A magyar költészet napján országszerte minden oktatási és kulturális intézményben megemlékezünk József Attiláról, akinek a születésnapját, április 11-ét 1964 óta ünnepeljük versmondással, előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal. A magyar költészet napján persze nem csak József Attila-verseknek, idézeteknek van helye, hiszen a magyar költészet oly sokrétegű és gazdag, hogy bőven van miből válogatni.
József Attila és a költészet napja
József Attila hányatott gyerekkoráról – a szegénységről, melyben édesanyja nevelte őt és két nővérét, a vidéki nevelőszülőknél kisgyerekként megélt borzalmas traumákról – sokat vélünk tudni, akárcsak tragikus haláláról, melynek körülményeit Garamvölgyi László próbálta tisztázni könyvében. Ő a felvonultatott bizonyítékok alapján balesetként írta le a történteket, az irodalomtörténészek szerint azonban ez nem sokat változtat József Attila költészetének vagy életének megítélésén.
József Attila
Abban viszont, hogy József Attila olyan költő lett, amilyennek versein keresztül ismerjük, hatalmas szerepe volt édesapjának, József Áronnak. A Bánságból származó volt huszárember, bár örült fiúgyermeke születésének, egyszerűen elhagyta családját, amikor a kis Attila 3 éves volt. A vándortermészetű kalandorként ismert apáról sokáig azt hitték, nagy álmát megvalósítani a tengerentúlra, Amerikába ment, de hamar kiderült, hogy Romániáig jutott, ahol szappanfőző mesterségét űzte tovább Craiovában. Attila édesanyjának halála után újranősült, és született még egy fia, József Mircea. Attila féltestvére azonban paralízises lett, és sem beszélni, sem mozogni nem tudott.
A Budapesten hagyott család és Attila minderről semmit sem tudott. József Attilában óriási űrt hagyott édesapja, sokáig kereste őt a körülötte feltűnő férfiakban még felnőttként is. A költő végig úgy tudta, hogy apja Amerikában él, nővére, Jolán volt az egyetlen, aki levelet váltott a Romániában élő édesapjukkal, és csak 1937-ben avatta be testvérét, Attilát is a titokba.
A kötészet napjának ihletője azonban csupán 2 héttel élte túl apját, amikor 1937-ben utolérte tragikus sorsa a balatonszárszói vasútállomáson.
