Meghalt Friedmann Endre fotóriporter – tudatta a család az MTI-vel. A World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóst, az MTI örökös tudósítóját 84 éves korában, vasárnap érte a halál.
Friedmann Endre 1934. július 4-én született Újpesten. 1951-ben félbehagyta a közgazdasági szakközépiskolát, és segédmunkásnak jelentkezett a Magyar Fotó Állami Vállalathoz, a Magyar Távirati Iroda (MTI) egyik jogelődjéhez (később a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végzett), nemsokára fotóriporterként dolgozhatott.
Nyolcvannégy éves korában, 2018. július 15-én elhunyt Friedmann Endre World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóriporter, az MTI örökös tudósítója. A felvétel 2018. március 7-én készült. (MTI Fotó: Cseke Csilla)
Friedmann Endre – neve azonos a világhírű magyar származású fotós, Robert Capa eredeti nevével – honvédelmi tudósítóként rendszeresen fényképezte a fegyveres testületek eseményeit, a polgári védelmi gyakorlatokat. Egyetlen magyar sajtófotósként örökítette meg az 1968-as csehszlovákiai intervenciót, félezernél több akkori képéből mintegy negyven maradt fenn az utókornak.
1973-ban négy hónapot töltött Vietnámban, ahol egy folyóban állva fényképezte a hadifogolycserét, és életveszélyes amőbafertőzést kapott. Fényképezőgépével végigkísérte az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan bajkonuri felkészülését, a rendszerváltás után Antall József kormányfő amerikai látogatását fotózta. Fényképezte Elizabeth Taylort és Richard Burtont.
Friedmann Endre World Press Photo-, Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóriporter 1973. március 26-án készített felvétele a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány harcosairól, akik a Thach Han folyóban találkoztak a saigoni rezsim fogságából szabadult társaikkal (MTI Fotó: Friedmann Endre)
Friedmann Endre a fekete-fehér fotográfia híve volt. 2005-ben Emberek – Budapesti életképek, 2006-ban A pillanatból élek (Fényképek az életműből 1954-1979) címmel adott külön kötetekben ízelítőt alkotásaiból. Műveit a párizsi Bibliothéque Nationale de France, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára és a Körmendi-Csák 20. századi Magyar Fotóművészeti Gyűjtemény őrzi.
A Fogságból a szabadságba című, Vietnámban készült sorozatáért 1974-ben elnyerte a World Press Photo aranyérmét, 1976-ban Balázs Béla-díjat, 1987-ben Rózsa Ferenc-díjat, 2000-ben Aranytollas újságíró kitüntetést kapott.
Friedmann Endre 1957. február 19-én Budapesten készített felvétele egy váci utcai verklisről (MTI Fotó: Friedmann Endre)
2004-ben elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetségének életműdíját, 2006-ban a Táncsics Mihály-díjat, és megkapta a Magyar Távirati Iroda örökös tudósítója címet is. Az intézményben több mint hat évtizedet töltött, és nyugdíjasként is gyakran járt be a szerkesztőségbe. 1960 óta volt tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 1967-ben megkapta Nemzetközi Fotóművészet Kiválósága Diplomát (EFIAP).
1963-ban a világ egyik legrangosabb fotókiállítása, a kölni Fotokina nagydíjával tüntették ki Szerelem című sorozatát. Negyvenöt évvel később, 2008 májusában a kollekció egyik kulcsképe rekordot döntött a Kieselbach Galéria aukcióján: harminchatszoros áron, 2,2 millió forintért kelt el.
