensen cégét azóta elárasztják a megrendelések.
„Valóságos lavinaként árasztottak el minket a levelek” – mondta a cég társalapítója. „Vannak olyan szupersztárok, akik a gitárjukat szeretnék bevonni vele, de van olyan is, aki az autóján látná szívesen az anyagot.”
Volt olyan is, aki azért fordult a céghez, hogy a szuper fekete anyagot kamera előtt megehesse, és a felvételt feltöltse a YouTube-ra. Jensen szerint azonban ez nem kifejezetten jó ötlet. Mint ahogy azoknak a divattervezőknek sincs szerencséjük, akik Vantablack-ruhákat szeretnének piacra dobni. A szakember szerint ugyanis a különleges anyag irritálhatja a bőrt.
