Nem akarnak idegen nyelvet tanulni a magyar fiatalok

Az Európai Unió tagországai közül Magyarországon van a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelveket tanulni – írja a Népszava. Ez az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának friss kutatásából derült ki, amely a 18-30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezte fel.

A felmérésből kiderült, hogy a magyar fiatalok 72 százaléka maximum két nyelven tud írni és olvasni, vagyis a hazai fiatalok jelentős része csak egy idegen nyelvet sajátít el. Árulkodó az az adat is, miszerint egyedül az Egyesült Királyságban válaszoltak többen (74%) igennel arra a kérdésre, hogy kényelmesen érzik-e magukat úgy, hogy csak az anyanyelvükön beszélnek. A magyaroknak csaknem a fele, 49% nem akar semmilyen idegen nyelvet tanulni. Hátulról a harmadikok vagyunk emellett azon uniós országok között, ahol a fiatalok eltökéltek egy már ismert idegen nyelv további erősítése mellett.

Nem javult hát érdemben a helyzet az Eurostat legutóbbi felmérése óta, amiből az derült ki, hogy a magyaroknak mindössze a 37 százaléka beszél legalább egy idegen nyelvet. Ez a legrosszabb arány az egész Európai Unióban.

Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke az eredményekkel kapcsolatban azt mondta: teljes szemléletváltásra lenne szükség ahhoz a hazai nyelvoktatásban, hogy jelentős javulást érjenek el ezek a mutatók. Szerinte a legfőbb probléma az, hogy a legtöbb fiatal úgy érzi, hogy csak a nyelvvizsgáért kell idegen nyelvet tanulnia. Ezt a kutatás is alátámasztja: kiderült ugyanis, hogy a magyar diákok a legbátortalanabbak az aktív nyelvhasználat terén az Unióban.

A helyzet javításához az élményalapú nyelvoktatás lehet a kulcs. A Nemzeti Alaptanterv ugyanis nemzetközi szinten is magas óraszámot biztosít már most, mégis elmaradunk az uniós átlagtól – állítja Berényi. Hasonló állásponton van Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke: ő is azt mondta, hogy a problémát az oktatási rendszerben, nem a diákokban kell keresni. Szerinte a tanóráknak interaktívabbaknak, kommunikatívabbaknak kellene lenniük.

A fenti adatok ismeretében még inkább aggaszó, hogy a kormány rendelete szerint 2020-tól csak azokat lehet majd felvenni felsőoktatási intézményekbe, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek.