Bill Watterson 1958. július 5-én született az Egyesült Államokban, és már nyolcéves korában képregényeket kezdett rajzolni – akkor még valószínűleg a szülei sem sejtették, hogy a világ legnépszerűbb figurái közé kerülő karaktereket fog alkotni alig több mint 30 évesen. A szülők szerint egyébként komoly, visszahúzódó gyerek volt, aki nem igazán emlékeztetett a rosszcsont Kázmérra.
Kázmér és Huba kalandjairól van szó ugyanis – Watterson főiskolai tanulmányait követően, 1985 és 1995 között olyan mennyiségben ontotta magából az „egysoros” képregénycsíkokat a csibész kisfiúról és kedvenc képzeletbeli barátjáról, a kizárólag az ő szemében megelevenedő plüsstigrisről, hogy a különféle ingyenes kiadványok a mai napig előszeretettel pörgetik a Kázmér és Huba képregényeket, jellemzően az utolsó oldalak egyikén.
A rendkívül népszerű páros kalandjai még egyetemi körökben is felkeltették a tudósok figyelmét, különösen, hogy a főszereplő kisfiú eredeti nevét (Calvin) Kálvin Jánostól, a XVI. századi svájci teológustól, a kálvinizmus névadójától kölcsönözte, míg Huba, azaz Hobbes neve az angol filozófus Thomas Hobbes előtti tisztelgés az alkotó részéről.
Watterson rendkívül elegánsan kommentálta a világban folyó eseményeket a képregényen keresztül, és bár nyíltan sohasem politizált, főszereplői által sokszor kifejezetten vitriolos véleményeket fogalmazott meg az oktatásról, környezetvédelemről, illetve komoly filozófiai kérdésekről is.
A páros népszerűségét jól mutatja, hogy annak idején több mint 2400 újságban futottak Kázmér és Huba képregénycsíkjai, csak 2010 óta több mint 50 országban közölték le újra a képsorokat. Kázmér és Huba kalandjai könyv formájában is megjelentek, ezekből napjainkig közel 45 millió példány fogyott el.