A Zodiákus
A Zodiákus gyilkos története a filmeseket is megihlette, sőt az AXN-en minden vasárnap 21.00-tól látható Gyilkos elmék című sorozatban is feltűnik a karakter, a több epizódban megjelenő Bostoni Kaszás figuráját az ismert sorozatgyilkosról mintázták. A zodiákus gyilkos néven ismert bűnelkövető adta az alapját a vele azonos elnevezésű 2007-es nagysikerű filmnek is, amely az 1960-as évek végén San Franciscóban játszódik. Észak- Karolinában a zodiákus gyilkos számos áldozatot hagyott maga után, miközben a rendőrségnek rejtjeles üzeneteket küldött a San Franciscó-i sajtón keresztül, ezzel is borzolva a kedélyeket. A rémisztő gyilkosságok elkövetőjének személyazonosságára sohasem derült fény.
A valóság: A zodiákus vagy horoszkópos gyilkos néven ismert sorozatgyilkos az 1960-as években Észak-Kaliforniában 1968 decembere és 1969 októbere között végzett öt áldozatával. Négy férfit és négy nőt (16 és 29 év között) támadott meg, miközben a rendőrséggel macska-egér játékot játszva leveleket és kódolt üzeneteket küldött a San Francisco Chronicle és más újságok által.
Az ördögűző
A 10 Oscar-díjra jelölt alkotás minden idők legfélelmetesebb filmjeként híresült el. Az események középpontjában a kis Regan áll, akit megszáll az ördög. Édesanyja, Chris aggódva és tanácstalanul figyeli a kislány megmagyarázhatatlan és egyre különösebb viselkedését, akivel egyik orvostól a másikig jár, hogy megfejtsék a különleges betegsége okát. Az orvosok számos kellemetlen vizsgálat után sem jönnek rá a problémára, így végül Chris elkeseredésében Merrin atyához fordul, az ismert ördögűzőhöz, mert a Regan testét uraló gonosz már a gyilkosságoktól sem riad vissza.
A valóság: A film alapjául az 1940-es években Amerikában, Marylandben élt kisfiú története szolgált, aki Harriett nevű nagynénje halála után furcsán kezdett viselkedni. Kezdetben az éjszaka közepén a házban dobogó léptek zaja verte fel a lakókat, majd bútorok, vázák mozdultak el a helyükről, és a szenteltvíztartó is nekivágódott a szemközti falnak. Az egyház végül beleegyezett az ördögűzésbe, miután kilenc pap és 39 független szemtanú írásban erősítette meg a látottakat, de addigra már annyira elfajultak a dolgok, hogy a fiú összevagdosta magát, káromkodott, és minden bent tartózkodót egy-egy pofonnal utasított rendre. Végül pszichiátriára került, ahol az ördögűzés sikerét állítólag egy fülsüketítő ordítás jelezte.
Nyílt tengeren
A film egy házaspár tragikus történetét mutatja be, akiknek Ausztrália partjaira utazik búvárkodni. A kirándulás úgy kezdődik, ahogyan kell: napsütés, ragyogó víz, jófej emberek, de aztán jön a pokol, hiszen a merülésből felbukkanó pár azt veszi észre, hogy a hajó sehol, az ég sötét, a cápák pedig egyre közelebb köröznek körülöttük.
A valóság: A filmben valójában Thomas Joseph Lonergan és felesége, Eileen Cassidy Lonergan történetét ismerhetjük meg, akik 1998-ban vettek részt a végzetes víz alatti kalandban. A túra vezetője, ahogyan szükséges, indulás előtt létszámellenőrzést tartott, de ekkor végzetes hibát követett el, ugyanis a legénység két tagját is beszámolta a túra résztvevői közé. Így fordulhatott elő, hogy a hajó már akkor elindult a kikötőbe, Lonerganék nélkül. A holttesteket egyébként soha nem találták meg.
Rémálom az Elm utcában
Nancy Thomson átlagos amerikai középosztálybeli kamaszlány. Jól tanul, mindenki szereti, sok barátja van. Nyugodt hétköznapjait azonban kellemetlen események zavarják meg, rémálmok gyötrik, minden éjszaka sikoltozva, verítékben fürödve ébred. Mikor gondjairól mesél közeli barátainak, rájön, hogy a többieket is ugyanazok a látomások kínozzák. Nancy egyik barátnőjét aztán álmában meggyilkolják, és ezzel a szörnyű események láncolata tovább kígyózik.
A valóság: A filmet egy csapat kambodzsai menekült története inspirálta, akik a 70-es években az USA-ba érkezve horrorisztikus rémálmaikról meséltek. Az álmaik annyira felkavarók voltak, hogy az elalvás ellen kávéval és alvásmegvonással védekeztek. A jelenség mögött a SUNDS, vagyis az éjszakai halál szindróma áll, amely egészen a 70-es évekig leginkább a Távol-Keleten okozott problémákat, ahol az áldozatok szíve az éjszaka folyamán elkezdett hevesen verni, majd egész egyszerűen leállt, ami a halálukhoz vezetett.
Psycho, Bárányok hallgatnak, A texasi láncfűrészes
Mi a közös a Psycho, A bárányok hallgatnak és A texasi láncfűrészes mészárlás című filmekben? Amellett, hogy a legfélelmetesebb alkotások között tartjuk őket számon, őrült főszereplőik gyilkosok, fanatikusok, kegyetlenek, ráadásul sorozatosan ölnek, és nem igazán értik a női nemet. De a legfontosabb azonosság közöttük, hogy betegesen szeretnek mások bőrébe bújni és nemcsak képletesen.
A valóság: A legdurvább mégis az ezekben a filmekben, hogy mindegyiküket az egyik legbrutálisabb amerikai sorozatgyilkos, Ed Gein ihlette, aki az ötvenes években egy wisconsini kisvárosban szedte nő áldozatait. A brutalitására elfogását követően derült fény, a hírek szerint a lakásán tartott házkutatás után az eljáró nyomozókat terápiára küldték, annyira sokkolta őket az, amit a pincében találtak. A helyiség ugyanis tele volt pakolva az áldozatai bőréből készült maszkokkal, lámpaernyőkkel, üléshuzatokkal, valamint tartósított szerveket és egyéb testrészeket is találtak. Gein egy kihallgatás során elárulta, mániákus szenvedélye a negyvenes évek végén kezdődött, ekkor több holttestet is kiásott a helyi temetőben.