A Vad Balaton a Vad Magyarország, a Vad Szigetköz és a Vad Kunság című filmek sorát folytatja. A sorozat célja, hogy felkeltse a nézők érdeklődését a legszebb magyar tájak iránt, hogy személyesen is ellátogassanak a mozivásznon megelevenedő vidékekre.
Mosonyi Szabolcs, a film rendezője, operatőre és vágója elmondta, hogy két évig forgatták a filmet, amely alapvetően televízióra készült. Azonban olyan sok anyag kimaradt a tévés változatból, hogy úgy gondolták, széles vászonra készítenek egy nagyobb lélegzetű filmet.
A film összekapcsolja a geológiát a vadvilággal. Mosonyiék koncepciója az volt, hogy a szokásos természetfilmes idővonalon haladva az évszakokat követik végig, míg a földtörténeti korban visszafelé haladnak az időben. A film elején mutatják be a berkeket (mocsaras, elzárt, lassan feltöltődő öböl), amelyek néhány száz évvel ezelőtt alakultak ki. De százezer-millió éveket visszafelé haladva az időben jelennek meg a filmben többek között a vulkánok, a Pannon-tó üledékei, később pedig az ősóceán maradványai. Egy-egy állatfaj bemutatását is a geológiához kapcsolták, így kerültek a filmbe például a bazaltsziklákon költő hollók is.
Vad Balaton (forrás: Médiatanács)
A rendező elmondta azt is, hogy míg a Vad Szigetköznél a hódok, a Vad Kunságnál pedig az aranysakál volt a főszereplő, addig ebben a filmben a tavat próbálták megszemélyesíteni. „A Balaton, az küzd, az lélegzik, az él, az mozog. Minden évszakban más arcát mutatja, és a környezete is mindig változik” – fogalmazott Mosonyi Szabolcs.
