Facebook-botrány: elmaradt Zuckerberg izzasztása

Mark Zuckerberg elviszi a balhét

Az NLCafén is foglalkoztunk a Cambridge Analytica ügyével, a brit cég ugyanis jelen állás szerint több mint 87 millió Facebook-felhasználó adatait felhasználva befolyásolta többek között a 2016-os amerikai elnökválasztást. Emiatt a közösségi oldalt létrehozó Mark Zuckerbergnek az amerikai kongresszus kereskedelmi és igazságügyi bizottságai előtt kellett fontos kérdésekre válaszolnia.

Azaz kellett volna, ha a törvényalkotóknak nem 5-5 percük lett volna arra, hogy napjaink egyik legösszetettebb politikai, gazdasági és technológiai ügyét boncolgassák. Zuckerberg így nagyjából megúszta a nyilvános keresztre feszítést, a rövid időkereteknek köszönhetően ugyanis túl sok érdemi válasz nem érkezett tőle. De lássuk, melyek voltak a legfontosabb kérdések, amelyeket nekiszegeztek.

Az ötórás meghallgatás egyik legfőbb témája a magánélethez való jog volt. Zuckerberg természetesen igyekezett hangsúlyozni, hogy a Facebook aztán tényleg minden tőle telhetőt megtesz, hogy a felhasználók biztonságban tudhassák az adataikat.

A rivaldafény megvolt, de a cirkusz elmaradt (Fotó: Getty Images)

„Úgy vélem, fontos, hogy az embereknek pontosan elmondjuk, hogyan használjuk fel a Facebookon megosztott adataikat – mondta Mark Zuckerberg. – Ezért van az, hogy minden egyes alkalommal, amikor megosztunk valamit, legyen szó egy fotóról vagy egy üzenetről, pontosan láthatjuk, hogy kikkel osztjuk meg az adott tartalmat, ezt a beállítást pedig bármikor megváltoztathatjuk. […] Ami pedig a hosszú és bonyolult felhasználási feltételeket illeti, ha ilyesmit mutatunk az embereknek, és részletesen kifejtjük az összes feltételt, valószínű, hogy csökkenni fog azoknak az aránya, akik elolvassák.”

Ez kétségtelenül így van, más kérdés, hogy ezzel túl sok érdemit nem sikerült mondania Zuckerbergnek. Lényegesen beszédesebb volt, amikor Dick Durbin demokrata szenátor megkérdezte tőle, hogy jól érezné-e magát, ha nyilvánosságra kellene hoznia a szálloda nevét, ahol előző éjszaka aludt.

„Nem. Valószínűleg ezt nem árulnám el nyilvánosan – mondta Zuckerberg némi meglepetéssel a hangjában. – Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy kontrollálja, hogyan használják fel az adatait.”

Ez minimum cinikus annak az embernek a szájából, aki hagyta, hogy több tízmillió ember adatait lopják ki a cégéből. Nem meglepő módon ezután szóba került a már említett Cambridge Analytica ügye is. Zuckerberg itt azért jóval óvatosabban fogalmazott, bár így is megmosolyogtató volt, még ha tragikus is, amikor azt mondta: a Facebook egyszerűen elhitte, hogy a brit cég letörölte az illegálisan megszerzett adatokat.

„Nem használták a platformot, nem fejlesztettek alkalmazásokat, és nem is hirdettek – mondta Zuckerberg arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem tiltották ki a rendszerükből a Cambridge Analyiticát. – Ezért nem volt semmi, amit letilthattunk volna. Később, 2015-ben hirdetőként megjelentek nálunk, ezért hibát követtünk el, amikor később sem tiltottuk a céget.”

A Facebook vezetője „nyilvánvaló hibának” nevezte, hogy simán elhitték, amit a Cambridge Analytica állított. „Később, amikor megkérdeztük őket, azt mondták, hogy nem használják a megszerzett adatokat, és le is törölték azokat – magyarázta Zuckerberg. – Ezért az ügyet lezártnak tekintettük, ez nyilvánvaló hiba volt. Nem kellett volna hitelt adnunk a szavuknak. Ezután módosítottuk a vállalati irányelveinket, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő újra.”

Eladó adatok

A Facebook adatkezelési gyakorlata is terítékre került, itt Zuckerberg hosszasabb magyarázatra kényszerült, hogy tisztába tegye, mi történik pontosan a felhasználók adataival.

