Napjaink fake newstól terhelt világában szinte nem telik el hét, hogy ne kavarjon nagy port egy-egy botrányos, szívszorító vagy felháborító kép, amit jellemzően a különféle – sok esetben lopott tartalommal nagy tömegeket elérő – közösségimédia-oldalak osztanak meg követőik ezreinek. Számtalan példát lehetne hozni a 2015 novemberében történt párizsi merényleteket követően feltűnt manipulált fotóktól kezdve az Európába tartó menekültek kontextusból kiragadott képein át egészen a Steven Spielberget ritka, egzotikus dinoszauruszok kiirtójaként ábrázoló felvételig.
Steven Spielbergnek nekiestek a kommentelők, amiért lemészárolta ezt a ritka, egzotikus állatot (Fotó: Tumblr)
Az utóbbi, egészen megdöbbentő esetből kiindulva az első fegyver a gyanús fotók ellen a józan ész. Természetesen ehhez szükség van arra is, hogy az ember tisztában legyen vele, hogy a dinoszauruszok már kihaltak, de ha egy fotót láthatóan rengetegen osztanak meg, érdemes gyanakodni és feltenni pár kérdést. Először is, gondoljunk bele, hogy egyáltalán van-e bármiféle értelme annak, amit látunk. Előfordulhat, hogy a kontextus stimmel, és valóban megtörtént eseményekkel kapcsolatban állítanak valamit a kép terjesztői. Például érdemes gyanakodni, ha egy földrajzilag jól beazonosítható helyen történt eseménnyel összefüggésben olyan fotót látunk, amelyen nem ismerhetőek fel az adott helyszín jellegzetes épületei. De ugyanígy érdemes lehet ellenőrizni, hogy a képen látható időjárási körülmények megfelelnek-e az adott eseménykor tapasztaltaknak.
Ha a közösségi oldalon találkozunk a képpel, érdemes körülnézni a kommentek között, jó esély van rá ugyanis, hogy az éles szemű felhasználók közül valaki már megemlítette, hogy gyanús képről, potenciális átverésről van szó. De körülnézhetünk a különféle legendavadász oldalakon is: a nemzetközi porondon a hoaxokra szakosodott Snopes, míg magyar nyelven az Urban Legends szerkesztői általában hamar feldolgozzák az ilyen képeket, megjelölve az eredeti forrást, sőt esetleg azt is, hogy hol tűnt fel először hamis információk társaságában a felvétel.
Használd a képkeresőt!
A Google keresőjének egy igen hasznos szolgáltatása a Google Image Search, ahol a kérdéses fotót feltöltve rákereshetünk annak másolataira – így viszonylag könnyű lebuktatni a képhamisítókat, mert valószínű, hogy az eredeti kontextusban szereplő képet az első között fogjuk megtalálni. A Google Chrome böngészőhöz emellett letölthető egy RevEye nevű kiegészítő, amely egyszerre öt keresőben képes utánanézni az általunk megjelölt fotóknak.
Az internet egyik leghíresebb hamisított fotója, amely a sztori szerint a World Trade Center romjai közül került elő 2001. szeptember 11. után (Fotó: Tumblr)
Gyanakodj a képminőségre!
A rossz minőségű, pixeles, esetleg homályos vagy épp sötét fotók kiváló táptalajt adnak a képmanipuláló szoftvereknek. Minél többször másolnak át egy képet és mentik el újra és újra, annál rosszabb lesz a felbontása, mivel ilyenkor sokan nem bíbelődnek azzal, hogy megőrizzék az eredeti minőséget, a képszerkesztő szoftverek viszont mentéskor igyekeznek optimalizálni, tömöríteni a grafikai állományt, hogy csökkentsék a méretét, ez pedig a kép romlásához vezet. De érdemes odafigyelni a betűtípusokra is, illetve olyan árulkodó jelekre, mint hiányzó árnyékok, a párhuzamostól eltérő vonalak vagy a képen látható személyek, tárgyak tükröződésének hiánya ablakokban, kirakatokban vagy épp egy a közelben álló autó oldalán. Ennél léteznek persze ordítóbb hibák is, mint egy-egy hiányzó végtag vagy egy extra kézfej, ami nem ott van, ahol fizikailag lennie kéne.
Szintén legendás hamisítvány a Golden Gate híd mellett tengeri mentést gyakorló katonákra támadó cápa képe (Fotó: Tumblr)
Figyelj a megosztóra és a helyesírásra!
Egy, a Facebookon ingyenházat ígérő posztot boncolgató cikkünkben már felhívtuk rá a figyelmet, hogy érdemes ellenőrizni, hogy az adott képet milyen oldal vagy blog nevében osztják meg. Árulkodó lehet, ha ismert weboldalak nevére hasonló, de attól valamelyest eltérő forrásról van szó. A CNN helyett CCN, a 24.hu helyett 24hir.eu és hasonló variánsok okot adhatnak a gyanakvásra, főleg, ha az adott webcímet felkeresve üres oldalba, esetleg hányavetin összedobott blogba futunk bele.
Ha a fotón valamilyen felirat is szerepel, érdemes ellenőrizni, hogy nyelvtanilag helyes-e, esetleg a komplett szöveget bemásolni a Google-ba, és megnézni, hogy milyen találatokra bukkanunk, ha ugyanis már valamilyen „komoly” oldal beszámolt az adott eseményről, jó esélyünk van rá, hogy ezzel a módszerrel rábukkanhatunk az eredeti, de legalábbis a valós információkat tartalmazó cikkre, bejegyzésre. Szintén érdemes gyanakodni, ha a cikk címében feltűnően sok a nagybetű, a felkiáltójel, illetve ha az „AMI EZ UTÁN TÖRTÉNT, AZT NEM FOGOD ELHINNI!!!!” formulát követő úgynevezett clickbait címek valamelyik változatával van dolgunk.
Végezetül pedig ökölszabályként annyit tanácsolnánk, hogy ha valami különlegesen szenzációs, felháborító vagy botrányos képpel találjuk magunkat szembe, gondoljuk végig a fentieket, mielőtt a megosztás gombra kattintanánk.
