2018. Május 07.

7 kulináris kaland Alsó-Ausztriában

Alsó-Ausztriában megvan minden, ami a kikapcsolódáshoz kell: kiváló kerékpárutak, szép kisvárosok, gyönyörű természet, történelmi helyek és kulturális programok. Egy valamiről viszont még nem beszéltünk, a kulináris élményekről. Pedig van miről mesélni, ezért össze is szedtünk 7 remek programot és helyszínt, amit érdemes felkeresni, ha a környéken kirándultok.

Kis-Varga Judit / Csak a Puffin

Bor, mámor, Thallern

Brit tudósok is egyetértenének velem abban, hogy az utóbb tökéletesnek becézett napokban van egy közös elem: általában borkóstolással, borvacsorával végződnek. És tényleg. Alsó-Ausztriában is bebizonyosodott ez, amikor egy kellemes kis bringázás után bejártuk a Laxenburg-kastélyparkot, majd fagyizás után nem tértünk vissza egyből Badenbe, hanem előbb még elkanyarodtunk Gumpoldskirchenbe, a környék Badacsonyába.

Hamar kiderült, hogy jobb helyen nem is lehettünk volna. Alsó-Ausztria a maga 27 000 hektáros szőlőtermő területével Ausztria legnagyobb bortermelő térsége, itt termelik ugyanis az osztrák borok több mint felét. Mi a Freigut Thallern vinotékában töltöttük a délutánunkat, ami a környék egyik legrégebbi borászata. Magyar sommelier tartott nekünk borkóstolót, de előtte még megebédeltünk a Klostergasthaus éttermében. Kloster, vagyis apátság, a vinotéka mellett van ugyanis az egész dombság (egykor apátságként működő) legszebb épülete a Freigut Thallern területén, amely nemcsak esküvői helyszín és tökéletes fotótéma, hanem szálloda is egyben. Mi most esküvőre nem készültünk, de a szomszédos étteremben és a borkóstoló alatt is nagyon jól éreztük magunkat.

Thallern (c) Niederösterreich Werbung/ Andreas Hofer

Nyitott Pince, Tattendorf

Már itt, a Thallern Vinotékában megismerkedtünk a cirfandlival és a rotgipfellel, a borvidék két legjellegzetesebb borával, de csak másnap emeltük új szintre a kapcsolatunkat. Azt a napot ugyanis a tattendorfi Nyitott Pince rendezvényen töltöttük, ahol kicsit alaposabban is megismerkedtünk a helyi borokkal és néhány borásszal is. Nem voltak tömegek, teljesen kellemes hangulatban lehetett borászatról borászatra járni, beszélgetni, kóstolni és falatozni. Minden borászathoz kitelepült egy-egy kézműves termékeket készítő mester is, és bár volt több kedvenc is, végül a bivalysonka lett az abszolút favorit. Hogy hogy került oda egy bivalyos, ne kérdezzétek, de tényleg nagyon finom volt minden, amit kóstolni lehetett.

A világ leghosszabb söntéspultja

A tattendorfi rendezvény is remek volt, de nem ez az egyetlen boros rendezvény a vidéken. Van ennél még egy sokkal nagyobb is. Minden évben szeptemberben rendezik meg ugyanis a Genussmeile nevű borfesztivált, ami egy két hétvégén át tartó nagy rendezvény, ahova a vidék szinte összes borászata kitelepül. Ez már önmagában elég vonzó, de nem akárhova települnek ki, a különlegessége ennek a borfesztiválnak pont az, hogy a vízvezeték mentén gyűlnek össze a borászok. 2018-ban szeptember 1–2-án és 8–9-én rendezik meg a fesztivált a Mödling és Bad Vöslau közötti túraútvonalon, és – annak alapján, amit tattendorfban tapasztaltunk/kóstoltunk – nagyon úgy érzem, hogy ez egy tökéletes program borkedvelőknek.

Bor, barátok, bőségtálak

Ha Alsó-Ausztriába készültök, jól jegyezzétek meg a Heuriger kifejezést, a Heuriger ugyanis a borászatokhoz tartozó vendéglők gyűjtőneve, ahol csak saját bort szabad forgalmazni. Sőt, ez nemcsak az italra érvényes, hanem az ételekre is. Nem lehet bolti élelmiszereket árulni, csakis saját készítésű sajtot, sonkát, kolbászt és tejtermékeket, és persze bármit, amit ezekből lehet készíteni. Isteni bőségtálakat szoktak összeállítani, és legtöbbször a hangulat is nagyon jó ezekben a vendéglőkben, mert a helyiek is szívesen vacsoráznak itt, és még ha ismeretlenként ülünk is be a vendéglőbe, nagyon barátságosan, kedvesen fogadnak, mintha mindig is odajártunk volna. A Heurigerek általában nincsenek nyitva egész évben, de egy-egy bortermelő településen több ilyen is szokott lenni, és a borászok beosztják egymás között a nyitvatartási időt, hogy mindig legyen legalább egy hely, ami nyitva van.

Piknik a rózsák között

Képzelj el egy hatalmas parkot, ami tele van rózsával, aztán képzelj oda egy árnyékot adó, lombos fát, ha ez megvan, akkor gondolj bele, mivel lehetne még fokozni ezt a hangulatot: naná, hogy piknikezéssel! Jól hangzik, ugye? Pont így gondolkodott Baden városa is: a csodaszép Rózsakertben van lehetőség erre, és annyira ügyesen van kitalálva ez az egész, hogy még az elemózsiáról sem kell gondoskodnod: helyi sajtokkal, húsfélékkel, kenyérrel és persze borral telepakolt piknikkosarat lehet rendelni, így azok a turisták is kipróbálhatják ezt a rózsakertes piknikélményt, akik a szállodában nem tudnak hirtelen összeütni egy csokis sütit vagy egy finom quiche-t.

Az elegáns, az erdei és az apátsági

Több éttermet is kipróbáltunk Badenben és környékén, legjobban talán a Kurparkban lévő Rudolfshof étterem tetszett. Mi egy rövid túra után gyalog érkeztünk meg az erdő közepén lévő étterembe, de úgy láttam, hogy autóval is meg lehet közelíteni. Csendes helyen, gyönyörű környezetben van az étterem, nagyon finom ételekkel és már-már tökéletes császármorzsával (előre szólok, hogy hatalmas az adag, két embernek is bőven elég). Jó hangulata volt a heiligenkreuzi apátság melletti Klostergasthof étteremnek is. Ha pedig elegáns helyen szeretnétek vacsorázni, akkor a Casino étterme tökéletes lesz. Kicsit ugyan fura a berendezése, de igényes az étlap, és jól lehet hangolódni a rulettezésre.

A heiligenkreuzi étterem (Fotó: KVJ)

Császármorzsa, ahogy a nagyok készítik

Ha már császármorzsát emlegettem, akkor az igazi rajongóknak jó hír, hogy Badenben meg is lehet tanulni az elkészítését: Herwig Gasser tart császármorzsa-tanfolyamokat a főtéren lévő cukrászdájában. Emiatt én még biztos, hogy visszatérek ide, de egyébként is, mert ha császármorzsakurzus épp nincs, akkor is érdemes benézni a cukrászdába, nagyon komoly a sütiválaszték.