Az Óriások mólója egy hatalmas sziklaképződmény Észak-Írországban, amelyet rengeteg turista keres fel minden évben. A megdöbbentő formájú köveket távolról akár ősi felhőkarcolóknak is lehetne nézni, közelebbről viszont annyira szabályos egyenes vonalak láthatók rajtuk, mintha emberkéz faragta volna a tenger fölé magasodó oszlopokat, amelyekből körülbelül negyvenezer található a Giant’s Causewayen. Az ír mitológia szerint a sziklák egy ősi híd részei, amelyek Írországot és Skóciát kötötték össze, és amelyen óriások keltek át, hogy harcoljanak egymással.
Az Óriások mólója Észak-Írországban (Fotó: Tumblr)
Hasonló bazaltoszlopok több helyen is találhatók világszerte, Indiától egészen az izlandi Svartifoss-vízesésig. A kutatókat már régóta érdekelte, hogyan jönnek létre ezek a képződmények, most pedig egy kísérlet segítségével sikerült reprodukálni azokat a fizikai erőket, amelyek ilyen alakúra nyírják a bazaltot.
A University of Liverpool kutatói izlandi bazalttömböket használtak a vizsgálathoz, amelynek során a kődarabok két végét bilincsekkel rögzítették, majd emelni kezdték a hőmérsékletet. 1000 Celsius-fok felett a bazalt megolvadt, gyakorlatilag lávává alakult. A folyékony követ ezután egy mechanikus présbe öntötték, és figyelték, hogyan változik a szerkezete hűlés közben. A magma 980 Celsius-fok környékén szilárdul meg újra, 90 és 140 között pedig töredezni kezd.
„A geológusokat már hosszú ideje izgatta, hogy mi az a pontos hőmérséklet, amelynek hatására kialakulnak ezek az oszlopszerű képletek” – magyarázta Yan Lavallée vulkanológus professzor az általa írt közleményben. „Kíváncsiak voltunk, hogy mi az a hőmérséklet, ahol a töredezés megkezdődik. A vizsgálatunk meghozta az eredményeket, és most már tudjuk, hogy ez azután következik be, hogy a láva már megszilárdult, de még továbbra is rendkívül forró.”
A felfedezés nemcsak a bazaltoszlopok kialakulását, de a vulkánok működésének alaposabb megértését is elősegíti.
Az izlandi Svartifoss-vízesés a jellegzetes bazaltoszlopokkal (Fotó: Tumblr)
„A vulkáni rendszerekben a folyékony halmazállapotú anyagok felelősek a hő áramlásáért, amelyeket így fel lehet használni a geotermikus energia előállítására” – tette hozzá dr. Jackie Kendrick. „Ezért a mostani felfedezéseknek óriási jelentőségük van a vulkanológia és a geotermikus energia kutatásának szempontjából is.”
A vulkánokat azért is kell jobban megismernie az emberiségnek, mert még mindig viszonylag keveset tudunk róluk. Az amerikai Yellowstone Nemzeti Park alatt például egy úgynevezett szupervulkán rejtőzik, amely a kutatók szerint bármikor kitörhet. De emlékezetes, hogy az európai légi közlekedésre milyen hatása volt az izlandi Eyjafjallajökull 2010-es kitörésének, amelynek hatására közel két hétig tartó légtérzárat rendeltek el.