„Igen, tárolunk adatokat és tartalmakat is, az emberek engedélyével – magyarázta a Facebook-vezér. – Az viszont félreértés, hogy eladnánk az adatokat a hirdetőinknek, nem teszünk ilyet. A hirdetőink elmondják nekünk, hogy kiket akarnak elérni, és mi helyezzük el a hirdetéseiket. Ez alapvető része a működési modellünknek, és olyasvalami, amit gyakran félreértenek.”

Tammy Baldwin szenátor azt is megkérdezte, hogy a Cambridge Egyetemen dolgozó kutató, az adatlopást lehetővé tévő alkalmazás fejlesztője másnak is eladta-e a Facebook adatait a Cambridge Analyiticán kívül.

„Igen, eladta – válaszolta Zuckerberg. – Minden alkalmazást megvizsgálunk, amelynek nagy mennyiségű információhoz volt hozzáférése a múltban. Ha azt találjuk, hogy valaki tisztességtelenül használta fel az adatokat, kitiltjuk a Facebookról, és értesítjük az összes érintettet.”

A szabályozás minek van?

A meghallgatás legbizarrabb része talán akkor következett, amikor Zuckerbergtől azt kérdezték, mit gondol arról, hogy a Facebook működését törvényekkel kellene szabályozni. Nem meglepő módon a következő választ adta:

„Úgy vélem, nincs szükség külön szabályozásra. Szerintem a valódi kérdés az – miközben az internet egyre fontosabbá válik az emberek életében –, hogy milyenek is a jó szabályok, nem pedig az, hogy szükség van-e rájuk vagy sem.”

Az a bizonyos orosz szál

Zuckerberg a legnagyobb hibának azt nevezte, hogy csak lassan ismerték fel, hogy az oroszok a közösségi oldal segítségével akarják befolyásolni az embereket. Válaszaiból arra lehet következtetni, hogy vagy már szinte az ostobaságig menően naiv, vagy csupán így igyekezett kibekkelni, hogy a kérdésre szánt öt perces periódus véget érjen.

„Az egyik legnagyobb hibámnak azt tartom, hogy lassan ismertük fel az oroszok tevékenységét 2016-ban – magyarázta Zuckerberg. –Vizsgálatot kezdeményeztünk, arra számítok, hogy fogunk találni ezt-azt. Oroszországban vannak olyan emberek, akiknek az a munkája, hogy megpróbálják kihasználni a rendszereinket és más internetes rendszereket is. Ez egy fegyverkezési verseny. Amíg Oroszországban olyanok dolgoznak, akiknek az a feladata, hogy világszerte választásokat befolyásoljanak, addig a konfliktus is folyamatos lesz.”

Ez az én hibám és bocsánatot kérek. A Facebookot én indítottam, és én üzemeltetem, ezért én vagyok érte a felelős, hogy mi történik ott. Most már nyilvánvaló, hogy nem tettünk eleget azért, hogy az eszközeinkkel ne okozhassanak károkat. Igaz ez az álhírekre, a választások külföldi befolyásolására, a gyűlöletbeszédre és az adatbiztonságra is.

A katarzis elmaradt, a meghallgatás legfőbb eredménye az lett, hogy Richard Blumenthal és Ed Markley demokrata szenátorok benyújtották az úgynevezett CONSENT Act (short for Customer Online Notification for Stopping Edge-provider Network Transgressions) törvényjavaslatot, amely szigorúbb feltételekhez köti a felhasználók tájékoztatását adataik felhasználásáról, emellett időbeli kereteket is kijelöl az adatfelhasználást illetően. Ha törvényerőre emelkedik, a cégeknek a jövőben részletesebben kell beszámolniuk arról is, ha a náluk lévő adatok illetéktelen kezekbe kerülnek.

Mark Zuckerberg olcsón megúszta a több mint öt órás meghallgatást (Fotó: Getty Images)

Mark Zuckerberg pedig egy házon belüli vizsgálóbizottság felállításáról döntött, amely különböző alapítványokkal és civil szervezetekkel együttműködve próbálja majd megakadályozni a jövőbeni hasonló adatlopásokat. A hangsúly véleményünk szerint a „próbálja” kifejezésen lesz majd.