Ahogy azt már korábban megírtuk, Barbie egy igazi amerikai kulturális ikon, a glamúr első zászlóhordozója, a túlhangsúlyozott és irreális nőiség csúcsteljesítménye, aki az elmúlt csaknem hatvan évben volt már sebész, rap- és rocksztár, diplomata, tűzoltó, mérnök, búvár, hírolvasó, katonatiszt, elnökjelölt, fashionista és még ki tudja, micsoda, noha nyilván nem elsősorban csillapíthatatlan karriervágyból, vagy mert bármi érvényeset is tudott volna állítani ezekről az életpályákról, hanem egyszerűen azért, mert a valószínűtlen testarányokkal rendelkező játék babának még az is jól állna, ha a jövőben rakodómunkásnak, pestisdoktornak vagy földművelésügyi miniszternek öltözne.
Ezzel szemben állandó, elválaszthatatlan párja, Ken (akinek a teljes neve egyébként Ken Carson, de érdekel ez egyáltalán valakit?!) soha nem tűnt különösebben izgalmas figurának; húzhattak rá bármilyen göncöt, többnyire megmaradt ugyanannak a harmadosztályú, stílustalan bájgúnárnak, ami mindig is volt, és akárcsak Andrew Ridgeley vagy Friedrich Engels, ő sem nem tudott kitörni sokkal híresebb és közkedveltebb duettpartnere árnyékából (de legalább nem is finanszírozta a Kommunista kiáltvány megszületését, ez is valami!).
Ken babák a nyolcvanas évekből (fotó: flickr)
Szóval Kent többnyire nem szokás komoly tényezőnek tekinteni, habár a remek forgatókönyvnek hála, a Toy Story 3-ban simán lejátszotta Barbie-t (sőt, tulajdonképpen mindenki mást is) a filmvászonról, és a műanyaggá műtött ún. élő Ken babáknak (elsősorban az extrém szépészeti plasztikát egészen művészi szinten űző Rodrigo Alvesnek) is van némi bizarr kultusza, ami azt mutatja, hogy talán mégis akad némi fantázia ebben a karakterben. De olyan nagyot már aligha fog dobni, mint éppen negyedszázada, amikor az örök unterman szerepére kárhoztatott fröccsöntött piperkőc a nyakába akasztott egy péniszgyűrűt (igen, egy péniszgyűrűt), és végre kilépett a fényre. Igazán kár, hogy tündöklése csupán rövid ideig tartott.
1992-ben a Mattelnél úgy vélték, itt az ideje némi ráncfelvarrást végrehajtani Kenen. Bár a divattal mindig pedánsan lépést tartó Barbie babákat természetesen továbbra is óriási számban vásárolták, Ken valahogy még a szokottnál is kisebb népszerűségnek örvendett. Ezért a vállalat szakemberei, piackutatói, marketingesei és egyéb agytrösztjei a lehető legautentikusabb forráshoz, a 4-6 éves kislányokhoz fordultak, és tőlük kérdezték meg, hogy milyen férfit szeretnének látni Barbie oldalán. Hogy lehetne valamivel coolabb ez a lassan kiöregedő szívtipró? A világ dolgairól rendszerint az MTV-ről tájékozódó célközönség pedig bizonyára rendkívül hasznos válaszokat adott, mert hamarosan megszületett minden idők egyik legforróbb gyerekjátéka, az Earring Magic Ken. Illetve, hát, ez volt ugyan a hivatalos neve, de valójában senki nem hívta így; a nagyközönség inkább Meleg Kenként vagy némileg polkorrektebb módon Alternatív Életmód Kenként emlegette.
Earring Magic Ken (fotó: flickr)
A Mattel legújabb terméke ugyanis olyan nyilvánvalóan, büszkén és ellentmondást nem tűrően gay volt, hogy az a vállalat fejesein kívül gyakorlatilag mindenkinek azonnal szemet szúrt. Ez a Ken égnek meredő, rikító szőkére festett hajat, fülében pedig apró karikafülbevalót viselt, valamint rózsaszín neccpólót, lila bőrmellényt és egy viszonylag visszafogott, sötét nadrágot, az összeállítást pedig – ahogy már korábban említettük – egy nyakláncként hordott gigantikus péniszgyűrűvel koronázta meg (ami a melegek körében akkoriban megszokott kiegészítőnek számított). Aligha volt ennél direktebb coming out a műanyag babák történetében.
Ken és Barbie 1992-ben (fotó: Sonnenschein World flickr)
Az Earring Magic Ken hamarosan őrülten népszerű lett, az emberek olyan ütemben vásárolták, mintha nem lenne holnap, amihez nyilván az is hozzájárult, hogy nem csak a 10 év alatt kislányok imádták, hanem a meleg közösség tagjai is. A kilencvenes évek eleje volt ugye az a korszak az Egyesült Államokban, amikor a meleg kultúra (vagy legalábbis annak bizonyos elemei, külsőségei) elkezdett egyre nagyobb nyilvánosságot kapni a fősodorban, leglátványosabban nyilván a videóklipekben, filmekben és a talk show-kban, a kutatásban részt vevő gyerekek pedig, úgy fest, kifejezetten menőnek találták az itt látott, kicsit sztereotip, harsány meleg férfi figuráját. Sajnos amikor már az újságok is arról kezdtek cikkezni, hol viccesen, hol komolyan, hogy Ken Carson személyében egy új gay ikon született, a Mattel morális pánikba esett, és a következő évben visszavonta szegényt a játékboltok polcairól, majd a gyártást is leállította. Barbie barátjából azóta sem készült hivatalos meleg verzió, az Earring Magic viszont a mai napig a legkelendőbb Kennek számít.
címlapkép: queerty.com
