És azt még rögtön hozzátenném, hogy ha egyszer voltál, akkor szinte biztos, hogy vissza is fogsz térni. Személy szerint én lelkes piacrajongó vagyok. Eleve imádok utazni, és tök mindegy, hogy éppen Nógrád megye egy eldugott horgásztavához készülök, vagy mondjuk a Közel-Keletre, miután megérkezem, az első dolgom feltérképezni, hogy hol van a közelben piac, amit mihelyt lehet, célba is veszek.
A legutóbbi utazásom tűzkeresztség volt, mert bár viszonylag sok helyen jártam már a világon, Spanyolország hogy, hogy nem, eddig még kimaradt. Amikor kiderült, hogy áprilisban módom lesz pár napot a katalán fővárosban, Barcelonában tölteni, egyből nagyot dobbant a szívem. A város híres piaca, a La Boqueria ugyanis már évek óta előkelő helyet foglalt el a bakancslistámon. A piac maga Barcelona ütőere, a La Rambla sétálóutca egyik mellékutcájában helyezkedik el. Eltéveszteni nem lehet, mert messziről
- hallatszik a zaj,
- megcsapják az embert az isteni illatok,
- és látni, hogy az összes hátizsákos, napszemüveges, Lonely Planetet szorongató ember azon a sarkon kanyarodik be, s ha utánuk pillantunk, ez a látvány tárul elénk:
A La Boqueriát említő legrégibb iratok 1217-ből származnak. Akkor még csak néhány asztalt állítottak fel itt a kereskedők, ahol húst árultak. 1470-től aztán disznóvásárokat rendeztek a területen, de egészen az 1800-as évek közepéig nem hivatalos piacként, csak afféle rendszeres kirakodóvásárként funkcionált. 1840-ben döntöttek aztán úgy, hogy egy kicsit gatyába rázzák, és tisztességes épületet húznak fel neki. A hivatalos átadás azonban csak 13 évvel később történt meg. Mai nevét pedig a korábban ezen a területen álló Szent József karmelita kolostorról kapta. Utoljára a fémből és üvegből készült tetőzet készült el, ez 1914 óta díszíti az épületet.
Ennyi történelmi felvezető után nem is szaporítanánk sokáig a szót, jöjjenek a képek, amelyek a szavaknál sokkal meggyőzőbben mutatják meg, miért van az, hogy a világ legjobb piacai között szokás emlegetni ezt a helyet.
Például, mert amikor belépsz, rögtön ilyen színkavalkád fogad:
Papayától maracuján át a kaktuszfügéig az egzotikus gyümölcsök arzenáljával találod szembe magad, nem is egyszerű választani. De nem is kell, hiszen az ellenállhatatlan vegyes gyümölcstálak egy csomó finomságból kínálnak egy kis ízelítőt.
Aki meg csak egy kis frissítő gyümölcskoktélra vágyik, annak is van lehetősége bőven. 1-2 euróért isteni, garantáltan 100 százalékos gyümölcsleveket fogyaszthatsz.
De fagyiból is erős a felhozatal. Igaz, a csomagolás nem pont olyan, mint ahogy mi megszoktuk.
Ami pedig plusz jó hír azoknak, akik hozzám hasonlóan kevésbé édesszájúak, az az, hogy itt a tölcsérben – na jó, papírtölcsérben – sokkal izgalmasabb dolgok vannak, mint a fagylalt, például chorizo, manchego sajt…
…vagy éppen tintahalkarikák.
Spanyolországban járva nem nagy meglepetés, hogy serranói és ibériai sonkából többtonnányit találunk a piac pár száz négyzetméterén.
És külön misét érdemelnek a halas és tengeri herkentyűs standok is.
Itt még a rendkívül rút ördöghalat is örömködve fotózgatják a turisták.
Nem is szólva az itteni büfék sokaságáról, ahol a garantáltan friss és prémiumminőségű áruból pillanatok alatt mennyei fogások kerülnek a tányérokra egészen megfizethető áron.
Barcelonában járva a street food rajongók a mennyben érezhetik magukat. Elég naponta egyszer beszabadulni a La Boqueriára, és mire megyünk egy kört, jól is lakunk, pár nap múlva pedig azon kapjuk magunkat, hogy újra és újra itt kötünk ki.
